Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Math (vitalap | szerkesztései) 2005. október 4., 10:01-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎[[Go]])

Erre a vitalapra írjátok a kezdőlapra szánt kiemelt szócikk összefoglalóját. Érdekes, említésre méltó szócikkeket a Wikipédia:Kiemelt szócikkek lapon találhatsz (vagy sorolhatsz fel).

Nem kritérium, de célszerű olyan szócikkeket választani, melyekhez kép is van. Lehetőség szerint olyan szócikket javasolj, melyet nagyrészt nem te írtál! (A javaslathoz elég akár a szócikk neve is, és utána mindegy, hogy a rövid összefoglalót ki írja, csak nem szerencsés, ha "saját alkotásodat" jelölöd...)

Az összefoglalóban a definícióba ne felejtsetek el hivatkozást tenni a szócikkre!

Vita

Rövid cikkek, hibátlan szöveg, képek

Szerintem olyan cikkeket, amik 1 lapnál rövidebbek nem érdemes javasolni; ezek nagy része „nem teljes” (valahol a „csonk” és a teljes cikk között helyezkedik el). Az alaszka és a borg jó példa egy teljes cikkre (a történelemtől a földrajzon át az általános tudnivalókig minden benne van), míg az országgyűlés (mérete, jogköre, mai jellemzői, külföldi példák, ...) szerintem meglehetősen rövidke.

Szintén figyeljetek oda, hogy a javasolt cikkeket javaslat előtt olvassátok át, hogy ne maradjon benne hiba (sem pontatlanság, sem stilisztikai hibák), és a benne levő képek mindegyikén szerepeljen a szabad licenc!

Kösz! --grin 2004. november 23., 12:14 (CET)[válasz]


Javaslatok

Ide kerülnek azok a cikkek, melyeket megjelenésre javasoltok. Ha lehet, végleges formában írjátok meg a javaslatot, úgy ahogy az a lapra majd kikerüljön. Ha csak a cím szerepel, nyugodtan bővítheti bárki a leírással.

Minden javaslat előtt lehet szavazni arról, hogy az kikerüljön-e a lapra vagy sem. A szavazás előfeltétele az, hogy a cikket gondosan átolvasd!

Minden javaslatra egy -5 és +5 közötti pontszámot adj (a pontszámod add hozzá az összesítőhöz!), és esetleg – ha szeretnél – indoklást. A legtöbb pontot szerző lap fog először kikerülni a Kezdőlapra, ideális esetben minden hétfőn. A tartósan negatív pontszámú lapokat kb. 2 hét múlva töröljük a javaslatok közül.

(Szavazni minden legalább 1 hónapja aktív és mininum 5 nem apró szerkesztéssel rendelkező Wikipédista tud.)


Balatonfüred

Összesen: 39 pont
(komment) Nálam nem csak a design megy szét, de még a szöveget is takarja. IExplorerrel viszont megy Márton István 2005. május 6., 19:04 (CEST)[válasz]
Nálam nem megy szét és a szöveget is csak egy pici helyen takarja. Alensha 2005. május 6., 19:33 (CEST)[válasz]
Az "aranyhíd" (napfelkelte) Balatonfüreden – télen
Az "aranyhíd" (napfelkelte) Balatonfüreden – télen

Balatonfüred Veszprém megyei kisváros, a Balaton-part legrégebbi és egyik legnépszerűbb üdülőhelye. Ismertségét elsősorban szénsavas forrásainak és mediterrán jellegű klímájának köszönheti. A régi községből, a fürdőtelepből és az egykori Arács faluból áll, amit 1954-ben csatoltak hozzá. Az északi part fővárosa, jelentős vitorlás kikötő. A város legrégebbi, a Kéki patak partján épült, később elhagyott településrésze ma szőlőterület, maga a Kéki forrás még működik. Télen a városi ivóvíz is egy jóízű, édesvíz forrásból származik. A városban még számos foglalt és foglalatlan, főleg savanyúvíz forrás is található. A városban működő Állami Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel-díjas hindu költő, Rabindranath Tagore, akinek a nevét ma sétány viseli.




Rákóczi-szabadságharc

Összesen: 30 pont
Fájl:II-rakoczi-ferenc.jpg

A Rákóczi-szabadságharcot (17031711) népi elégedetlenség indította útnak, de hamarosan élére állt az ország egyik legnagyobb birtokosa, II. Rákóczi Ferenc és talán a legsikeresebb Habsburg-ellenes felkeléssé vált.

A szabadságharc akkor tört ki, amikor a spanyol örökösödési háború miatt az osztrák csapatok nagy része elhagyta Magyarország területét. A szabadságharc parasztfelkeléssel kezdődött, de csakhamar megszabadult népi jellegétől, és a nemesek is csatlakoztak. Kezdetben a francia király is támogatta a harcot, ő azonban 1704-ben csatát vesztett a németek ellen. A szabadságharc váltakozó sikerrel folyt. Rákóczit időközben erdélyi fejedelemmé választották, 1705-ben azonban csatát vesztett és el kellett hagynia Erdélyt. Miután sikertelen béketárgyalásokat folytatott a Habsburgokkal, Rákóczi 1707-ben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását.

1710-re sorozatos csapások miatt (pénzhiány, pestis, több vezető átpártolása) a felkelők erőtartalékai kimerültek. Rákóczi elhagyta hazáját, az új főparancsnok pedig megkötötte a Habsburgokkal a szatmári békét.




Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége

Összesen: 10 pont
  • 5 DD es Nyenyec trollkodasat ellensulyozando. Az o "kritikajuk" ugyanis ektelen vandalsag. Nyenyec: ha nem sikerult elkulonitened a nemzetkozi es hazai reszt, akkor az nem a cikk hibaja. :) Masok is jeloltek sajat lapot. A kepek jogi statuszanak kerdese az egyetlen valamirevalo kritika. --Math 2005. augusztus 19., 16:29 (CEST)[válasz]
"Masok is jeloltek sajat lapot." Kik? Én nem találtamn ilyet, de ha van is, akkor sem illik ilyet csinálni. Data Destroyer 2005. augusztus 19., 16:44 (CEST)[válasz]
Pl. én (Goldberg-variációk) --NZs 2005. augusztus 19., 18:06 (CEST)[válasz]
Fájl:Kirsna.JPG

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége az i.e. 3-4000 körül keletkezett hinduizmus gyökereire támaszkodik. A hinduizmus gyűjtőfogalom, India azon több ezer éves vallásait foglalja magában, amelyek a védikus irodalmon, India ősi szanszkrit nyelvű szentírásain alapulnak. A védikus vallásbölcselet szerint a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség a vallás négy egyetemes alapelve. Ezek következetes alkalmazása a vallási gyakorlatok végzésével együtt biztosítja az ember lelki felemelkedését, elutasításuk pedig erkölcsi és lelki hanyatláshoz vezet.

A Somogyvámos melletti, 260 hektár területű Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm azzal a céllal létesült, hogy az embereket hozzásegítse egy ősi, lelki kultúra értékeinek, valamint ugyanezen a szellemiségen alapuló természetes életmódnak a megismeréséhez. Jelenleg a Krisna-völgyben kb. 150 szerzetes él. Vannak köztük cölibátusban élõk, de a nagy részük családos. A völgy egyben turistalátványosság is.





Jom kippur

Összesen: 29 pont

Bár saját cikk, de szerintem érdemes volna mostanában kitenni, mivel közeleg az ünnep is, és nem is lett olyan rossz a cikk... kgyt (vita) 2005. szeptember 18., 16:07 (CEST)[válasz]


Ha érdekes, akkor van október 4-ére is egy cikk (vagyis harmadika napnyugtára): Ros hásáná -- kgyt (vita) 2005. szeptember 18., 18:09 (CEST)[válasz]


Ma napnyugtakor (18.19) kezdődik a ros hásáná! -- Hátha valakit érdekel...

A jővő fejlesztésének javaslom, hogy a kezdőlapon legyen egy aktuális ünnepek doboz, amelyben minden vallás éppen aktuális ünnepe(i) legyenek felsorolva...

Szívesen elkészíteném ezt a dobozt. -- kgyt (vita) 2005. október 3., 12:54 (CEST)[válasz]

Jó, de tényleg minden vallás legyen benne, ne csak a zsidók... Mert akkor támogatnám az ötletet. --NZs 2005. október 3., 15:29 (CEST)[válasz]

Természetesen. Kezdetnek a három legnagyobb vallási irányzat (keresztény, zsidó és iszlám) ünnepei. -- kgyt (vita) 2005. október 3., 17:59 (CEST)[válasz]


Maurycy Gottlieb: Zsidók imája a zsinagógában jom kippur idején
Maurycy Gottlieb: Zsidók imája a zsinagógában jom kippur idején

Jom kippur a zsidóság egyik legnagyobb ünnepe. Az ókori Izraelben a főpap egyedül ezen a napon léphetett be a jeruzsálemi szentély legszentebb helyére, a Szentek Szentélyébe (vagy Szentek Szentjébe), ahol megvallotta Izrael népének bűneit és Isten bocsánatáért esedezett, de mielőtt még bement volna meg kellett térnie. Ez volt az egyetlen nap, amelyen a főpap kimondhatta Isten nevét (héberül: יהוה – pontos kiejtése nem ismert, valószínűleg Jahve vagy Jehova) úgy, hogy ne kellett volna meghalnia. Isten nevét a zsidóság arcra borulva hallgatta, miközben így kiáltottak: Áldott legyen a Név, akinek dicső királysága örökkön örökké tart!. Amennyiben élve jött ki a főpap a bűnvallás után, a nép örvendezett a bűnök bocsánata miatt.

Az ünnep ma is a megbocsátásról és megtérésről szól...



Isztambul helyi közlekedése

Összesen: 35 pont
Ahá, szóval ezért nõtt meg az érdeklõdés a lapon! :-> Köszi a jelölést, igazán megtisztelõ. Filoma: az a vélemény arról szól, hogy hiányzik az irodalomjegyzék? Minden szakasznál ott vannak a linkek, az infók onnan és az angol lapról vannak összeollózva. Nem látnám értelmét a linkek újbóli felsorolásának. De az üzenetet vettem, máskor/máshol figyelek a pontosabb forrásjelölésre is. -- CsTom 2005. szeptember 20., 21:56 (CEST)[válasz]
javaslat - Kedves CsTom, a Wikipédián a linkeket a végén szokás elhelyezni, külön cím alatt. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne másként, de a cikkek zöménél így van. Lehet, hogy Filoma kolléga ezt kifogásolta. --Mathae V 2005. szeptember 20., 22:23 (CEST)[válasz]
Átpakoltam őket a végére, tényleg ez a hagyományos elrendezés. -- Serinde 2005. szeptember 21., 15:15 (CEST)[válasz]
OK, köszi! Végülis így se rossz :) A linkek eredetileg azért voltak ott, ahol, mert az adott szekcióhoz tartoztak, nem a szócikk egészéhez. De így, látva az eredményt, jó helyen vannak ott külön is. Ja, és Adam78, kösz a helyesírás-ellenõrzést! :) -- CsTom 2005. szeptember 21., 15:50 (CEST)[válasz]

Isztambul helyi közlekedése 1869. augusztus 30-tól, a villamoshálózat építési szerződésének aláírásától számítható. A tízmilliós nagyvárosban a villamosok, nosztalgia villamosok, buszok, metró, HÉV, könnyű vasút, s vízibuszok és kompok mellett egy 1993-ban épült Libegő és a mai napig üzemelő, 1875. január 17-én megnyitott Tünnel, a világ második legrégebbi földalatti vasútja is a nagyközönség rendelkezésére áll. Ez utóbbi 1910-ig lóvontatású volt, az állati erőt ekkor váltotta föl elektromos motor. Az eredeti fa kocsikat 1971-ben cserélték fém szerelvényekre.



Európai zászló

önjelölés, azért is (lásd: Porta) -- Alensha  * 2005. szeptember 20., 22:48 (CEST)[válasz]

Osszesen: 11 pont

Fájl:Flag of Europe.png

Az európai zászló kék háttéren tizenkét aranycsillagból áll. Bár leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak.

A zászlót Gerard Slevin írországi főheraldikus tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án az ő javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, a kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később, az 1990-s években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza.



Rilai kolostor

Összesen: 19 pont

Megtörtént, kösz a figyelmeztetést.--Mathae V 2005. szeptember 30., 15:26 (CEST)[válasz]

A rilai kolostor Bulgária és a bolgár ortodox egyház legnépszerűbb és legszentebbnek tartott kegyhelye, amelyet a bolgárok védőszentjének, Rilai Szent János a követői alapítottak a 10. században. A középkorban kulturális központ volt, az adományoknak köszönhetően pedig komoly birtokokkal rendelkezett. Miután az Oszmán Birodalom mintegy 500 évre bekebelezte a bolgár területeket, többször lerombolták, ám a hívek mindig újjáépítették. Mai arculatát a 19. század első felében érte el, kívül-belül gazdagon díszített bazilikája is ekkor épült fel a régi templom helyén. 1960-ban a Bolgár Népköztársaság állíttatta helyre az akkor félig romos délkeleti épületrészt, amely ma a kolostori múzeumnak ad otthont. 1983-ban felkerült a világörökség-listára.




Go

Összesen: 29 pont
japán tusrajz a XVI. századból
japán tusrajz a XVI. századból

A go avagy wei-qi körülbelül négyezer éves, kínai eredetű szellemi játék. A kínai neve a „wei-qi”, ami táblás játékot jelent. Kitalálójáról, keletkezésének körülményeiről nem tudunk pontosat, de az igen valószínű, hogy nem a szórakozás, a játék volt az eredeti célja. A kínai mitológiában több keletkezési története is van a gonak. A történelemtudomány annyit mondhat, hogy eredetileg az ókori kínai jóslás eszköze lehetett: a go-táblával modellezhették a világot, amelyen a fekete és fehér kövek a pozitív és negatív erőket képviselték. Egy japán legenda szerint viszont két testvér az örökölt föld elosztására használta, tehát földméréshez is lehetett köze. A későbbiekben a haditudományok művelői is előszeretettel tanulmányozták, valószínüleg stratégiai tartalma miatt. Magyarországon kb. három évtizede vált ismertté szűk körben. Az utóbbi évek folyamán azonban hirtelen megnőtt iránta az érdeklődés, és a játékboltokban is kapható már a go játék. Jelenleg már több aktív magyar go-játékos van, többen a nemzetközi go-életben is elismerést szereztek.




Közzétett összefoglalók

Lásd: Kiemelt szócikkek