Romulus Augustulus római császár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Romulus Augustulus
RomulusAugustus.jpg
Romulus Augustulus portréja egy római pénzérmén

Római császár
Uralkodási ideje
475. október 31.476. szeptember 4.
Elődje Iulius Nepos
Utódja nincs[1]
Életrajzi adatok
Teljes neve Romulus Augustulus
Született 461/463.
Elhunyt 507 (?) (46 évesen)
Castellum Lucanum (?)
Édesapja Orestes

Flavius Romulus Augustus (461 vagy 463511 után [?]), akit az utókor Romulus Augustulusként ismer, a Nyugatrómai Birodalom utolsó császára volt.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredeti neve Flavius Augustus volt, apja, Flavius Orestes germán származású római politikus. Orestes a birodalom katonai vezetője volt, 475-ben Julius Nepos császár a magister militum címmel ruházta fel. 475. augusztus 28-án Orestes egy puccs során magához ragadta a hatalmat Ravennában (a város 402 óta a birodalom fővárosa volt). Julius Nepos Dalmáciába menekült, ahol 480-ban bekövetkezett haláláig uralkodott.

Orestes irányította Dalmácia nyugati provinciáit. Mivel nem volt képes megszerezni a trónt, 475. október 31-én fiát tette meg császárnak. A kinevezést a Keletrómai Birodalom nem ismerte el.

Trónra kerülése idején Romulus gyermek, de legalábbis fiatal kamasz volt, és leginkább apja hatalmának törvényesítéséhez volt rá szükség. Nem sokkal később apja megtagadta a három germán törzs, a herulok, szkírek és torcilingek zsoldosainak földigényét. A három törzs Odoaker germán törzsfő vezetésével felkelést robbantott ki. 476. augusztus 28-án Orestest Piacenza közelében elfogták és nem sokkal ezután kivégezték.

Odoaker Ravennába ment, bevette a várost és elfogatta a császárt. 476. szeptember 4-én Romulusnak le kellett mondania a trónról. Élete hátralevő részét egy kolostorban élte le. Az esemény a Nyugatrómai Birodalom bukását jelentette, a Keletrómai Birodalom még 1453-ig fennmaradt. 476-ra Róma elvesztette fennhatóságát a provinciák felett, az igazi hatalom az Odoakerhez hasonló germán törzsfők kezében volt. Mivel akkor már régen a germánok irányították a hadsereget és a politikai életet, az esemény nem váltott ki nagy társadalmi visszhangot. Itália a következő századra sokkal rosszabb helyzetbe került, amikor I. Justinianus bizánci császár visszafoglalta.

Romulus Augustulus lemondatása után Odoaker lett Itália vezetője, bár nem ismerték el hatalmát. Később Nagy Teodorik, Itália törvényes királya meggyilkolta.

Az utolsó császárt leggyakrabban Romulus Augustulusként említik, bár törvényesen Romulus Augustus néven uralkodott. A latin nyelvben az -ulus kicsinyítőképző; az Augustulus Kis Augustust jelent, amit a jelentéktelenségére értettek. Néhány görög író elég messzire ment, és „Momylos”, „kis semmiség” néven említették.

A szokásostól eltérően Romulus Augustulus élete a lemondatás után szerencsésnek nevezhető. Fiatal korára tekintettel Odoaker életben hagyta, és Campaniában élő rokonaihoz küldte. Életjáradékot is folyósított neki. Romulus kolostort alapított, mely évszázadokig állt, de ő már nem élte meg, hogy 536-ban Itália központja újra Róma lett.

Uralkodásának törvényessége vitatott. Zénó keletrómai császár sohasem ismerte el, hanem Julius Nepost támogatta annak 480-ban bekövetkezett haláláig. Ám a legtöbb történész mégis Romulus Augustulust tartja az utolsó nyugatrómai császárnak.

Érdekes megjegyezni, hogy Romulus utónevét apja büszkeségének köszönheti; Orestes az Augustus nevet szerencsésnek tartotta. A Romulus Augustus mint törvényes név: Romulust Róma városának alapítójaként tisztelik, Augustus pedig az első római császár volt.

A Nyugatrómai Birodalom Romulus Augustulus után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Romulus Augustulus lemondatása után a Római Szenátus, Odoaker és Julius Nepos képviselőket küldött Zénó császárhoz. Odoaker alkirályi kinevezést kért magának Itáliában. A Szenátus azt kérte, hogy Konstantinápoly nevezzen ki egy új nyugati császárt. Julius Nepos uralkodásának restaurációját kérte. Zénó nem tett eleget a Szenátus kérésének, mert Konstantinápoly az elmúlt 10 évben két császárt is küldött, ám mind a kettő ellen fellázadtak. Odoaker kérését csak úgy teljesítették volna, ha Julius Nepos alkirálya lesz. A Syagrius római hadvezér által irányított területeken Julius Nepos képével ellátott pénzérméket bocsátottak ki egészen 480-ig. Romulus Augustulus lemondatása idején az Ibériai-félszigeten az utolsó római helyőrségek is kapituláltak a vizigótok előtt.

Romulus Augustulus az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az utolsó nyugat-római császár a főszereplője Friedrich Dürrenmatt A Nagy Romulus című drámájának, mely a császár uralkodásának utolsó napjaiban játszódik.

Romulus Augustus szerepel még többek között Valerio Massimo Manfredi Az utolsó légió című művében és a belőle készült filmben, illetve Passuth László Ravennában temették Rómát c. művében.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Utána Itáliában Odoaker uralkodott.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Romulus Augustulus római császár témájú médiaállományokat.



Előző uralkodó:
Julius Nepos
Római császár
475 – 476
Hadrianus császár szobra
Következő uralkodó:
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap