Pelsőczy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csurla (vitalap | szerkesztései) 2021. február 21., 12:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Pelsőczy László
2007-ben
2007-ben
Életrajzi adatok
Született1947. július 9. (76 éves)
Kiskunlacháza
HázastársaSzentesi Nóra
GyermekeiPelsőczy Réka
Pályafutása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Egyetem
Aktív évek1968 – napjainkig
Híres szerepeiIstván
István, a király
Rómeó
Rómeó és Júlia
D' Artagnan
A három testőr
Don Quijote-Cervantes
La Mancha lovagja
Az öngyilkos
Május
Pelsőczy László weboldala
Pelsőczy László IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelsőczy László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pelsőczy László[Mj. 1] (Kiskunlacháza, 1947. július 9. –) színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja.

Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe az István, a király címszerepe – Varga Miklós énekhangjával – Szörényi Levente–Bródy János rockoperájában.

Fiatalkora, tanulmányai, családja

1947. július 9-én született Kiskunlacházán.[1] Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Az általános iskolát szülőfalujában kezdte, ahonnan a szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgatóhelyettesi állást ajánlottak fel.[2] Az iskola mellett részt vett nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagászszakkör munkájában, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.[1][2]

1973-ban

A középiskolát Ráckevén az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi képességeit a Színművészeti Főiskolán szerette volna kibontakoztatni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát tett,[3] amit nem sokkal később üvegtechnikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított.[2]) A Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Andorai Péter, Barbinek Péter, Lázár Katalin, Maróti Gábor, Sáfár Anikó, Trokán Péter, Usztics Mátyás,[4]

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező,[5] a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.[6]

Legidősebb leánya Réka,[7] édesapja példáját követve szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője.[2][8] Legkisebb leánya, Luca szintén a színművészeti pályát választotta. Táncművészeti tanulmányai befejeztével a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem színész szakán szerzett diplomát 2019-ben[9] Már gyermekkorában is többször is (Négyszögletű kerek erdő film[10] és színházi[11] változatában, valamint a Vándor mondóka előadásban[12]) szerepelt együtt édesapjával.

Pályafutása

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionált Népszínház – Várszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált,[13] de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus, és itt lépett fel először musicalekben is. 1983-ban Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”[13]

1980-ban részese volt a József Attila 75. születésének évfordulójára készült Csak ami nincs című előadásnak.[14]

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is.[15] Pelsőczy énekhangját Varga Miklós kölcsönözte.[16] A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estéjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.[17]

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában,[3] amelyben 2004 óta Usztics Mátyás igazgató döntése alapján örökös tag.[18] Emellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan: az Evangélium Színházzal,[19] a Lőrinci Színpaddal[20] és a Soproni Petőfi Színházzal.[21]

Jelentősebb külföldi fellépései közül Belgrád,[22][23] Berlin,[24][25] Bordeaux,[23] Brescia,[24] Drezda,[25] Helsinki,[22] Lodi,[24] Milánó,[24] Schwerin,[24] Újvidék[22] és Wrocław [24] a 25. Színházban töltött időszaka alatt volt,[26] míg a Kamaraszínházzal fellépett Erdélyben, Csángóföldön, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában is.[27] Az európai kontinensen kívül volt előadása Venezuelában, Caracasban,[28] Kanadában[29] A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.[30]

A színészet mellett egy ideig labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedett, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, azaz a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.[3][31] A 2018 tavaszán alakult Új Nemzeti Kamara Színház alapítója, színész-igazgatója.[32]

Munkássága színpadon

Jelentősebb színházi szerepei

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47. Ugyanitt tizenhat színházi fotón is látható.[Mj. 2]

A 25. Színház Vörös zsoltár című előadásában (bal szélen)
A Nemzeti Színházban előadott Rómeó és Júlia címszerepében a másik címszereplővel, Papadimitriu Athinával 1978-ban)
Az Úr szerepében, az Evangélium Színházban bemutatott Az ember tragédiája című előadásban. Partnerei: Lénárt László (Ádám) és Kárpáti Tibor (Lucifer)
Nemzeti Színház
  • 1964. október 2.: Madách – Major: Az ember tragédiája/ Negyedik tanuló (szerepátvétel 1969-től)[33]
25. Színház
  • 1971. november 25.: Hernádi – Jancsó: Fényes szelek[34][35]
  • 1972. április 28.: Gyurkó – Szigeti: Szerelmem, Elektra/[36] Csepűrágó[37]
  • 1973. január 18.: Gyurkó – Berek: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála / Elhagyott szerető, Kalmársegéd, Csapos, Ficsúr[38][39]
  • 1973. április 26.: Hernádi – Szigeti: Utópia I. rész: Falanszter / Fidel Sut, Chase[40]
  • 1973. október 11.: Hernádi – Jancsó: Vörös zsoltár[41]
  • 1974. március 7.[42] (vagy 14.[43]): Iglódi – Szigeti: M-A-D-Á-C-H[42][43]
  • 1975. március 14.:Gyurkó – Szigeti: Kőmíves Kelemenné balladája/[44] Kőmíves Kelemen (II. szereposztás)[45]
  • 1975. szeptember 23.: Molière – Örkény – Iglódi: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember/ András[45][46]
  • 1975. november 20.: Bartsch: A has /[47] munkás[48]
  • 1976. április 18.: Shakespeare – Szigeti: Lear király/ Burgundia hercege[49][50][51]
  • 1977. április 7.: Kopit – Szigeti: Indiánok/ John Grass[52][53]
Dunaújvárosi Kamaraszínpad
  • Brecht – Iglódi: Mahagonny város tündöklése és bukása[54]/ Sziklaöklű Joe[55]
Népszínház
  • 1978. február 13.: Hernádi – Szigeti: Bajcsy-Zsilinszky Endre/ Bajcsy-Zsilinszky Gábor[56]
  • 1978. február 14.: Albee – Ruszt: Homokláda/ Fiatalember, avagy a halál angyala[57]
  • 1978. február 14.: Remenyik – Petrik: Pokoli disznótor/ Első vándorló[58]
  • 1978. szeptember 15.: Shakespear – Ruszt: Rómeó és Júlia/ Rómeó[59]
  • 1979. november 10.: Füst – Gábor: Negyedik Henrik király[51]/ Hohenstaufen tisztje/ Első és második szolga az ifjú Henrik táborában/ Harmadik mulató úr[60]
  • 1980. január 25.: McCoy – Iglódi: A lovakat lelövik, ugye?/ George[61]
  • 1980. március 21.: Blaga – Cernsecu: A bálványok ledőlnek[62]
  • 1980. május 17.: Molière – Szinetár: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája/ Ibolya[63]
  • 1980. november 14.: Shakespeare – Vámos László: A vihar/ Francisco[64]
  • 1981.március 20.: Graves – Iglódi: Én, Claudius/ Germanicus[65]
Játékszín
Békés Megyei Jókai Színház
Gyulai Várszínház
  • 1982. július 23.: Jékely – Iglódi: Oroszlánok Aquincumban/ Septimus[79]
Vörösmarty Színház
  • 1986. október 31.: Dumas – Mrsán A három testőr/ D`Artagnan, testőr[80]
Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza
  • 1989. november 19.: Veress – Márai – Vándorfi: Égimódi csavargó (mese-musical)/ Nefészjankó[81]
Honvéd Együttes
  • Galán – Rossa: A has/ Az építésvezető
Nemzeti Kamara Színház
  • 2004. október 24.: Polgár – Usztics: Húsdaráló[83]/ Babos Géza, védő[84]
  • 2008. január 18.: Thész – Usztics: Kötéltánc/ Író[85]
  • 2008. április 25.: Polgár – Usztics: A pesti beteg/ dr. Vass Tibor[86] főorvos[87]
  • 2008. május 30.: Lázár – Usztics: A négyszögletű kerek erdő/ Bruckner Szigfrid[11]
  • 2008. november 7.: Szép – Gali: Május/ Az öngyilkos[88]
  • 2008. november 18.: Usztics: Síppal, dobbal, nádi hegedűvel[89]
  • 2009. május 13.: többen – Usztics: Süss fel nap![90]
  • 2009. február 20.: Bilisics – Szabadhegyi – Usztics: Kocsonya Mihály házassága[91]/ Berbenczey[92]
  • Usztics: Tánc-Képes Krónika[93]
  • Usztics: Perújítás (zenés irodalmi összeállítás Wass Albert műveiből)[94]
Nevesincs Színház
  • 2005. november 24.: Rencz – Rencz: Intés az őrzőkhöz[95]
Ericsson Stúdió
  • 2006. február 17.: Csongrádi – Árvai: Nofretéte-akció/ René[96] (Az előadás megjelent hanghordozón is Csoda az élet címen.[2][97])
Tivoli Színház
  • Énekelj Déryné!/ Vörösmarty Mihály
  • A nő hétszer/ Andrássy Gyula, Vörösmarty, Germán Gyula
Lőrinci Színpad[98]
  • Tunyogi: Kódorgás az irodalom körül (zenés irodalmi összeállítás)[55]
  • Tunyogi: A három jószívű rabló / Kasper[99]
  • Milne – Karinthy – Tunyogi: Micimackó/ Füles[100]
  • Jékely: Az aranyszőrű bárány
  • Kodály: Háry János
  • Kacsóh – Heltai – Petőfi: János vitéz
  • Fazekas: Lúdas Matyi
Evangélium Színház
Gergely Theatre
Detre Annamária Meseszínháza
Vendégjátékok
  • Riviere – Szántó – Szécsén: Itt van Amerika! (zenés játék)/ Guszti[114]
  • Leigh – Wassermann: La Mancha lovagja/ Don Quijote-Cervantes[3]
  • Szörényi – Bródy: István, a király (rockopera)/ István[2]
  • Nyírő: Jézusfaragó ember[2]
  • A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk[115]
  • Fazekas: Süt a Nap (irodalmi összeállítás gyermekeknek)[116]
  • Victor – Koltay Gábor: Itt élned, halnod kell (zenés történelmi játék)[117]

Önálló műsorai

A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán

Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely tulajdonképpen az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül.[118] Korábban Ezeréves ámen címen volt ismert. Ennek szerzője Győri Magda.[119] A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.[120]

A 25. Színházban közreműködője volt Novák János vonósnégyessel, fafúvósokkal, férfi, női kórussal, rézfúvós magnóbejátszásokkal, déli harangszóval bemutatott Ady-estjének.[121]

Ady-műsorával, saját magát kíséri gitárral, iskolákban is fellépve.[122]

További önálló műsorainak is ő maga a szerkesztője:

Filmes és tévés szerepek

Filmszerepek

Pályafutásának legismertebb szerepében az István a király rockopera címszerepe, amelyet a film mellett eljátszott a Királydombon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. (Urbán Tamás felvétele)
Bemutató Cím Szerep Rendező Forrás
1971 Prés levente Maár Gyula [127]
Még kér a nép szocialista lázadó Jancsó Miklós [128]
1974 Szerelmem, Elektra Agamemnón Jancsó Miklós [55][129]
1981 Brutus patrícius Iglódi István [130]
1982 Megáll az idő Gábor hangja[Mj. 4] Gothár Péter [131]
1983 Tizenhat város tizenhat leánya Lubomirszky herceg Katkics Ilona [132]
1984 István, a király István Koltay Gábor [133]
1986 A fantasztikus nagynéni Szúnyog elvtárs Katkics Ilona [134]
2007 Négyszögletű kerek erdő Bruckner Szigfrid Usztics Mátyás [10]

Továbbá szerepet kapott a Csonka délibáb[135] című filmben, valamint feltűnik a neve a Baleset című film stáblistáján.

Sorozatszerepek, egyéb televíziós munkák

Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-ben bemutatott, tizenhat részes Liszt Ferenc című televíziós sorozat, amelyben Thomán István zongoraművészt jelenítette meg,[136] a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként),[137] valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Gordai Miklós nevű magyar származású amerikai gengszter (álnevén Greg Littmond) figuráját alakította.[138] 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker[139] A Fürkész történeteinek négy részében A csokoládé,[140] A naptár,[141] Arany! Arany![142] Utópia[143]) több szerepet is eljátszott.[144]

Úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven.[55] A Jóban Rosszban pedig polgármestert. 2013-ban a TV2 csatornán futó Családi titkok sorozat Egy jó ember című részében kétgyeremekes, milliomos családfőt alakított.[105]

Három, televízióban futó (Sírjaik hol domborulnak?[145] Hol-mi?[146] és Sportfogadó[55]) műsorban volt műsorvezető.

Hanghordozók

  • 1987.: Csillagtalan ég[2]
  • 2006.: Csoda az élet! Nofretéte (musical)[2]
  • 2007.: Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen[2]

Kritikák

Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”[147]

A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – [...] – még sokáig István királyként emlegetik majd.”[148]

Társadalmi tevékenységei és említései a populáris kultúrában

Varga Miklós (Molnár Imre) megdöbben, hogy Pelsőczy Laci hangjára kéne tátognia
  • Az Irigy Hónaljmirigy 2007-es, szilveszteri műsorában, többek között, A Társulat produkciót is parodizálta, amelynek egyik jelenetében Varga Miklós (Molnár Imre) énekel az István, a király rockoperából. Bemutatója után a szervező közli vele: „Minden nagyon rendben van. Nincsen semmi probléma. [...] A szerep a tiéd. De az a kérdésünk, hogy elvállalnád-e úgy, hogy a Pelsőczy Laci hangjára tátognál, háttal?”[149]
  • Egyike volt a Várnai Péter esperes-plébános kezdeményezésére megszületett, a világ magyarságát megszólító,[150] valamint az Összefogás a Duna Televízióért nyílt levelek aláíróinak.[151]
  • 2007. július 9-én a házigazdája volt a Szörényi Levente által alapított első Árpád-pajzs-átadónak a Hagyományok Házában, ahol az érdeklődök köszöntése mellett Juhász Gyula gondolatait elevenítette fel.[152]

Megjegyzések

  1. ↑ Vezetéknevét egyes helyeken hibásan Pelsőcziként közlik.
  2. ↑ Hozzáférés: 2011. május 13.
  3. ↑ Szerkesztő-rendező
  4. ↑ Gábor szerepét Pauer Henrik alakította

Hivatkozások

  1. ↑ a b Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. DigiÉvkönyv.hu. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  2. ↑ a b c d e f g h i j Pelsőczy László. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  3. ↑ a b c d Pelsőczy László. Hübners. [2013. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 25.)
  4. ↑ Medveczky Attila: Az értéknélküliség kora. Függetlenség a szellemi önvédelem lapja, 2010. augusztus 20. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  5. ↑ Szentesi Nóra: Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió / Szentesi Nóra lakberendező. Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió. [2011. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  6. ↑ LOSZ Elnökség - 2010. Lakberendezők Országos Szövetsége. [2011. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  7. ↑ Tóth Berta: Mint egy Jedi lovag / Interjú Pelsőczy Rékával. Katona József Színház. [2015. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  8. ↑ Pelsőczy Réka. Katona József Színház. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  9. ↑ .http://ujnemzeti.hu/pelsoczy-luca-melinda/
  10. ↑ a b Négyszögletű kerek erdő. Port.hu. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  11. ↑ a b A négyszögletű kerek erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  12. ↑ Tóth Berta: A Ferencvárosi nyár júliusi gyerekprogramjai. Katona József Színház, 2011. május 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  13. ↑ a b Koltay (1984), 55. old.;
  14. ↑ Megemlékezés József Attila születésének 75. évfordulóján "Csak ami nincs." címmel. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  15. ↑ Koltay (1984), 56. old.;
  16. ↑ BuL: Felkelt a napunk: 30 éves az István, a király. Magyar Nemzet, 2013. augusztus 18. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  17. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Színház.hu, 2006. augusztus 18. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  18. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamara Színház. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  19. ↑ Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Evangélium Színház. [2010. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  20. ↑ Színészek. Lőrinci Színpad Gyermek és Ifjúsági Színház. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  21. ↑ Pelsőczy László. Soproni Petőfi Színház. [2014. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  22. ↑ a b c Koltay–Majoros–Turányi (1999), 26. old.;
  23. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 27. old.;
  24. ↑ a b c d e f Koltay–Majoros–Turányi (1999), 28. old.;
  25. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 29. old.;
  26. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 45. old.;
  27. ↑ Tóth Tamara: ...a szemedbe néztem, s zendült egyet a szűvem, ebből tudtam, hogy te jó ember vagy.... Pápa Ma, 2009. október 9. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  28. ↑ Sombor Judit: Az utolsó koncert Caracasban. Új Tükör, (1988. május 8.) 36–37. o.
  29. ↑ Eseménynaptár. Krónika, (1987. február 1.) 32. o.
  30. ↑ Pelsőczy László: Pelsőczy László. Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökség, 2009. október 9. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  31. ↑ Színházi Dolgozók Szakszervezete / Elnökség. Színházi Dolgozók Szakszervezete. [2013. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  32. ↑ ujnemzeti.hu
  33. ↑ Az ember tragédiája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)[halott link]
  34. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 32. old.;
  35. ↑ Fényes szelek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  36. ↑ Szerelmem, Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)[halott link]
  37. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 33. old.;
  38. ↑ A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  39. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 34. old.;
  40. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 34–35. old.;
  41. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 35. old.;
  42. ↑ a b M-A-D-Á-C-H. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  43. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 36. old.;
  44. ↑ Kőmíves Kelemenné. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  45. ↑ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 37. old.;
  46. ↑ Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  47. ↑ A has. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  48. ↑ Koltay–Majoros–Turányi (1999), 38. old.;
  49. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 39. old.;
  50. ↑ Lear király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 19.)[halott link]
  51. ↑ a b Füst Milán művei színpadon. Füst Milán Fordítói Alapítvány. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  52. ↑ Koltay – Majoros – Turányi (1999), 40. old.;
  53. ↑ Indiánok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  54. ↑ Mahagonny város tündöklése és bukása. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  55. ↑ a b c d e Pelsőczy László. Theater Online. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  56. ↑ Bajcsy-Zsilinszky Endre. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  57. ↑ Homokláda. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  58. ↑ Pokoli disznótor. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)[halott link]
  59. ↑ Rómeó és Júlia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)[halott link]
  60. ↑ Negyedik Henrik király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  61. ↑ A lovakat lelövik, ugye?. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 16.)[halott link]
  62. ↑ A bálványok ledőlnek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  63. ↑ Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  64. ↑ A vihar. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  65. ↑ Én, Claudius. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  66. ↑ Vándor-móka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  67. ↑ Tévedések vígjátéka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  68. ↑ Csipetnyi csabai show. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  69. ↑ Barangok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  70. ↑ Vízkereszttől-Szilveszterig. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 18.)[halott link]
  71. ↑ Hongkongi paróka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)[halott link]
  72. ↑ Viktória. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)[halott link]
  73. ↑ Gyalogcsillag. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)[halott link]
  74. ↑ Körtánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)[halott link]
  75. ↑ Próbakő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  76. ↑ Vállalkozni tudni kell. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  77. ↑ Cyrano de Bergerac. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)[halott link]
  78. ↑ A szélhámoskirály. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  79. ↑ Oroszlánok Aquincumban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  80. ↑ A három testőr. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  81. ↑ Égimódi csavargó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  82. ↑ MTI: Nemzeti Kamaraszínház alakult. Magyar Hírlap, (2003. március 14.) 25. o.
  83. ↑ Húsdaráló. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  84. ↑ Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban. Jobbik Magyarországért Mozgalom. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2001. február 16.)
  85. ↑ Kötéltánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)[halott link]
  86. ↑ A pesti beteg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  87. ↑ A pesti beteg. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  88. ↑ Május. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  89. ↑ Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  90. ↑ Süss fel, nap!. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  91. ↑ Kocsonya Mihály házassága. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  92. ↑ Kocsonya Mihály házassága. Nemzeti Kamara Színház. [2015. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  93. ↑ Tánc-Képes Krónika. port.hu. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  94. ↑ Perújítás. port.hu. [2014. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  95. ↑ Intés az őrzőkhöz. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  96. ↑ Nofretéte-akció. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  97. ↑ Csoda az élet. Csongrádi Kata. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  98. ↑ Fotók az elmúlt 18 évad előadásaiból. Lőrinci Színpad. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 26.)
  99. ↑ A 2012/2013-as évadbemutatók / A három jószívű rabló. Lőrinci Színpad. [2018. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
  100. ↑ Pesti Zsibongó: Micimackó. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  101. ↑ Bornemisza Péter: Magyar Elektra. jegymester.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  102. ↑ Magyar Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)[halott link]
  103. ↑ Magyar Elektra a magyar dráma napja alkalmából. Soproni Petőfi Színház, 2012. szeptember 19. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  104. ↑ Magyar Elektra. Fidelio, 2012. május 3. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  105. ↑ a b c Jálics Kinga: Madách remekművét elviszik a fiatalokhoz / Beszélgetés Pelsőczy Lászlóval (pdf). Keresztény élet, 2013. augusztus 11. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  106. ↑ Vallomások a Füves könyvből - Márai temploma. port.hu. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  107. ↑ István király Sopronban. Soproni Téma, 2013. augusztus 15. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  108. ↑ Két férfi sakkban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  109. ↑ Paprikás csirke. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  110. ↑ a b Gergely Theátre / Produkciók. Gergely Theátre. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  111. ↑ Paprikás csirke. Cervinus Theatrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)[halott link]
  112. ↑ A hencegő nyúl. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  113. ↑ a b c d Detre Annamária Meseszínháza. Gyermek Színházi Portál. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  114. ↑ cím= Itt van Amerika! : (cím nélkül) . Heti Mérleg, VII. évf. 22. sz. (1997. június 5.)
  115. ↑ A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk. port.hu. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  116. ↑ Süt a Nap. port.hu. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  117. ↑ Itt élned, halnod kell. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  118. ↑ Zebegény / Sorsidézõ – EzerévesMagyar Ámen (pdf). Zebegény Község Önkormányzata, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)[halott link]
  119. ↑ Győri Magda. Ars et Sanitas. [2017. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  120. ↑ Gyáli Újság / Sorsidézõ szent István király napjának előestéjén / Ezeréves magyar ámen (pdf). Gyál Város Önkormányzata, 2007. szeptember 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  121. ↑ Novák János: München. Criticai lapok. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  122. ↑ Tengelyné Fábsits Katalin–Bottlik Judit: Ady - és egy szál gitár. Homoktövis Iskola, 2011. december 12. [2016. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  123. ↑ Erdőkertes / Májusi programok (doc). [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  124. ↑ a b Dudásné Mester Judit–Molnár Árpádné: Szabolcs Híradó (pdf). Pusztaszabolcs Város Önkormányzata. [2018. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  125. ↑ Élménydús tavasz az Apicusban. (Hozzáférés: 2011. február 17.)[halott link]
  126. ↑ Irodalmi Szalon: „SZABADSÁG, SZERELEM” - Pelsőczy László irodalmi estje. Polgárok Háza, 2007. március 13. (Hozzáférés: 2011. március 16.)[halott link]
  127. ↑ Prés. Internet Movie Database. [2014. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  128. ↑ Még kér a nép. Internet Movie Database. [2010. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  129. ↑ Pelsőczy László. Nemzeti Kamaraszínház. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  130. ↑ Brutus. Internet Movie Database. [2013. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  131. ↑ Megáll az idő. Internet Movie Database. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  132. ↑ Tizenhat város tizenhat lánya. Animare TV Újság. [2018. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
  133. ↑ István, a király. Internet Movie Database. [2007. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  134. ↑ A fantasztikus nagynéni. Internet Movie Database. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
  135. ↑ Emberi sorstragédiák a vásznon - Bemutatták a Csonka délibáb című játékfilmet. VEOL.hu, 2015. május 15. [2015. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  136. ↑ Liszt Ferenc. Internet Movie Database. [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  137. ↑ Szomszédok. Internet Movie Database. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  138. ↑ Kisváros / Madarak útján. Internet Movie Database. [2012. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  139. ↑ A Fine Romance / South by Southeast. Internet Movie Database. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  140. ↑ Fürkész történetei: A csokoládé. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  141. ↑ Fürkész történetei: A naptár. Internet Movie Database. [2016. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  142. ↑ Fürkész történetei: Arany! Arany!. Internet Movie Database. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  143. ↑ Fürkész történetei: Utópia. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  144. ↑ Fürkész történetei. Internet Movie Database. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  145. ↑ Sírjaik hol domborulnak?. Nemzeti Audiovizuális Archívum. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  146. ↑ Kenessei Orsolya: Így néznek ki most az István, a király sztárjai. Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2009. augusztus 19. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  147. ↑ Koltay (1984), 50. old.;
  148. ↑ Koltay (1984), 51. old.;
  149. ↑ IHM - Szilveszter 2007 (video). TV2. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  150. ↑ Kedves Magyar Barátaink! Jöjjenek haza!. Duna Televízió. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  151. ↑ Összefogás a Duna Televízióért. Duna Televízió. (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  152. ↑ Frum Zsuzsa: Átadták az Árpád-pajzsokat az első hét "vezérnek". Hagyományok Háza, 2007. július 9. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pelsőczy_László&oldid=23610972”