Pelsőczy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pelsőczy László
2007-ben
2007-ben
Életrajzi adatok
Született 1947. július 9. (70 éves)
Kiskunlacháza
Házastársa Szentesi Nóra
Gyermekei Pelsőczy Réka
Pályafutása
Aktív évek 1968 – napjainkig
Híres szerepei István
István, a király
Rómeó
Rómeó és Júlia
D' Artagnan
A három testőr
Don Quijote-Cervantes
La Mancha lovagja
Az öngyilkos
Május

Pelsőczy László weboldala
Pelsőczy László az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelsőczy László témájú médiaállományokat.

Pelsőczy László[Mj. 1] (Kiskunlacháza, 1947. július 9. –) színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja. Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe István, a király az azonos című SzörényiBródy-féle rockoperában.

Fiatalkora, tanulmányai, családja[szerkesztés]

1947. július 9-én született Kiskunlacházán.[1] Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában kezdte, ahonnan a Szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgató-helyettesi állást ajánlottak fel.[2] Az iskolai tanulmányok mellett részt vett, nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagász-szakkör munkáiban, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.[1][2]

1973-ban

A középiskolát Ráckevén, az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi ambícióit a Színművészeti Főiskolán szerette volna tovább képezni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát szerzett,[3] amit nem sokkal később üveg- technikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított[2]) a Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Andorai Péter, Molnár Zsuzsa, Trokán Péter, Gáti Oszkár, Usztics Mátyás, Zsolnay András[4]).[3]

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező,[5] a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.[6]

Legidősebb leánya Réka,[7] édesapja példáját követve, szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője.[2][8] Legkisebb leánya, Luca szintén a színművészeti pályát választotta. Többször is (Négyszögletű kerek erdő film[9] és színházi[10] változatában, valamint a Vándor mondóka előadásban[11]) szerepelt együtt édesapjával.

A színészet mellett egy ideig labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedett, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, azaz a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.[3][12]

Pályafutása[szerkesztés]

A Nemzeti Színháztól napjainkig[szerkesztés]

Az Úr szerepében az Evangélium Színházban bemutatott Az ember tragédiája című előadásban. Partnerei: Lénárt László (Ádám) és Kárpáti Tibor (Lucifer)

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionálva lett NépszínházVárszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált,[13] de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit, Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus és itt játszott először musicalekben is. 1983-ban, Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”[13]

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is.[14] Pelsőczy énekhangját Varga Miklós kölcsönözte. A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estéjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.[15]

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában,[3] amelyben 2004 óta, Usztics Mátyás igazgató döntése alapján, örökös tag.[16] E mellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan: az Evangélium Színházzal,[17] a Lőrinci Színpaddal[18] és a Soproni Petőfi Színházzal.[19]

Jelentősebb külföldi fellépései közül Belgrád,[20][21] Berlin,[22][23] Bordeaux,[21] Brescia,[22] Drezda,[23] Helsinki,[20] Lodi,[22] Milánó,[22] Schwerin,[22] Újvidék[20] és Wrocław [22] a 25. Színházban töltött időszaka alatt volt,[24] míg a Kamaraszínházzal fellépett Erdélyben, Csángóföldön, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában is.[25]

A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.[26]

Munkássága színpadon[szerkesztés]

Jelentősebb színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47. Ugyanitt tizenhat színházi fotón is látható.[Mj. 2]

Nemzeti Színház

  • 1964. október 2.: MadáchMajor: Az ember tragédiája/ Negyedik tanuló (szerepátvétel 1969-től)[27]

25. Színház

  • 1971. november 25.: HernádiJancsó: Fényes szelek[28][29]
  • 1972. április 28.: GyurkóSzigeti: Szerelmem, Elektra/[30] Csepűrágó[31]
  • 1973. január 18.: Gyurkó – Berek: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála / Elhagyott szerető, Kalmársegéd, Csapos, Ficsúr[32][33]
  • 1973. április 26.: Hernádi – Szigeti: Utópia I. rész: Falanszter / Fidel Sut, Chase[34]
  • 1973. október 11.: Hernádi – Jancsó: Vörös zsoltár[35]
  • 1974. március 7.[36] (vagy 14.[37]): Iglódi – Szigeti: M-A-D-Á-C-H[36][37]
  • 1975. március 14.:Gyurkó – Szigeti: Kőmíves Kelemenné balladája/[38] Kőmíves Kelemen (II. szereposztás)[39]
  • 1975. szeptember 23.: MolièreÖrkény – Iglódi: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember/ András[39][40]
  • 1975. november 20.: Bartsch: A has /[41] munkás[42]
  • 1976. április 18.: Shakespeare – Szigeti: Lear király/ Burgundia hercege[43][44][45]
  • 1977. április 7.: Kopit – Szigeti: Indiánok/ John Grass[46][47]

Dunaújvárosi Kamaraszínpad

  • Brecht – Iglódi: Mahagonny város tündöklése és bukása[48]/ Sziklaöklű Joe[49]

Népszínház

  • 1978. február 13.: Hernádi – Szigeti: Bajcsy-Zsilinszky Endre/ Bajcsy-Zsilinszky Gábor[50]
  • 1978. február 14.: AlbeeRuszt: Homokláda/ Fiatalember, avagy a halál angyala[51]
  • 1978. február 14.: RemenyikPetrik: Pokoli disznótor/ Első vándorló[52]
  • 1978. szeptember 15.: Shakespear – Ruszt: Rómeó és Júlia/ Rómeó[53]
  • 1979. november 10.: FüstGábor: Negyedik Henrik király[45]/ Hohenstaufen tisztje/ Első és második szolga az ifjú Henrik táborában/ Harmadik mulató úr[54]
  • 1980. január 25.: McCoy – Iglódi: A lovakat lelövik, ugye?/ George[55]
  • 1980. március 21.: BlagaCernsecu: A bálványok ledőlnek[56]
  • 1980. május 17.: Molière – Szinetár: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája/ Ibolya[57]
  • 1980. november 14.: Shakespeare – Vámos László: A vihar/ Francisco[58]
  • 1981.március 20.: Graves – Iglódi: Én, Claudius/ Germanicus[59]

Játékszín

Békés Megyei Jókai Színház

A 25. Színház Vörös zsoltár című előadásában (bal szélen)
A Nemzeti Színházban előadott Rómeó és Júlia címszerepében a másik címszereplővel, Papadimitriu Athinával 1978-ban)
  • 1982. november 16.: BékésMiszlay: Próbakő (monodráma)[69]
  • 1983. január 8.: többen – Ungár Tamás: Vállalkozni tudni kell (kabaré)[70]
  • 1983. január 28.: RostandRenczVictor: Cyrano (musical)/ De Neuville Christian[71]
  • 1987. május 8.: Mészöly – Balogh Gábor: A szélhámoskirály (zenés játék)/ Én, Strassnoff Ignác, szélhámoskirály (mint vendég)[72]

Gyulai Várszínház

  • 1982. július 23.: Jékely – Iglódi: Oroszlánok Aquincumban/ Septimus[73]

Vörösmarty Színház

  • 1986. október 31.: DumasMrsán A három testőr/ D`Artagnan, testőr[74]

Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza

  • 1989. november 19.: Veress – MáraiVándorfi: Égimódi csavargó (mese-musical)/ Nefészjankó[75]

Honvéd Együttes

  • Galán – Rossa: A has/ Az építésvezető

Nemzeti Kamara Színház

  • 2004. október 24.: PolgárUsztics: Húsdaráló[76]/ Babos Géza, védő[77]
  • 2008. január 18.: Thész – Usztics: Kötéltánc/ Író[78]
  • 2008. április 25.: Polgár – Usztics: A pesti beteg/ dr. Vass Tibor[79] főorvos[80]
  • 2008. május 30.: Lázár – Usztics: A négyszögletű kerek erdő/ Bruckner Szigfrid[10]
  • 2008. november 7.: SzépGali: Május/ Az öngyilkos[81]
  • 2008. november 18.: Usztics: Síppal, dobbal, nádi hegedűvel[82]
  • 2009. május 13.: többen – Usztics: Süss fel nap![83]
  • 2009. február 20.: BilisicsSzabadhegyi – Usztics: Kocsonya Mihály házassága[84]/ Berbenczey[85]
  • Usztics: Tánc-Képes Krónika[86]
  • Usztics: Perújítás (zenés irodalmi összeállítás Wass Albert műveiből)[87]

Nevesincs Színház

  • 2005. november 24.: Rencz – Rencz: Intés az őrzőkhöz[88]

Ericsson Stúdió

  • 2006. február 17.: CsongrádiÁrvai: Nofretéte-akció/ René[89] (Az előadás megjelent hanghordozón is Csoda az élet címen.[2][90])

Tivoli Színház

  • Énekelj Déryné!/ Vörösmarty Mihály
  • A nő hétszer/ Andrássy Gyula, Vörösmarty, Germán Gyula

Lőrinci Színpad[91]

  • Tunyogi: Kódorgás az irodalom körül (zenés irodalmi összeállítás)[49]
  • Tunyogi: A három jószívű rabló / Kasper[92]
  • MilneKarinthy – Tunyogi: Micimackó/ Füles[93]
  • Jékely: Az aranyszőrű bárány
  • Kodály: Háry János
  • Kacsóh – Heltai – Petőfi: János vitéz
  • Fazekas: Lúdas Matyi

Evangélium Színház

Gergely Theatre

Detre Annamária Meseszínháza

Vendégjátékok

  • Riviere – Szántó – Szécsén: Itt van Amerika! (zenés játék)/ Guszti[107]
  • Leigh – Wassermann: La Mancha lovagja/ Don Quijote-Cervantes[3]
  • SzörényiBródy: István, a király (rockopera)/ István[2]
  • Nyírő: Jézusfaragó ember[2]
  • A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk[108]
  • Fazekas: Süt a Nap (irodalmi összeállítás gyermekeknek)[109]
  • Victor – Koltay Gábor: Itt élned, halnod kell (zenés történelmi játék)[110]

1980-ban részese volt a József Attila 75. születésének évfordulójára készült Csak ami nincs című előadásnak.[111]

Önálló műsorai[szerkesztés]

A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán

Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely tulajdonképpen az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül.[112] Korábban Ezeréves ámen címen volt ismert. Ennek szerzője Győri Magda.[113] A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.[114]

A 25. Színházban közreműködője volt Novák János vonósnégyessel, fafúvósokkal, férfi, női kórussal, rézfúvós magnóbejátszásokkal, déli harangszóval bemutatott Ady-estjének.[115]

Ady-műsorával, saját magát kíséri gitárral, iskolákban is fellépve.[116]

További önálló műsorainak is ő maga a szerkesztője:

Filmes és tévés szerepek[szerkesztés]

Filmszerepek[szerkesztés]

Pályafutásának legismertebb szerepe az István a király rockopera címszerepe, amelyet a film mellett eljátszott a Királydombon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. A filmhez készült posztert Szyksznian Wanda készítette
Bemutató Cím Szerep Rendező Forrás
1971 Prés levente Maár Gyula [122]
Még kér a nép szocialista lázadó Jancsó Miklós [123]
1974 Szerelmem, Elektra Agamemnón Jancsó Miklós [49][124]
1979 Tizenhat város tizenhat lánya Lubomirszky herceg Katkics Ilona [125]
1981 Brutus patrícius Iglódi István [126]
1982 Megáll az idő Gábor hangja[Mj. 3] Gothár Péter [127]
1984 István, a király István Koltay Gábor [128]
1986 A fantasztikus nagynéni Szúnyog elvtárs Katkics Ilona [129]
2007 Négyszögletű kerek erdő Bruckner Szigfrid Usztics Mátyás [9]

Továbbá szerepet kapott a Csonka délibáb[130] című filmben, valamint feltűnik a neve a Baleset című film stáblistáján.

Sorozatszerepek, egyéb televíziós munkák[szerkesztés]

Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-ben bemutatott, tizenhat részes Liszt Ferenc című televíziós sorozat, amelyben Thomán István zongoraművészt jelenítette meg,[131] a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként),[132] valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Gordai Miklós nevű magyar származású amerikai gengszter (álnevén Greg Littmond) figuráját alakította.[133] 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker[134] A Fürkész történeteinek négy részében A csokoládé,[135] A naptár,[136] Arany! Arany![137] Utópia[138]) több szerepet is eljátszott.[139]

Úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven.[49] A Jóban Rosszban pedig polgármestert. 2013-ban a TV2 csatornán futó Családi titkok sorozat Egy jó ember című részében kétgyeremekes, milliomos családfőt alakított.[98]

Három, televízióban futó (Sírjaik hol domborulnak?[140] Hol-mi?[141] és Sportfogadó[49]) műsorban volt műsorvezető.

Hanghordozók[szerkesztés]

  • 1987.: Csillagtalan ég[2]
  • 2006.: Csoda az élet! Nofretéte (musical)[2]
  • 2007.: Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen[2]

Kritikák[szerkesztés]

Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”[142]

A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – [...] – még sokáig István királyként emlegetik majd.”[143]

Érdekességek[szerkesztés]

Varga Miklós (Molnár Imre) megdöbben, hogy Pelsőczy Laci hangjára kéne tátognia
  • Az Irigy Hónaljmirigy 2007-es, szilveszteri műsorában, többek között, A Társulat produkciót is parodizálta, amelynek egyik jelenetében Varga Miklós (Molnár Imre) énekel az István, a király rockoperából. Bemutatója után a szervező közli vele: „Minden nagyon rendben van. Nincsen semmi probléma. [...] A szerep a tiéd. De az a kérdésünk, hogy elvállalnád-e úgy, hogy a Pelsőczy Laci hangjára tátognál, háttal?”[144]
  • Egyike volt a Várnai Péter esperes-plébános kezdeményezésére megszületett, a világ magyarságát megszólító,[145] valamint az Összefogás a Duna Televízióért nyílt levelek aláíróinak.[146]
  • 2007. július 9-én a házigazdája volt a Szörényi Levente által alapított első Árpád-pajzs-átadónak a Hagyományok Házában, ahol az érdeklődök köszöntése mellett Juhász Gyula gondolatait elevenítette fel.[147]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Vezetéknevét egyes helyeken, hibásan Pelsőcziként közlik.
  2. 2011. május 13-ai lekérdezés
  3. Gábor szerepét Pauer Henrik alakította

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. DigiÉvkönyv.hu. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  2. ^ a b c d e f g h i j Pelsőczy László. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  3. ^ a b c d e Pelsőczy László. Hübners. (Hozzáférés: 2012. május 25.)
  4. Medveczky Attila: Az értéknélküliség kora. Függetlenség a szellemi önvédelem lapja, 2010. augusztus 20. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  5. Szentesi Nóra: Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió / Szentesi Nóra lakberendező. Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  6. LOSZ Elnökség - 2010. Lakberendezők Országos Szövetsége. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  7. Tóth Berta: Mint egy Jedi lovag / Interjú Pelsőczy Rékával. Katona József Színház. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  8. Pelsőczy Réka. Katona József Színház. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  9. ^ a b Négyszögletű kerek erdő. Port.hu. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  10. ^ a b A négyszögletű kerek erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  11. Tóth Berta: A Ferencvárosi nyár júliusi gyerekprogramjai. Katona József Színház, 2011. május 1. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  12. Színházi Dolgozók Szakszervezete / Elnökség. Színházi Dolgozók Szakszervezete. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  13. ^ a b Koltay (1984), 55. old.;
  14. Koltay (1984), 56. old.;
  15. Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Színház.hu, 2006. augusztus 18. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  16. Pelsőczy László. Nemzeti Kamara Színház. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  17. Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Evangélium Színház. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  18. Színészek. Lőrinci Színpad Gyermek és Ifjúsági Színház. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  19. Pelsőczy László. Soproni Petőfi Színház. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  20. ^ a b c Koltay–Majoros–Turányi (1999), 26. old.;
  21. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 27. old.;
  22. ^ a b c d e f Koltay–Majoros–Turányi (1999), 28. old.;
  23. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 29. old.;
  24. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 45. old.;
  25. Tóth Tamara: ...a szemedbe néztem, s zendült egyet a szűvem, ebből tudtam, hogy te jó ember vagy.... Pápa Ma, 2009. október 9. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  26. Pelsőczy László: Pelsőczy László. Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökség, 2009. október 9. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  27. Az ember tragédiája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  28. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 32. old.;
  29. Fényes szelek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  30. Szerelmem, Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  31. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 33. old.;
  32. A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  33. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 34. old.;
  34. Koltay – Majoros – Turányi (1999), 34–35. old.;
  35. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 35. old.;
  36. ^ a b M-A-D-Á-C-H. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  37. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 36. old.;
  38. Kőmíves Kelemenné. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  39. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 37. old.;
  40. Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  41. A has. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  42. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 38. old.;
  43. Koltay – Majoros – Turányi (1999), 39. old.;
  44. Lear király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  45. ^ a b Füst Milán művei színpadon. Füst Milán Fordítói Alapítvány. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  46. Koltay – Majoros – Turányi (1999), 40. old.;
  47. Indiánok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  48. Mahagonny város tündöklése és bukása. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  49. ^ a b c d e Pelsőczy László. Theater Online. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  50. Bajcsy-Zsilinszky Endre. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  51. Homokláda. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  52. Pokoli disznótor. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  53. Rómeó és Júlia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  54. Negyedik Henrik király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  55. A lovakat lelövik, ugye?. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  56. A bálványok ledőlnek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  57. Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  58. A vihar. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  59. Én, Claudius. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  60. Vándor-móka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  61. Tévedések vígjátéka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  62. Csipetnyi csabai show. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  63. Barangok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  64. Vízkereszttől-Szilveszterig. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  65. Hongkongi paróka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  66. Viktória. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  67. Gyalogcsillag. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  68. Körtánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  69. Próbakő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  70. Vállalkozni tudni kell. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  71. Cyrano de Bergerac. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  72. A szélhámoskirály. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  73. Oroszlánok Aquincumban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  74. A három testőr. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  75. Égimódi csavargó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  76. Húsdaráló. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  77. Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban. Jobbik Magyarországért Mozgalom. (Hozzáférés: 2001. február 16.)
  78. Kötéltánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  79. A pesti beteg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  80. A pesti beteg. port.hu. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  81. Május. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  82. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  83. Süss fel, nap!. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  84. Kocsonya Mihály házassága. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  85. Kocsonya Mihály házassága. Nemzeti Kamara Színház. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  86. Tánc-Képes Krónika. port.hu. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  87. Perújítás. port.hu. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  88. Intés az őrzőkhöz. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  89. Nofretéte-akció. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  90. Csoda az élet. Csongrádi Kata. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  91. Fotók az elmúlt 18 évad előadásaiból. Lőrinci Színpad. (Hozzáférés: 2011. február 26.)
  92. A 2012/2013-as évadbemutatók / A három jószívű rabló. Lőrinci Színpad. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
  93. Pesti Zsibongó: Micimackó. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  94. Bornemisza Péter: Magyar Elektra. jegymester.hu. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  95. Magyar Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  96. Magyar Elektra a magyar dráma napja alkalmából. Soproni Petőfi Színház, 2012. szeptember 19. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  97. Magyar Elektra. Fidelio, 2012. május 3. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  98. ^ a b c Jálics Kinga: Madách remekművét elviszik a fiatalokhoz / Beszélgetés Pelsőczy Lászlóval (pdf). Keresztény élet, 2013. augusztus 11. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  99. Vallomások a Füves könyvből - Márai temploma. port.hu. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  100. István király Sopronban. Soproni Téma, 2013. augusztus 15. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  101. Két férfi sakkban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  102. Paprikás csirke. port.hu. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  103. ^ a b Gergely Theátre / Produkciók. Gergely Theátre. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  104. Paprikás csirke. Cervinus Theatrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  105. A hencegő nyúl. port.hu. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  106. ^ a b c d Detre Annamária Meseszínháza. Gyermek Színházi Portál. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  107. cím= Itt van Amerika! : (cím nélkül) . Heti Mérleg, VII. évf. 22. sz. (1997. jún. 5.)
  108. A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk. port.hu. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  109. Süt a Nap. port.hu. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  110. Itt élned, halnod kell. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  111. Megemlékezés József Attila születésének 75. évfordulóján "Csak ami nincs." címmel. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  112. Zebegény / Sorsidézõ – EzerévesMagyar Ámen (pdf). Zebegény Község Önkormányzata, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  113. Győri Magda. Ars et Sanitas. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  114. Gyáli Újság / Sorsidézõ szent István király napjának előestéjén / Ezeréves magyar ámen (pdf). Gyál Város Önkormányzata, 2007. szeptember 1. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  115. Novák János: München. Criticai lapok. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  116. Tengelyné Fábsits Katalin–Bottlik Judit: Ady - és egy szál gitár. Homoktövis Iskola, 2011. december 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  117. Erdőkertes / Májusi programok (doc). (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  118. Dudásné Mester Judit–Molnár Árpádné: Szabolcs Híradó (pdf). Pusztaszabolcs Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  119. Élménydús tavasz az Apicusban. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  120. Dudásné Mester Judit–Molnár Árpádné: Szabolcs Híradó (pdf). Pusztaszabolcs Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  121. Irodalmi Szalon: „SZABADSÁG, SZERELEM” - Pelsőczy László irodalmi estje. Polgárok Háza, 2007. március 13. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  122. Prés. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  123. Még kér a nép. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  124. Pelsőczy László. Nemzeti Kamaraszínház. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  125. Tizenhat város tizenhat lánya. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  126. Brutus. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  127. Megáll az idő. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  128. István, a király. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  129. A fantasztikus nagynéni. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
  130. Emberi sorstragédiák a vásznon - Bemutatták a Csonka délibáb című játékfilmet. Port.hu, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  131. Liszt Ferenc. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  132. Szomszédok. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  133. Kisváros / Madarak útján. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  134. A Fine Romance / South by Southeast. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  135. Fürkész történetei: A csokoládé. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  136. Fürkész történetei: A naptár. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  137. Fürkész történetei: Arany! Arany!. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  138. Fürkész történetei: Utópia. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  139. Fürkész történetei. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  140. Sírjaik hol domborulnak?. Nemzeti Audiovizuális Archívum. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  141. Kenessei Orsolya: Így néznek ki most az István, a király sztárjai. Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2009. augusztus 19. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  142. Koltay (1984), 50. old.;
  143. Koltay (1984), 51. old.;
  144. IHM - Szilveszter 2007 (video). TV2. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  145. Kedves Magyar Barátaink! Jöjjenek haza!. Duna Televízió. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  146. Összefogás a Duna Televízióért. Duna Televízió. (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  147. Frum Zsuzsa: Átadták az Árpád-pajzsokat az első hét "vezérnek". Hagyományok Háza, 2007. július 9. (Hozzáférés: 2011. május 19.)

Források[szerkesztés]