Pelsőczy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Pelsőczy László
2007-ben
2007-ben
Életrajzi adatok
Született 1947. július 9. (71 éves)
Kiskunlacháza
Házastársa Szentesi Nóra
Gyermekei Pelsőczy Réka
Pályafutása
Aktív évek 1968 – napjainkig
Híres szerepei István
István, a király
Rómeó
Rómeó és Júlia
D' Artagnan
A három testőr
Don Quijote-Cervantes
La Mancha lovagja
Az öngyilkos
Május

Pelsőczy László weboldala
Pelsőczy László az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pelsőczy László témájú médiaállományokat.

Pelsőczy László[Mj. 1] (Kiskunlacháza, 1947. július 9. –) színművész, a Nemzeti Kamara Színház örökös tagja.

Repertoárjában szerepelnek musicalek, operettek, tragédiák, vígjátékok, tévésorozatok, valamint önálló estek és gyermekelőadások. Egyik legismertebb szerepe az István, a király címszerepe – Varga Miklós énekhangjával – Szörényi LeventeBródy János rockoperájában.

Fiatalkora, tanulmányai, családja[szerkesztés]

1947. július 9-én született Kiskunlacházán.[1] Édesanyja könyvelő-gazdasági vezető, édesapja matematika-fizikatanár volt. Az általános iskolát szülőfalujában kezdte, ahonnan a szigetszentmiklósi 2. számú iskolába került, mivel édesapjának utóbbi, éppen nyitás előtt álló intézményben igazgatóhelyettesi állást ajánlottak fel.[2] Az iskola mellett részt vett nemcsak az édesapja vezette fizika- és csillagászszakkör munkájában, de állandó szereplőjévé vált az irodalmi színpadnak és a szavalóversenyeknek is.[1][2]

1973-ban

A középiskolát Ráckevén az Ady Endre Gimnáziumban végezte el. Színészi képességeit a Színművészeti Főiskolán szerette volna kibontakoztatni, de mivel nem sikerült bejutnia, kis kitérővel (repülőgép rádió-lokátor műszerészi vizsgát tett,[3] amit nem sokkal később üvegtechnikusi vizsgával társított, miközben barátaival Szigetszentmiklóson beatzenekart alapított.[2]) A Nemzeti Színház stúdiójában kezdett színészetet tanulni 1968-ban, és 1972-ben végzett (osztály- illetve évfolyamtársai voltak többek között: Andorai Péter, Molnár Zsuzsa, Trokán Péter, Gáti Oszkár, Usztics Mátyás, Zsolnay András[4]).[3]

Nős, felesége Szentesi Nóra lakberendező,[5] a Lakberendezők Országos Szövetségének elnöke volt 2004–2010 között.[6]

Legidősebb leánya Réka,[7] édesapja példáját követve szintén színészi pályán mozog, a budapesti Katona József Színház színésze és rendezője.[2][8] Legkisebb leánya, Luca szintén a színművészeti pályát választotta. Többször is (Négyszögletű kerek erdő film[9] és színházi[10] változatában, valamint a Vándor mondóka előadásban[11]) szerepelt együtt édesapjával.

Pályafutása[szerkesztés]

A Nemzeti Színházból a Huszonötödik Színházhoz (1978-ban a Déryné Színházzal fuzionált NépszínházVárszínház) került (1971), amely akkoriban az első hivatásos avantgárd társulat volt. A Fényes szelekben debütált,[12] de itt játszotta el első jelentősebb főszerepeit Kőmíves Kelementől (Kőmíves Kelemenné balladája) Rómeóig (Rómeó és Júlia). A Békés Megyei Jókai Színházban (1981–1983) egyebek mellett operettekben is játszott mint táncos komikus, és itt lépett fel először musicalekben is. 1983-ban Novák Ferenc hívására a Néphadsereg Művészegyütteséhez szerződött.”[12]

1980-ban részese volt a József Attila 75. születésének évfordulójára készült Csak ami nincs című előadásnak.[13]

1983-ban megkapta az István, a király rockopera címszerepét, amit eljátszhatott a Királydombon, a Szegedi Szabadtéri Játékokon és filmen is.[14] Pelsőczy énekhangját Varga Miklós kölcsönözte.[15] A szerep és a hozzá társuló idea kihatással lett további pályafutására. A 2004 októbere óta rendszeresen előadott Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen címen futó önálló estéjében Szent István látomásaként fürkészi a magyar történelmet az államalapítástól napjainkig.[16]

2002-ben részt vett a Nemzeti Kamara Színház megalapításában,[3] amelyben 2004 óta Usztics Mátyás igazgató döntése alapján örökös tag.[17] Emellett több színházzal és társulattal is dolgozik párhuzamosan: az Evangélium Színházzal,[18] a Lőrinci Színpaddal[19] és a Soproni Petőfi Színházzal.[20]

Jelentősebb külföldi fellépései közül Belgrád,[21][22] Berlin,[23][24] Bordeaux,[22] Brescia,[23] Drezda,[24] Helsinki,[21] Lodi,[23] Milánó,[23] Schwerin,[23] Újvidék[21] és Wrocław [23] a 25. Színházban töltött időszaka alatt volt,[25] míg a Kamaraszínházzal fellépett Erdélyben, Csángóföldön, Horvátországban, Szlovéniában, Szlovákiában is.[26]

A szerepek mellett, 1991 óta társtulajdonosa és egyik vezetője a Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökségnek.[27]

A színészet mellett egy ideig labdarúgó-menedzserként is aktívan tevékenykedett, valamint elnökségi tagja volt a SZÍDOSZ-nak, azaz a Színházi Dolgozók Szakszervezetének.[3][28]

Munkássága színpadon[szerkesztés]

Jelentősebb színházi szerepei[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 47. Ugyanitt tizenhat színházi fotón is látható.[Mj. 2]

A 25. Színház Vörös zsoltár című előadásában (bal szélen)
A Nemzeti Színházban előadott Rómeó és Júlia címszerepében a másik címszereplővel, Papadimitriu Athinával 1978-ban)
Az Úr szerepében, az Evangélium Színházban bemutatott Az ember tragédiája című előadásban. Partnerei: Lénárt László (Ádám) és Kárpáti Tibor (Lucifer)
Nemzeti Színház
  • 1964. október 2.: MadáchMajor: Az ember tragédiája/ Negyedik tanuló (szerepátvétel 1969-től)[29]
25. Színház
  • 1971. november 25.: HernádiJancsó: Fényes szelek[30][31]
  • 1972. április 28.: GyurkóSzigeti: Szerelmem, Elektra/[32] Csepűrágó[33]
  • 1973. január 18.: Gyurkó – Berek: A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála / Elhagyott szerető, Kalmársegéd, Csapos, Ficsúr[34][35]
  • 1973. április 26.: Hernádi – Szigeti: Utópia I. rész: Falanszter / Fidel Sut, Chase[36]
  • 1973. október 11.: Hernádi – Jancsó: Vörös zsoltár[37]
  • 1974. március 7.[38] (vagy 14.[39]): Iglódi – Szigeti: M-A-D-Á-C-H[38][39]
  • 1975. március 14.:Gyurkó – Szigeti: Kőmíves Kelemenné balladája/[40] Kőmíves Kelemen (II. szereposztás)[41]
  • 1975. szeptember 23.: MolièreÖrkény – Iglódi: Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember/ András[41][42]
  • 1975. november 20.: Bartsch: A has /[43] munkás[44]
  • 1976. április 18.: Shakespeare – Szigeti: Lear király/ Burgundia hercege[45][46][47]
  • 1977. április 7.: Kopit – Szigeti: Indiánok/ John Grass[48][49]
Dunaújvárosi Kamaraszínpad
  • Brecht – Iglódi: Mahagonny város tündöklése és bukása[50]/ Sziklaöklű Joe[51]
Népszínház
  • 1978. február 13.: Hernádi – Szigeti: Bajcsy-Zsilinszky Endre/ Bajcsy-Zsilinszky Gábor[52]
  • 1978. február 14.: AlbeeRuszt: Homokláda/ Fiatalember, avagy a halál angyala[53]
  • 1978. február 14.: RemenyikPetrik: Pokoli disznótor/ Első vándorló[54]
  • 1978. szeptember 15.: Shakespear – Ruszt: Rómeó és Júlia/ Rómeó[55]
  • 1979. november 10.: FüstGábor: Negyedik Henrik király[47]/ Hohenstaufen tisztje/ Első és második szolga az ifjú Henrik táborában/ Harmadik mulató úr[56]
  • 1980. január 25.: McCoy – Iglódi: A lovakat lelövik, ugye?/ George[57]
  • 1980. március 21.: BlagaCernsecu: A bálványok ledőlnek[58]
  • 1980. május 17.: Molière – Szinetár: Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája/ Ibolya[59]
  • 1980. november 14.: Shakespeare – Vámos László: A vihar/ Francisco[60]
  • 1981.március 20.: Graves – Iglódi: Én, Claudius/ Germanicus[61]
Játékszín
Békés Megyei Jókai Színház
Gyulai Várszínház
  • 1982. július 23.: Jékely – Iglódi: Oroszlánok Aquincumban/ Septimus[75]
Vörösmarty Színház
  • 1986. október 31.: DumasMrsán A három testőr/ D`Artagnan, testőr[76]
Veszprémi Petőfi Színház Gyermekszínháza
  • 1989. november 19.: Veress – MáraiVándorfi: Égimódi csavargó (mese-musical)/ Nefészjankó[77]
Honvéd Együttes
  • Galán – Rossa: A has/ Az építésvezető
Nemzeti Kamara Színház
  • 2004. október 24.: PolgárUsztics: Húsdaráló[78]/ Babos Géza, védő[79]
  • 2008. január 18.: Thész – Usztics: Kötéltánc/ Író[80]
  • 2008. április 25.: Polgár – Usztics: A pesti beteg/ dr. Vass Tibor[81] főorvos[82]
  • 2008. május 30.: Lázár – Usztics: A négyszögletű kerek erdő/ Bruckner Szigfrid[10]
  • 2008. november 7.: SzépGali: Május/ Az öngyilkos[83]
  • 2008. november 18.: Usztics: Síppal, dobbal, nádi hegedűvel[84]
  • 2009. május 13.: többen – Usztics: Süss fel nap![85]
  • 2009. február 20.: BilisicsSzabadhegyi – Usztics: Kocsonya Mihály házassága[86]/ Berbenczey[87]
  • Usztics: Tánc-Képes Krónika[88]
  • Usztics: Perújítás (zenés irodalmi összeállítás Wass Albert műveiből)[89]
Nevesincs Színház
  • 2005. november 24.: Rencz – Rencz: Intés az őrzőkhöz[90]
Ericsson Stúdió
  • 2006. február 17.: CsongrádiÁrvai: Nofretéte-akció/ René[91] (Az előadás megjelent hanghordozón is Csoda az élet címen.[2][92])
Tivoli Színház
  • Énekelj Déryné!/ Vörösmarty Mihály
  • A nő hétszer/ Andrássy Gyula, Vörösmarty, Germán Gyula
Lőrinci Színpad[93]
  • Tunyogi: Kódorgás az irodalom körül (zenés irodalmi összeállítás)[51]
  • Tunyogi: A három jószívű rabló / Kasper[94]
  • MilneKarinthy – Tunyogi: Micimackó/ Füles[95]
  • Jékely: Az aranyszőrű bárány
  • Kodály: Háry János
  • Kacsóh – Heltai – Petőfi: János vitéz
  • Fazekas: Lúdas Matyi
Evangélium Színház
Gergely Theatre
Detre Annamária Meseszínháza
Vendégjátékok
  • Riviere – Szántó – Szécsén: Itt van Amerika! (zenés játék)/ Guszti[109]
  • Leigh – Wassermann: La Mancha lovagja/ Don Quijote-Cervantes[3]
  • SzörényiBródy: István, a király (rockopera)/ István[2]
  • Nyírő: Jézusfaragó ember[2]
  • A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk[110]
  • Fazekas: Süt a Nap (irodalmi összeállítás gyermekeknek)[111]
  • Victor – Koltay Gábor: Itt élned, halnod kell (zenés történelmi játék)[112]

Önálló műsorai[szerkesztés]

A Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen előadásán

Több önálló műsora is van, amelyek közül a legismertebb a Sorsidéző – Ezeréves magyar Ámen című zenés, hazafias irodalmi-történelmi műsor, amely tulajdonképpen az István, a király alapjául is szolgáló, Boldizsár Miklós Ezredforduló című művének alapjaira épül.[113] Korábban Ezeréves ámen címen volt ismert. Ennek szerzője Győri Magda.[114] A mű rendezője Szentesi Nóra. A műsorban az István, a király című rockoperában megfogalmazott gondolatok mintegy továbbgondolásával a magyarok ezeréves történelme elevenedik meg.[115]

A 25. Színházban közreműködője volt Novák János vonósnégyessel, fafúvósokkal, férfi, női kórussal, rézfúvós magnóbejátszásokkal, déli harangszóval bemutatott Ady-estjének.[116]

Ady-műsorával, saját magát kíséri gitárral, iskolákban is fellépve.[117]

További önálló műsorainak is ő maga a szerkesztője:

Filmes és tévés szerepek[szerkesztés]

Filmszerepek[szerkesztés]

Pályafutásának legismertebb szerepében az István a király rockopera címszerepe, amelyet a film mellett eljátszott a Királydombon és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. (Urbán Tamás felvétele)
Bemutató Cím Szerep Rendező Forrás
1971 Prés levente Maár Gyula [122]
Még kér a nép szocialista lázadó Jancsó Miklós [123]
1974 Szerelmem, Elektra Agamemnón Jancsó Miklós [51][124]
1981 Brutus patrícius Iglódi István [125]
1982 Megáll az idő Gábor hangja[Mj. 3] Gothár Péter [126]
1983 Tizenhat város tizenhat lánya Lubomirszky herceg Katkics Ilona [127]
1984 István, a király István Koltay Gábor [128]
1986 A fantasztikus nagynéni Szúnyog elvtárs Katkics Ilona [129]
2007 Négyszögletű kerek erdő Bruckner Szigfrid Usztics Mátyás [9]

Továbbá szerepet kapott a Csonka délibáb[130] című filmben, valamint feltűnik a neve a Baleset című film stáblistáján.

Sorozatszerepek, egyéb televíziós munkák[szerkesztés]

Több sorozatban is feltűnt. Ilyen az 1982-ben bemutatott, tizenhat részes Liszt Ferenc című televíziós sorozat, amelyben Thomán István zongoraművészt jelenítette meg,[131] a Szomszédok (előbb Bernát nyomozóként, majd Pittner nyomozóként),[132] valamint a Kisváros, aminek egyik epizódjában (Madarak útján) egy Gordai Miklós nevű magyar származású amerikai gengszter (álnevén Greg Littmond) figuráját alakította.[133] 1989-ben egy Magyarországon forgatott, amerikai sorozatnak egyik részében játszott el egy pincért. A sorozat címe: A Fine Romance, az epizódé: South by southeast, a rész rendezője David Tucker[134] A Fürkész történeteinek négy részében A csokoládé,[135] A naptár,[136] Arany! Arany![137] Utópia[138]) több szerepet is eljátszott.[139]

Úgynevezett napi sorozatokban is feltűnik. A Barátok közt és a Szeress most! sorozatokban is orvost személyesített meg. Előbbiben egy onkológust, utóbbiban főorvost dr. Héja Zoltán néven.[51] A Jóban Rosszban pedig polgármestert. 2013-ban a TV2 csatornán futó Családi titkok sorozat Egy jó ember című részében kétgyeremekes, milliomos családfőt alakított.[100]

Három, televízióban futó (Sírjaik hol domborulnak?[140] Hol-mi?[141] és Sportfogadó[51]) műsorban volt műsorvezető.

Hanghordozók[szerkesztés]

  • 1987.: Csillagtalan ég[2]
  • 2006.: Csoda az élet! Nofretéte (musical)[2]
  • 2007.: Sorsidéző – Ezeréves Magyar Ámen[2]

Kritikák[szerkesztés]

Fábri Péter a Magyar Ifjúságban (1983. szeptember 2.) közölt cikkében olvasható véleménye:„ Mindazonáltal Pelsőczy játéka és Varga Miklós énekhangja tökéletesen idomultak egymáshoz...”[142]

A Képes Újság 1983. szeptember 10.-i számában Ligeti Nagy Tamás cikkében többek között az alábbiakat írja: „Pelsőczy Lászlót – [...] – még sokáig István királyként emlegetik majd.”[143]

Társadalmi tevékenységei és említései a populáris kultúrában[szerkesztés]

Varga Miklós (Molnár Imre) megdöbben, hogy Pelsőczy Laci hangjára kéne tátognia
  • Az Irigy Hónaljmirigy 2007-es, szilveszteri műsorában, többek között, A Társulat produkciót is parodizálta, amelynek egyik jelenetében Varga Miklós (Molnár Imre) énekel az István, a király rockoperából. Bemutatója után a szervező közli vele: „Minden nagyon rendben van. Nincsen semmi probléma. [...] A szerep a tiéd. De az a kérdésünk, hogy elvállalnád-e úgy, hogy a Pelsőczy Laci hangjára tátognál, háttal?”[144]
  • Egyike volt a Várnai Péter esperes-plébános kezdeményezésére megszületett, a világ magyarságát megszólító,[145] valamint az Összefogás a Duna Televízióért nyílt levelek aláíróinak.[146]
  • 2007. július 9-én a házigazdája volt a Szörényi Levente által alapított első Árpád-pajzs-átadónak a Hagyományok Házában, ahol az érdeklődök köszöntése mellett Juhász Gyula gondolatait elevenítette fel.[147]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Vezetéknevét egyes helyeken hibásan Pelsőcziként közlik.
  2. Hozzáférés: 2011. május 13.
  3. Gábor szerepét Pauer Henrik alakította

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. ^ a b Szigetszentmiklósi József Attila Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. DigiÉvkönyv.hu. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  2. ^ a b c d e f g h i j Pelsőczy László. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  3. ^ a b c d e Pelsőczy László. Hübners. [2013. november 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 25.)
  4. Medveczky Attila: Az értéknélküliség kora. Függetlenség a szellemi önvédelem lapja, 2010. augusztus 20. [2015. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  5. Szentesi Nóra: Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió / Szentesi Nóra lakberendező. Flat Art2000 Lakásművészeti Stúdió. [2011. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 22.)
  6. LOSZ Elnökség - 2010. Lakberendezők Országos Szövetsége. [2011. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  7. Tóth Berta: Mint egy Jedi lovag / Interjú Pelsőczy Rékával. Katona József Színház. [2015. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  8. Pelsőczy Réka. Katona József Színház. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  9. ^ a b Négyszögletű kerek erdő. Port.hu. [2013. március 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  10. ^ a b A négyszögletű kerek erdő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  11. Tóth Berta: A Ferencvárosi nyár júliusi gyerekprogramjai. Katona József Színház, 2011. május 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  12. ^ a b Koltay (1984), 55. old.;
  13. Megemlékezés József Attila születésének 75. évfordulóján "Csak ami nincs." címmel. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  14. Koltay (1984), 56. old.;
  15. BuL: Felkelt a napunk: 30 éves az István, a király. Magyar Nemzet, 2013. augusztus 18. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 20.)
  16. Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Színház.hu, 2006. augusztus 18. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  17. Pelsőczy László. Nemzeti Kamara Színház. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  18. Sorsidéző / Ünnepi műsor a Pódiumon. Evangélium Színház. [2010. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  19. Színészek. Lőrinci Színpad Gyermek és Ifjúsági Színház. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 3.)
  20. Pelsőczy László. Soproni Petőfi Színház. [2014. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  21. ^ a b c Koltay–Majoros–Turányi (1999), 26. old.;
  22. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 27. old.;
  23. ^ a b c d e f Koltay–Majoros–Turányi (1999), 28. old.;
  24. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 29. old.;
  25. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 45. old.;
  26. Tóth Tamara: ...a szemedbe néztem, s zendült egyet a szűvem, ebből tudtam, hogy te jó ember vagy.... Pápa Ma, 2009. október 9. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  27. Pelsőczy László: Pelsőczy László. Saxon Reklámiroda és Kommunikációs Ügynökség, 2009. október 9. [2009. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  28. Színházi Dolgozók Szakszervezete / Elnökség. Színházi Dolgozók Szakszervezete. (Hozzáférés: 2013. október 30.)
  29. Az ember tragédiája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  30. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 32. old.;
  31. Fényes szelek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  32. Szerelmem, Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  33. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 33. old.;
  34. A búsképű lovag, Don Quijote de la Mancha szörnyűséges kalandjai és gyönyörűszép halála. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  35. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 34. old.;
  36. Koltay – Majoros – Turányi (1999), 34–35. old.;
  37. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 35. old.;
  38. ^ a b M-A-D-Á-C-H. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  39. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 36. old.;
  40. Kőmíves Kelemenné. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  41. ^ a b Koltay–Majoros–Turányi (1999), 37. old.;
  42. Zsugori uram telhetetlen, fösvény ember. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  43. A has. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  44. Koltay–Majoros–Turányi (1999), 38. old.;
  45. Koltay – Majoros – Turányi (1999), 39. old.;
  46. Lear király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  47. ^ a b Füst Milán művei színpadon. Füst Milán Fordítói Alapítvány. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  48. Koltay – Majoros – Turányi (1999), 40. old.;
  49. Indiánok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  50. Mahagonny város tündöklése és bukása. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  51. ^ a b c d e Pelsőczy László. Theater Online. [2015. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  52. Bajcsy-Zsilinszky Endre. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  53. Homokláda. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  54. Pokoli disznótor. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  55. Rómeó és Júlia. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  56. Negyedik Henrik király. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)
  57. A lovakat lelövik, ugye?. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  58. A bálványok ledőlnek. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  59. Don Juan, avagy a Kőszobor lakomája. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  60. A vihar. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  61. Én, Claudius. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  62. Vándor-móka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  63. Tévedések vígjátéka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  64. Csipetnyi csabai show. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  65. Barangok. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  66. Vízkereszttől-Szilveszterig. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 18.)
  67. Hongkongi paróka. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  68. Viktória. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  69. Gyalogcsillag. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  70. Körtánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  71. Próbakő. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  72. Vállalkozni tudni kell. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  73. Cyrano de Bergerac. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  74. A szélhámoskirály. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  75. Oroszlánok Aquincumban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  76. A három testőr. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  77. Égimódi csavargó. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  78. Húsdaráló. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  79. Usztics Mátyás és a Nemzeti Kamara Színház bérletes előadásai Harkányban. Jobbik Magyarországért Mozgalom. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2001. február 16.)
  80. Kötéltánc. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  81. A pesti beteg. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  82. A pesti beteg. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  83. Május. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  84. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  85. Süss fel, nap!. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  86. Kocsonya Mihály házassága. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  87. Kocsonya Mihály házassága. Nemzeti Kamara Színház. [2015. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  88. Tánc-Képes Krónika. port.hu. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  89. Perújítás. port.hu. [2014. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  90. Intés az őrzőkhöz. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  91. Nofretéte-akció. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  92. Csoda az élet. Csongrádi Kata. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  93. Fotók az elmúlt 18 évad előadásaiból. Lőrinci Színpad. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 26.)
  94. A 2012/2013-as évadbemutatók / A három jószívű rabló. Lőrinci Színpad. [2018. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 20.)
  95. Pesti Zsibongó: Micimackó. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  96. Bornemisza Péter: Magyar Elektra. jegymester.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  97. Magyar Elektra. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  98. Magyar Elektra a magyar dráma napja alkalmából. Soproni Petőfi Színház, 2012. szeptember 19. [2015. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  99. Magyar Elektra. Fidelio, 2012. május 3. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  100. ^ a b c Jálics Kinga: Madách remekművét elviszik a fiatalokhoz / Beszélgetés Pelsőczy Lászlóval (pdf). Keresztény élet, 2013. augusztus 11. [2017. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 2.)
  101. Vallomások a Füves könyvből - Márai temploma. port.hu. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 13.)
  102. István király Sopronban. Soproni Téma, 2013. augusztus 15. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  103. Két férfi sakkban. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 13.)
  104. Paprikás csirke. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  105. ^ a b Gergely Theátre / Produkciók. Gergely Theátre. [2016. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  106. Paprikás csirke. Cervinus Theatrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  107. A hencegő nyúl. port.hu. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 13.)
  108. ^ a b c d Detre Annamária Meseszínháza. Gyermek Színházi Portál. [2015. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  109. cím= Itt van Amerika! : (cím nélkül) . Heti Mérleg, VII. évf. 22. sz. (1997. jún. 5.)
  110. A humor nagyágyúi - Kellér Dezsőre emlékezünk. port.hu. [2016. március 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  111. Süt a Nap. port.hu. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 6.)
  112. Itt élned, halnod kell. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 29.)
  113. Zebegény / Sorsidézõ – EzerévesMagyar Ámen (pdf). Zebegény Község Önkormányzata, 2007. szeptember 20. (Hozzáférés: 2012. augusztus 24.)
  114. Győri Magda. Ars et Sanitas. [2017. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  115. Gyáli Újság / Sorsidézõ szent István király napjának előestéjén / Ezeréves magyar ámen (pdf). Gyál Város Önkormányzata, 2007. szeptember 1. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  116. Novák János: München. Criticai lapok. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  117. Tengelyné Fábsits Katalin–Bottlik Judit: Ady - és egy szál gitár. Homoktövis Iskola, 2011. december 12. [2016. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  118. Erdőkertes / Májusi programok (doc). [2015. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  119. ^ a b Dudásné Mester Judit–Molnár Árpádné: Szabolcs Híradó (pdf). Pusztaszabolcs Város Önkormányzata. (Hozzáférés: 2013. május 17.)
  120. Élménydús tavasz az Apicusban. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  121. Irodalmi Szalon: „SZABADSÁG, SZERELEM” - Pelsőczy László irodalmi estje. Polgárok Háza, 2007. március 13. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  122. Prés. Internet Movie Database. [2014. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  123. Még kér a nép. Internet Movie Database. [2010. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 25.)
  124. Pelsőczy László. Nemzeti Kamaraszínház. [2008. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  125. Brutus. Internet Movie Database. [2013. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  126. Megáll az idő. Internet Movie Database. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 6.)
  127. Tizenhat város tizenhat lánya. Animare TV Újság. [2018. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 27.)
  128. István, a király. Internet Movie Database. [2007. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  129. A fantasztikus nagynéni. Internet Movie Database. [2016. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 24.)
  130. Emberi sorstragédiák a vásznon - Bemutatták a Csonka délibáb című játékfilmet. VEOL.hu, 2015. május 15. [2015. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 19.)
  131. Liszt Ferenc. Internet Movie Database. [2012. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  132. Szomszédok. Internet Movie Database. [2009. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 10.)
  133. Kisváros / Madarak útján. Internet Movie Database. [2012. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  134. A Fine Romance / South by Southeast. Internet Movie Database. [2016. április 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 21.)
  135. Fürkész történetei: A csokoládé. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  136. Fürkész történetei: A naptár. Internet Movie Database. [2016. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  137. Fürkész történetei: Arany! Arany!. Internet Movie Database. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  138. Fürkész történetei: Utópia. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  139. Fürkész történetei. Internet Movie Database. [2016. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  140. Sírjaik hol domborulnak?. Nemzeti Audiovizuális Archívum. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  141. Kenessei Orsolya: Így néznek ki most az István, a király sztárjai. Nemzeti Audiovizuális Archívum, 2009. augusztus 19. [2011. augusztus 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 17.)
  142. Koltay (1984), 50. old.;
  143. Koltay (1984), 51. old.;
  144. IHM - Szilveszter 2007 (video). TV2. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 19.)
  145. Kedves Magyar Barátaink! Jöjjenek haza!. Duna Televízió. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 18.)
  146. Összefogás a Duna Televízióért. Duna Televízió. (Hozzáférés: 2011. május 21.)
  147. Frum Zsuzsa: Átadták az Árpád-pajzsokat az első hét "vezérnek". Hagyományok Háza, 2007. július 9. [2011. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 19.)

Források[szerkesztés]