Norderney

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norderney
Norderney aerial photo.jpg
Norderney címere
Norderney címere
Norderney zászlaja
Norderney zászlaja
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Alsó-Szászország
Rang község
Polgármester Frank Ulrichs (SPD)
Irányítószám 26548
Körzethívószám 04932
Rendszám AUR
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 5845 fő (2013. dec 31.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 3 m
Terület 26,3 km²
Időzóna CET, UTC+1
Norderney (Németország)
Norderney
Norderney
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 42′ 26″, k. h. 7° 08′ 49″Koordináták: é. sz. 53° 42′ 26″, k. h. 7° 08′ 49″
Norderney weboldala

Norderney (frízül: Ny norderoghe vagy Norder neye oog; Kb: „Norden új szigete”, a közeli Norden városka nevéből) egy Alsó-Szászországhoz tartozó német sziget. Az Északi-tenger déli peremén fekvő szárazulat a Keleti Fríz-szigetek közé tartozik és a szigetcsoport második legnagyobb tagja. A szigetnek 6000 lakója van, Norderney városa a legnagyobb település a szigeteken. Területének nagyobbik, keleti része az Alsó-Szász Watt-tenger Nemzeti Park által védett zónában fekszik, nyugati partjain élénk idegenforgalom alakult ki. Az 1797-ben fürdőhellyé nyilvánított várost évente 300 000 turista keresi fel.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A korábban elpusztult Buise sziget helyén kialakuló új szárazulatot Oldenburgi Anna grófnő 1550-es számadókönyvében először nevezték Norderney néven. Korábban Norder neye oog és Ny norderoghe néven említették. A könyv szerint a szigeten 16 háztartás és egy templom volt található. Lakói ez időben halászatból éltek. A 18. században megnövekedett a kereskedelmi hajózás szerepe, a század végére ez vált a sziget lakóinak legnagyobb bevételi forrásává. A halászat a 19. század végére az ipari méretűvé duzzadt nyílt tengeri halászat miatt megszűnt.

A tengerparti fürdőkultúra elsőként a brit és a holland tengerpartokon jelent meg. Az szennyezett levegőjű városokból ezrek érkeztek, hogy a csaknem por- és pollenmentes tengeri levegőn pihenjenek rövid ideig. 1794-ben kapta a göttingeni Georg Christoph Lichtenberg és Christoph Wilhelm Hufeland a felkérést, hogy keressenek megfelelő helyet egy angol mintára kialakítandó tengeri fürdőhely számára. Javaslatuk alapján 1797-ben Norderney szigetén megnyílt az első tengerparti strandfürdő. A vendégek száma hamarosan gyarapodásnak indult, 1819-re már a legfelkapottabb európai nyaralóhelyek közé tartozott.

1815-ben Norderneyt a Hannoveri Királysághoz csatolták. Ebben ez időben már Északi-tenger St. Moritz-ának nevezték, utalván ezzel a sok turistára. Az idegenforgalom fejlődésében szerepet játszott, hogy a hannoveri király és miniszterei minden évben hosszabb-rövidebb időt eltöltöttek Norderney partjain. Ezekben az években épült sok, máig látható és a városképet meghatározó épület.

Az 1793-as 500 lelket számláló falu 1860-ra 1200 lakosú, szállodákkal és fürdővendégekkel jól ellátott nyaralóhellyé vált. A 19. század közepén már évi 2500 vendég fordult meg a szigeten. 1866-ban Poroszország szerezte meg a sziget fölötti fennhatóságot. 1869-től kezdve ez a sziget volt a porosz királyi család nyári rezidenciája. 1886-ban még egy gyermekkórházat is nyitottak, hogy a gyermekeket a tiszta tengeri levegőn ápolhassák. Az intézmény napjainkban is működik.

A 20. század közepén már több mint 8000-en éltek állandóan a szigeten. A második világháború után a népesség gyarapodása lelassult, 1980-ra is csak 8299-re emelkedett a létszám. Azóta a sziget lakóinak száma fokozatosan csökken, 2007-ben már csak 5966 ember élt Norderneyen. Folyamatosan növekszik azonban a vendégek létszáma, a 2000-es években évi 300 000 nyaraló pihent a szigeten.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norderney a Keleti Fríz-szigetek láncában helyezkedik el, a szigetsor nyugatról harmadik tagjaként. Alsó-Szászország tengerpartja mindössze 5 kilométernyire délre található. A sziget Alsó-Szászországban, Aurich megyében fekszik. Területe 26,3 km²; alakja igen elnyúlt, 14 kilométer hosszú, ám a legszélesebb helyen is csak 2,5 km széles.

A sziget 14 kilométre hosszú északi peremét strandok szegélyezik. A keletre fekvő Baltrum szigettől a Wichter Ee nevű apálymeder választja el, amely apály idején is víz alatt marad. Baltrumtól mindössze 800 méter választja el. Nyugati oldalán Juist sziget 3 kilométer távolságra fekszik, a közöttük a 20 méter mély Riffgat szoros húzódik. Norderney és a szárazföld között a Watt-tenger árapálysíkságai terülnek el. E területről apály idején levonul a tenger, így Norderney száraz lábbal megközelíthetővé válik.

Kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norderney a hét Keleti Fríz-sziget közül valószínűleg a legifjabb. Először 1358-ban említették, önálló szigetként csak a 16. század közepe óta létezik. Mintegy 800 évvel ezelőtt a mai Norderney helyén a Buise-sziget terült el, amelyet az 1362-es második marcell-ár elpusztított. Buise maradványai az 1651-es vihardagály idején tűntek el végleg a tengerben. Helyét folyamatosan az egyre terjeszkedő Norderney foglalta el. A legidősebb a sziget nyugati oldala, amely a régi Buise sziget homokpadján épült fel. Tőle kelet felé haladva egyre fiatalodó szárazfölddel találkozhatunk. Az 19. század elején készült térképen a sziget hossza a jelenleginek körülbelül a fele. Norderney jelenleg gyors iramban kelet felé terjeszkedik, keleti oldalán egyre újabb homokpadok, strandok és dűnék alakulnak ki.

Éghajlata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata mérsékelt óceáni, a tél enyhe, míg a nyár hűvös. Norderney Németország egyik legcsapadékosabb területe, az éves csapadékmennyiség 769 mm, a magyarországi mennyiség durván kétszerese. Átlagosan 138 csapadékos nap fordul elő egy évben, a cspadékmaximum novemberre esik. A legtöbb napfényt nyár elején élvezhetik a szigetlakók, decemberben viszont csak 37 órára süt ki a nap. A tengerparti fekvés miatt az időjárás rendkívül változatos, egy napon belül akár többször is megváltozhat az időkép. A környék szélben igen gazdag, a környező partvidéken sok szélerőmű található.

Norderney (Németország) éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 4,0 5,0 8,0 12,0 17,0 20,0 21,0 21,0 18,0 14,0 8,0 5,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −2,0 −1,0 1,0 3,0 6,0 9,0 11,0 11,0 9,0 6,0 2,0 0,0
Átl. csapadékmennyiség (mm) 60 41 53 41 49 62 76 73 72 80 88 75
Havi napsütéses órák száma 46 77 121 174 226 225 210 207 147 102 57 37


Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norderney formálódó keleti partja

A sziget felszíne a kialakulás után egyedekben és fajokban egyaránt szegény volt. E állapot látható napjainkban is a sziget még formálódó keleti területein is.
A tengerből frissen felbukkanó dűnekezdeményeken (németül: Vordüne) csak sótűrő és a talaj szempontjából igen igénytelen, ún. pionírnövények növények képesek megtelepedni. Norderneyen a Strandpázsit (Elymus farctus) alkot nagyobb telepeket. A sívó homokon megtalálható a tengeri mustár (Cakile maritima) és a homoki hajperje (Leymus arenarius). A lenge nád (Ammophila arenaria) magasra növő szálai lelassítják a szelet, ezzel lehetővé teszik, hogy a homok dűnékbe halmozódjon.
A szürke dűnéket (németül: Graudüne) már humusz borítja, ezért kedvezőbb feltételeket kedvelő növények is megtelepednek felszínükön. Elterjedt faj a fásszárú homoktövis és a cinegefűz (Salix repens). A dűnék közötti sósabb felszíneken a tengerparti mázpázsit (Puccinellia maritima) a leggyakrabban előforduló faj. Norderneyen 500 növényfaj telepedett meg.[1] A sziget nyugati végében már két kisebb, erdei fenyőkből és égerfákból álló erdő is megjelent.

A sziget környékén kiugróan magas fajgazdagságú állatvilágot találhat a látogató. A tavaszi és őszi vonulások idején madarak százezrei keresik fel Norderney partjait, hogy a környező wattokon táplálkozzanak. A sziget déli partjain nyári ludak pihennek nagy tömegben. A leggyakrabban látható madarak a dankasirályok és az ezüstsirályok, a récefélék és a verébfélék. A szigeten lévő települések belterületén csókák és hollók is költenek. A nyaralók által kevésbé háborgatott keleti részeken bíbicek, sarki partfutók, csigaforgatók, havasi partfutók és ásóludak költenek. A kevésbé gyakori fajok közé tartozik a bukóréce, a piroslábú cankó, a pehely- és fekete réce. A szigeten túlszaporodtak az üregi nyulak és a fácánok, állományukat néha vadászattal gyérítik. A strandokon rendszeresen pihennek a kúpos fókák és borjúfókák nagyobb csoportjai.

Nemzeti park[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdag élővilága miatt Norderney az Alsó-Szász Watt-tenger Nemzeti Park része. A nemzeti park igazgatósága a szigetet három zónára osztotta. A települések belterülete nem tartozik a védett területek közé. Az északnyugati területek a 3-as, bármikor felkereshető zónába esnek. A 2-es, ún. pufferövezetben már nem folytatható akármilyen tevékenység. Az 1-es zóna felöleli a sziget egész keleti és déli részét. Itt a nagyszámú költőmadár miatt csak kijelölt utakon lehet közlekedni, az állatok háborgatását büntetik.[2] A nemzeti park igazgatósága a sziget kikötőjében 1991-ben látogatóközpontot hozott létre, amelyet évente 75 000 turista keres fel.[3]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Norderney nem autómentes sziget, területére a személyautók bevihetők. Használatukat azonban korlátozzák, este 8-tól reggel 6-ig tilos személyautóval közlekedni. A turisták sem hagyhatják járműveiket az utcán, azokat vagy a szállodák parkolóhelyein, vagy a város nagy parkolójában kell elhelyezni. A sziget keleti felére autóval behajtani tilos. Külterületen a legnagyobb megengedett sebesség 50, belterületen 30 km/óra.
A szárazföldi Norden városka és a sziget között hajójárat közlekedik. Az út kb. 50 percig tart. Szintén hajóval lehet a környező szigetekre, illetve Helgolandra eljutni. Norderney kikötője a sziget délnyugati szegletében található. A sziget és a szárazföld közötti hajózóutat folyamatosan kotorni kell hogy az apály idején is járható maradjon.
A sziget tömegközlekedését 6 helyi buszjárat biztosítja. 1946-ig Norderneynek saját, katonai célokra használt normál nyomtávú vasútvonala volt. A 20 kilométeres hálózatot azonban előbb háborús károk érték, majd a háború után nélkülöző lakosság a fából készült keresztaljakkal fűtött. A vasutat ekkor bezárták, ma már csak a sínpár melletti épületek emlékeztetnek rá.
A szigeten repülőtér is van, amelynek 1000 méteres kifutópályája kisgépek fogadására alkalmas.[4]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lüders, Karl, Luck, Günter. kleines Küstenlexikon (német nyelven). Hildesheim: Meyers Lexikon. ISBN 3-411-02661-8 [1976] 
  2. Die Schutzzonen des Nationalparks (német nyelven). Nationalpark Niedersächsisches Wattenmeer. (Hozzáférés: 2008. október 8.)
  3. Nationalpark Niedersächisches Wattenmeer: [Naionalparkhaus Norderney http://www.nationalparkhaus-norderney.de/] (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 8.)
  4. Flugplatz Norderney - Infrastruktur (német nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 9.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Norderney témájú médiaállományokat.