Ezüstsirály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Wikipédia:Hogyan használd a taxoboxokat?Infobox info icon.svg
Ezüstsirály
Larus argentatus (adult).jpg
Státusz
••••••• Nem veszélyeztetett •••••••
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Sirályfélék (Laridae)
Nem: Larus
Faj: L. argentatus
Tudományos név
Larus argentatus
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimedia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat.

Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előfordulása

Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén él, tengerpartok, szigetek, folyók és tavak közelében.

[szerkesztés] Alfajai

  • Larus argentatus argentatus
  • Larus argentatus argenteus
  • Larus argentatus omissus

[szerkesztés] Megjelenése

Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-150 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. Tollruhája fehér,háta ezüstszürke,a szárnya vége fekete. Csőre kampós végű.

A kifejlett...
és egy fiatal példány

[szerkesztés] Életmódja

Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. A parton és a hulladékok között keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és ürgéket is elfogyasztja.

Sikeres vadászat
és repülés közben

[szerkesztés] Szaporodása

A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.

A bokor alatt eldugott fészek
és a tojása, fiókája

[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása

A szűken értelmezett ezüstsirály Magyarországon ritka kóborló, elsősorban télen fordulhat elő nagyobb folyóinkon vagy a Balatonon.

Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.

[szerkesztés] Védettsége

Magyarországon nem védett.

[szerkesztés] Forrás

[szerkesztés] Külső hivatkozás