Ezüstsirály
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg&filetimestamp=20080302095729) |
||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Larus argentatus (Pontoppidan, 1763)
|
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt.  A Wikimedia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat. |
Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén él, tengerpartok, szigetek, folyók és tavak közelében.
[szerkesztés] Alfajai
- Larus argentatus argentatus
- Larus argentatus argenteus
- Larus argentatus omissus
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-150 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. Tollruhája fehér,háta ezüstszürke,a szárnya vége fekete. Csőre kampós végű.
|
|
[szerkesztés] Életmódja
Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. A parton és a hulladékok között keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és ürgéket is elfogyasztja.
|
.jpg&filetimestamp=20051207212201)
|
[szerkesztés] Szaporodása
A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.
|
|
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
A szűken értelmezett ezüstsirály Magyarországon ritka kóborló, elsősorban télen fordulhat elő nagyobb folyóinkon vagy a Balatonon.
Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.
[szerkesztés] Védettsége
Magyarországon nem védett.
[szerkesztés] Forrás
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján (2009. 01. 14.)
[szerkesztés] Külső hivatkozás
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Ritka madarak hazai előfordulásai
- Képek az interneten a fajról
