Ezüstsirály

Ezüstsirály
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Madarak (Aves) Rend: Lilealakúak (Charadriiformes) Család: Sirályfélék (Laridae) Nem: Larus Faj: L. argentatus
Tudományos név
Larus argentatus (Pontoppidan, 1763)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Ezüstsirály témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Ezüstsirály témájú médiaállományokat.

Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európa, Ázsia és Észak-Amerika területén honos, A természetes élőhelye tengerpartok, szigetek, folyók és tavak közelében van.

Alfajai

• Larus argentatus argentatus
• Larus argentatus argenteus
• Larus argentatus omissus

Megjelenése

Testhossza 55-64 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-150 centiméter. A hímek némileg nagyobbak a tojóknál, egyébként a nemek egyformák. A nőstény egyedek tömege 690-1100 gramm, míg a hímeké a 740-1450 grammig terjedhet. Tollruhája fehér, háta ezüstszürke, a szárnya vége fekete. Csőre kampós végű.

A kifejlett...

és egy fiatal példány

Életmódja

Mint a legtöbb sirály, ez a faj is mindenevő. Főként halakat fogyaszt. A parton és a hulladékok között is keresgél, a talált dögöt is megeszi. Más madarak fészkét is kirabolja, de a lemmingeket és ürgéket is elfogyasztja.

Sikeres vadászat

és repülés közben

Szaporodása

A ezüstsirály telepesen fészkel, gyakran a heringsirállyal egy kolóniában, sziklapárkányokon vagy az alacsony aljnövényzetű talajon költenek. A fészek általában egy nagyobb hínárkupac, nagyon közel a többi költő madárhoz. Évi egy fészekalj 3 tojást számlál, átlagos nagysága 73 milliméter, amelyek 28-29 nap múlva kelnek ki. A fiókák a szülők csőrén lévő piros foltot csipkedik, mire a felnőtt állat kiöklendezi a táplálékot. 40 nap után repülnek ki.

A bokor alatt eldugott fészek

és a tojása, fiókája

Kárpát-medencei előfordulása

A szűken értelmezett ezüstsirály Magyarországon ritka kóborló, elsősorban télen fordulhat elő nagyobb folyóinkon vagy a Balatonon.

Azonban a szakirodalom korábban a sárgalábú sirályt is e faj egyik alfajának tartotta, és így az adatokban zavart okozhat a sárgalábú sirály hazai rendszeres előfordulása és szórványos fészkelése.

Védettsége

Magyarországon nem védett.

Forrás

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
• Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)
• Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2010. augusztus 3.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja.
• Arkive.org

Külső hivatkozás

• Ritka madarak hazai előfordulásai
• Képek az interneten a fajról
• Ibc.lynxeds.com - videók a fajról