Bütykös ásólúd
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000Ft |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Tadorna tadorna Linnaeus, 1758 |
||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Az elterjedési területe |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Bütykös ásólúd témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Bütykös ásólúd témájú médiaállományokat. |
A bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában költ. Telelőhelye Európától Észak-Afrikán keresztül Kínáig terjed. Kárpát-medencében alkalmi fészkelő.
Homokos, köves tengerparton, sós és félsós lagúnák, tavak partján költ.
[szerkesztés] Megjelenése
Teljes hossza 60-65 centiméter, a szárnyfesztávolsága 110-133 centiméter, testtömege 800-1450 gramm. A tojó kisebb, mint a hím. A két nem tollazatának színe megegyezik, de a gácsér a csőre tövén élénkvörös bütyköt visel.
[szerkesztés] Életmódja
Túlnyomórészt állatokkal táplálkozik, tápláléka rákokból, kagylókból, csigákból áll. A puhatestűeket, rákokat és más gerincteleneket a sekély vízben, a puha iszap- és homokaljzatból szűri ki. A fiatalok sáskákat is fognak. Kiegészítő táplálékként a moszatokat és a sós mocsarak növényeinek hajtásait is elfogyasztja.
Rövidtávú vonuló, néha áttelel. Az ismert legmagasabb életkor 15 év.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget többnyire 2 éves korban, a hím 4-5 éves korban éri el. Az egy környéken élő párok közösen járják násztáncukat egy kiemelkedő magaslaton, ilyenkor körbe-körbe járnak, két lábbal a levegőbe ugranak, nyakukat hajlítgatják és csőrükkel integetnek. A fiatal párok első márciusuk alatt találnak egymásra, ezután egy évig jegyben járnak, mielőtt először kőkénének. Életük végéig együtt maradnak. A párzás csak a vízen sikeres, a tojó hátára mászó hím annak nyaktollaiban kapaszkodik meg csőrével. Április-június hónapokban sziklaüregekbe vagy homokdűnékbe ásott üregbe építi fészkét. Előszeretettel választ nyúlüregeket, ahol nemritkán együtt lakik az üregi nyulakkal. Emellett pajtákban, deszkák alatt, szükség esetén sűrű bozótosban is fészkel. A hím és tojó minden évben sokat gyalogolva keres új költőhelyet. Fűvel bélelt fészekbe rakja 7-15 tojásból álló fészekalját, melyen 28-30 napig kotlik. Csak a tojó kotlik és eközben időnként szüneteket tart. A fiókák már órákkal a kikelés után nagyon mozgékonyak, tudnak ugrani és mászni is. Addig maradnak az üregben, amíg minden fióka megszárad. Azután többnyire kora reggel elhagyják a költőüreget, és mindkét szülőjük a vízhez vezeti őket. Rögtön nagyon önállóak, és ha kell, már egyhetes koruktól képesek szülői segítség nélkül túlélni és felnövekedni. Kezdetben a szülők vezetik a fiókákat, kb. 2 hetesek, amikor több kisliba óvodákba verődik össze, gyakran olyan párok felügyelik őket, melyek elveszítették saját utódaikat. Nem sokkal később a szülők elhagyják önállóvá vált fiókáikat, és hagyományos vedlőhelyükre vonulnak. A fiatal madarak ezzel szemben őszig szülőhelyük közelében maradnak, és közvetlenül innen vonulnak téli szállásterületükre. Az első évben szerény fiatalkori ruhát viselnek, hátuk barnásszürke, hasuk fehér. A vedlés alatt foltosnak látszanak.
[szerkesztés] Képek
_at_Sylvan_Heights.jpg&filetimestamp=20100529102635)
|
.jpg&filetimestamp=20051101074824)
|
|
[szerkesztés] Források
- ↑ Iucnredlist.org: (angolul)
- ↑ Jboyd.net Taxo:
- ↑ Itis.gov: (angolul)
- ↑ Birdlife.org: (angolul)
- ↑ Mme-monitoring.hu:
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
