Örvös bukó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örvös bukó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lúdalakúak (Anseriformes)
Család: Récefélék (Anatidae)
Alcsalád: Réceformák (Anatinae)
Nemzetség: Tengeri récék és bukók (Mergini)
Nem: Mergus
Faj: M. serrator
Tudományos név
Mergus serrator
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A örvös bukó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   költözési útvonal
A örvös bukó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  költözési útvonal
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Örvös bukó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Örvös bukó témájú médiaállományokat és Örvös bukó témájú kategóriát.

Az örvös bukó (Mergus serrator) a lúdalakúak (Anseriformes) rendjében a récefélék (Anatidae) családjába sorolt madárfaj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Izlandon, a Brit-szigeteken, Skandináviában és Ázsia északi részén Kamcsatkáig költ. Észak-Amerika északi részéin is megtalálható. Telelni délre húzódik, általában a tengerpartokon marad, a szárazföld belsejébe ritkábban hatol. Természetes élőhelyei a tavak, folyók és tengerpartok.[4]

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Magyarországon rendszeres vendég, novembertől májusig lehet megfigyelni.[5]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 52–58 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–86 centiméter; a hím testtömege 947–1350 gramm, a tojó kicsi kisebb, 900–1100 gramm.[3] Hegyes, a csúszós halak megfogására alkalmas csőre van.

A hím
és a tojó

Életmódja[szerkesztés]

Általában 5-15 centiméter közötti halakat fogyaszt, de vízi rovarokat és rákokat is fogyaszt.[3] Nagyon jó úszó, a táplálékáért mélyre is lemerül.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét víz közeli üregekbe, sziklák közé, vagy bokrok alá rakja és pehelytollal béleli ki. A fészekalj 7-14 tojásból áll, melyen 26-35 napig kotlik. A fiókák 60 nap után válnak önállóvá.[3]

Tojásai

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában mérsékelten fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  3. a b c d Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. április 18.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]