Christoph Wilhelm Hufeland
Christoph Wilhelm Hufeland (Langensalza, 1762. augusztus 12. – Berlin, 1836. augusztus 25.) német orvos.
Élete [szerkesztés]
1780-tól Jenában, egy évvel később Göttingenben tanult, ahol 1783-ban megszerezte orvosi oklevelét. Aztán Weimarban mint gyakorló orvos működött és érintkezett Wielanddal, Herderrel, Goethével, Schillerrel. 1793-ban Jenában tanár, 1798-ban a porosz király háziorvosa, a berlini Charité első orvosa és a Collegium medico-chirurgicum igazgatója lett. A jenai csata után a királyi családot Königsbergbe, Memelbe és Tilsitbe kisérte, 1809-ben az új berlini egyetemen a patológia és a terápia tanára, 1810-ben a minisztérium egészségügyi osztályának államtanácsosa lett. Hufeland adta ki a Bibliothek der praktischen Heilkunde (1799-1835, 84 köt.) c. vállalatot és a Journal der praktischen Arznei- u. Wundarzneikunde lapot (1795-1835, 83 köt.) Önéletrajzát Göschen adta ki (Berlin 1863).
Művei [szerkesztés]
- Ueber die Natur, Erkenntnismittel und Heilart der Skrofelkrankheit (Jena 1795, 3. kiad. Berlin 1819);
- Die Kunst, das menschliche Leben zu verlängern (u. o. 1796, a harmadik kiadástól kezdve Makrobiotika c. alatt jelent meg, magyarul ford. Kováts Mihály, pest 1798, 12 rész, Buda 1825);
- Ueber die Ungewissheit des Todes (Halle 1791, 2. kiad. 1824);
- Guter Rat an Mütter (12. kiad. Lipcse 1875, magyarra fordította Őri Fábián László, Az anyákhoz való jó tanátsa c. alatt, Pozsony 1802);
- Geschichte der Gesundheit (u. o. 1812, 3. kiad. 1816);
- Praktische Uebersicht der Vorzüglichsten Heilquellen Deutschlands (u. o. 1815, 4. kiad. 1840);
- Enchiridion medicum oder Anleitung zur medizinischen Praxis, Vermächtnis einer 50-jährigen Erfahrung (u. o. 1836, 10. kiad. 1857);
- Kleinere medizinische Schriften (u. o. 1822-28, 4 köt., ujabb gyüjt. u. o. 1834).
Források [szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)

