Magyarország éghajlata
| Magyarország éghajlata | |
 | |
| Magyarország éghajlati beosztása a Köppen-típusú éghajlati beosztás alapján | |
| Ország | Magyarország |
| Éghajlat | mérsékelt kontinentális |
| Éves átlaghőmérséklet | +10 °C |
| Legmagasabb nappali csúcshőmérséklet | +41,9 °C |
| Legmagasabb éjszakai minimum hőmérséklet | +27,1 °C |
| legalacsonyabb nappali csúcshőmérséklet | -23 °C |
| Legalacsonyabb éjszakai minimum hőmérséklet | -35 °C |
| Éves csapadékmennyiség | 500-800 mm |
| Legnagyobb éves csapadékmennyiség | 1554,9 mm |
| Legkisebb éves csapadékmennyiség | 203 mm |
| Legtöbb csapadék 24 óra alatt | 203 mm (260mm, becsült) |
| Legnagyobb széllökés | 103 m/s |
| Éves napsütéses órák száma | 1700-2100 óra |
| Legnagyobb hóvastagság | 146 cm |
| Hóval borított napok száma | 154 nap[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország éghajlata témájú médiaállományokat. | |
Magyarország éghajlatát közvetlen természeti környezete, a Kárpát-medence keretében célszerű vizsgálni. Ennek a térségnek az éghajlatát az határozza meg, hogy három nagy európai éghajlati terület – a kontinentális, az óceáni és a mediterrán – ütközőterületén helyezkedik el. Az ország éghajlata leginkább nedves kontinentálisként jellemezhető.
Általános jellemzők
Magyarország a szoláris éghajlati felosztás szerint a mérsékelt övben helyezkedik el a 45°45' és a 48°35' északi szélességek között, amely nagyjából az Egyenlítő és az Északi-sark közötti középhelyzetnek felel meg. A Föld éghajlati képének áttekintése során hazánkat a hűvös éghajlatok tartományába sorolhatjuk, azon belül a kontinentális éghajlat hosszabb meleg évszakkal megjelölésű altípusban helyezhetjük el.[2] Erre az éghajlati típusra globálisan az jellemző, hogy az évi hőmérsékletingás jelentős, elkülönül a négy évszak.
Az éghajlat igen változékony, ahol a szélsőséges hőmérsékletű, kevés csapadékú kontinentális éghajlatra módosítólag hat az óceáni és a mediterrán hatás. Ennek előnye – az európai viszonylatban – sok napsütés és magas évi középhőmérséklet, hátránya a gyakori aszály, a relatív kevés csapadék és a késő tavaszi fagyok. [3]
A kontinentális hatást jelzi az egyes teleken tapasztalható kemény hideg. Az óceáni hatások elsősorban a nyugati peremvidékek kiegyenlítettebb hőmérsékletében, bőséges csapadékában jelennek meg, de ez okozza azt is, hogy a térségben 2,5 °C-os pozitív hőmérsékleti anomália mutatkozik a szélességi fok alapján várható átlaghőmérséklettől.
Nyugatról keletre fokozatosan növekednek az évi közepes hőingás értékei (Sopron 19–20 °C, Gyergyószentmiklós 26 °C), ami az óceáni hatás gyengülését és a kontinentális hatás erősödését jelzi.[4]
A földközi-tengeri, mediterrán hatás elsősorban a délnyugati területek őszi, másodlagos csapadékmaximumában érzékelhetőek. A három nagy éghajlati hatás keveredése révén a medence időjárására jellemző a változékonyság, és gyakran alakulnak ki szélsőséges időjárási viszonyok.
Hőmérséklet
Magyarország évi középhőmérséklete 10 °C körüli, ez megközelítőleg 2,5 °C-kal magasabb, mint ami az Egyenlítőtől való távolságból következne. A leghidegebb hónap a január, a legmelegebb a július. Az évi közepes hőingás mindenhol magasabb 20 °C-nál. [3]
A hőmérséklet évi alakulásában három sajátosság figyelhető meg [3]:
- Fagyosszentek – májusban. Az ország fölé érkező hideg sarki légtömegek derült éjszakákat, de emiatt erős lehűlést, hajnali fagyokat okoznak.
- Medárd-nap – június 8-a körül a nyugatról jövő hűvös, óceáni eredetű levegő hosszan tartó esőzést, tartós lehűlést okozhat.
- Vénasszonyok nyara vagy indián nyár – szeptember végén, de inkább október elején tapasztalható csendes, derült, meleg idő, melynek oka a mediterrán hatás.
Éghajlatformáló tényezők
Az éghajlati feltételek Magyarországon is, mint általában, a napsugárzás, a földfelszín és a légkörzés kölcsönhatásának eredményeként formálódnak. Mindegyik tényezőnek a szerepe különböző, de kölcsönös hatásuk állandó.
Napsugárzás
Az országban a csillagászatilag lehetséges napsütéses órák 45%-ban süt a Nap. A napsütéses órák száma kb. 1750 és 2080 óra között alakul. Jelentős a napfénytartam évi ingadozása, közel 800 óra is lehet a különbség.[3] A legnaposabb hónap a július, a legborúsabb a december. Télen a hegyekben több a napsütés, mivel kiemelkednek az alsó ködös légrétegekből.
Magyarország legészakibb és legdélibb területeinek északi szélessége között 3°-os a különbség, ennek megfelelően a napsugárzás beesési szöge közötti szezonális különbség is 3°. A földfelszín évi teljes besugárzása, inszolációja Magyarországon 80-110 kcal/cm² között váltakozik.
Domborzat
Az ország több mint a fele 200 méter tengerszint feletti magasságnál alacsonyabb síkság, a 400 méter tsz. feletti területek aránya pedig kevesebb, mint 2 százalék.[5] Az éghajlatformáló tényezőknél a domborzatban a Kárpátok hatását kell kiemelni.
A domborzati viszonyok jól megmutatkoznak a különböző magasságú területek hőmérsékleti értékeiben. Az Alföld évi középhőmérséklete 10 °C körüli, a Dunántúli-középhegység hegytetőin 5 °C-ot mérnek. A Kárpát-medencét övező hegyvidékeken az 1500 méteres magasságban az évi középhőmérséklet már csak 2,5 °C.[4]
Csapadék
A csapadék területi eloszlásában is elsősorban a domborzat, illetve a medencehelyzet (tengertávolság) hatása tükröződik. Nyugatról kelet felé haladva jelentősen csökken a csapadék, s ezért van az, hogy legmagasabb hegységein, a Mátra és a Bükk keletebbi fekvésük miatt kevesebb csapadékot kapnak, mint az alacsonyabb, de nyugatabbra levő Bakony.[2] A medence nyugati peremei kapják a legbőségesebb, 800–1400 mm/éves csapadékot, a legszárazabbak pedig a medence központi területei (500–600 mm/év).[6] Hazánk hegyvidéki tájain a csapadék átlagos évi összegének 100 m-es magasságnövekedésére kb. 35 mm-es gyarapodása jut. Az Alföld északkeleti peremén ismét növekszik a csapadék mennyisége, ez azonban az Északkeleti-Kárpátok közelségének hatása.[2]
Az egész medencében érvényesülő nyári csapadékmaximum az erősödő kontinentalitás jeleként kelet felé egyre határozottabbá válik: a Dunántúlon még csak az évi csapadék 28%-a, az Alföldön 30%-a, az Erdélyi-medencében viszont már 40%-a hullik nyáron.[6]
Tavasztól őszig a csapadékhullást gyakran kísérik zivatarok. Az országban évi átlagban 25-40 zivataros nap fordul elő, legnagyobb gyakorisággal május-július között. A legtöbb zivatar az Északi-középhegység térségében, a legkevesebb az Alföld középső területein észlelhető.[2]
Éghajlatunkon a csapadék egy része hó alakjában hull le. 20. század végi adatok alapján az alacsonyabb fekvésű területeken évente átlagosan 20-30 napon havazik, magasabb hegyeinken 50-60 havazásos nap volt.[2]
Szél
A medencejelleg az uralkodó nyugati szeleket is erősen befolyásolja. A szelek általában az úgynevezett szélkapuk felől fújnak a medence belseje felé.[6]
A Dunántúlon az északi, északnyugati, a Tiszántúlon az északi, északkeleti szél az uralkodó. A legszelesebb vidék a Kisalföld. [3]
Az országban évente 60-70 alkalommal fordul elő vihar. Legismertebb helyi szél a bakonyi szél, a Balaton-felvidék hegyein átbukó szél, amely hirtelen érkezik, ezért veszélyes a Balaton vizében tartózkodókra. [3]
Éghajlati jellemzők a nagyvárosokban
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 18,1 | 19,7 | 25,4 | 30,2 | 34,0 | 39,5 | 40,7 | 39,4 | 35,2 | 25,0 | 22,6 | 19,3 | 40,7 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,2 | 4,5 | 10,2 | 16,3 | 21,4 | 24,4 | 26,5 | 26,0 | 22,1 | 16,1 | 8,1 | 3,1 | 15,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,6 | 1,1 | 5,6 | 11,1 | 15,9 | 19,0 | 20,8 | 20,2 | 16,4 | 11,0 | 4,8 | 0,4 | 10,4 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,0 | −1,7 | 1,7 | 6,3 | 10,8 | 13,9 | 15,4 | 14,9 | 11,5 | 6,7 | 2,1 | −1,8 | 6,4 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −25,6 | −23,4 | −15,1 | −4,6 | −1,6 | 3,0 | 5,9 | 5,0 | −3,1 | −9,5 | −16,4 | −20,8 | −25,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 39 | 37 | 37 | 47 | 65 | 70 | 50 | 50 | 43 | 47 | 60 | 49 | 593 |
| Havi napsütéses órák száma | 55 | 84 | 137 | 182 | 230 | 248 | 274 | 255 | 197 | 156 | 67 | 48 | 1933 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,6 | 3,7 | 9,8 | 15,5 | 20,8 | 23,8 | 25,7 | 25,7 | 20,7 | 14,3 | 6,4 | 1,7 | 14,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,0 | 0,1 | 5,0 | 10,3 | 15,5 | 18,4 | 20,1 | 19,8 | 15,4 | 9,7 | 3,6 | −0,6 | 9,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,5 | −3,0 | 1,1 | 6,0 | 10,6 | 13,5 | 15,2 | 14,7 | 10,8 | 5,9 | 0,8 | −2,7 | 5,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 19 | 23 | 25 | 46 | 60 | 82 | 66 | 61 | 46 | 40 | 38 | 27 | 533 |
| Havi napsütéses órák száma | 50 | 82 | 136 | 176 | 228 | 229 | 248 | 243 | 175 | 133 | 57 | 40 | 1797 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 0,6 | 4,1 | 10,4 | 16,6 | 21,7 | 24,6 | 26,5 | 26,1 | 22,4 | 16,5 | 8,5 | 2,6 | 15,1 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −2,6 | 0,2 | 5,1 | 10,7 | 15,8 | 18,7 | 20,3 | 19,6 | 15,8 | 10,3 | 4,5 | −0,2 | 9,9 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −5,5 | −3,0 | 0,6 | 5,4 | 10,1 | 13,1 | 14,4 | 13,7 | 10,3 | 5,3 | 1,3 | −2,8 | 5,3 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 37 | 30 | 34 | 42 | 59 | 80 | 65 | 61 | 38 | 31 | 45 | 44 | 566 |
| Havi napsütéses órák száma | 55 | 82 | 146 | 191 | 239 | 250 | 282 | 261 | 201 | 160 | 70 | 45 | 1982 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,7 | 5,1 | 11,2 | 17,1 | 22,3 | 25,3 | 27,4 | 27,0 | 23,4 | 17,6 | 9,5 | 3,8 | 16,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −1,8 | 0,9 | 5,6 | 11,1 | 16,2 | 19,2 | 20,8 | 20,2 | 16,5 | 11,0 | 5,1 | 0,6 | 10,5 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,8 | −2,5 | 0,9 | 5,5 | 10,3 | 13,4 | 14,4 | 13,9 | 10,4 | 5,6 | 1,7 | −2,1 | 5,6 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 29 | 25 | 29 | 41 | 51 | 72 | 50 | 57 | 34 | 26 | 41 | 40 | 495 |
| Havi napsütéses órák száma | 62 | 87 | 142 | 180 | 234 | 255 | 288 | 266 | 210 | 170 | 80 | 51 | 2025 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,7 | 5,5 | 10,9 | 16,0 | 21,3 | 24,3 | 26,7 | 26,6 | 21,8 | 15,8 | 8,3 | 3,9 | 15,4 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −0,3 | 1,7 | 6,1 | 10,7 | 15,8 | 18,8 | 20,8 | 20,7 | 16,5 | 11,1 | 4,8 | 1,1 | 10,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,9 | −1,5 | 1,9 | 6,0 | 11,0 | 13,7 | 15,0 | 15,2 | 11,7 | 6,9 | 1,9 | −1,3 | 6,5 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 34 | 29 | 32 | 51 | 62 | 84 | 62 | 61 | 55 | 49 | 58 | 47 | 624 |
| Havi napsütéses órák száma | 68 | 105 | 151 | 183 | 245 | 259 | 289 | 269 | 203 | 159 | 85 | 65 | 2081 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 1,9 | 4,6 | 10,2 | 16,0 | 21,1 | 24,0 | 26,2 | 25,6 | 21,6 | 15,9 | 8,3 | 3,3 | 14,9 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −0,5 | 1,3 | 5,5 | 10,4 | 15,7 | 18,6 | 20,4 | 19,9 | 15,5 | 10,2 | 4,6 | 1,1 | 10,3 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,0 | −2,0 | 1,4 | 5,5 | 9,9 | 13,1 | 14,4 | 14,1 | 10,8 | 5,9 | 1,9 | −1,9 | 5,8 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 32 | 33 | 28 | 38 | 55 | 64 | 53 | 65 | 38 | 35 | 53 | 38 | 532 |
| Havi napsütéses órák száma | 60 | 97 | 138 | 189 | 247 | 250 | 268 | 259 | 188 | 143 | 73 | 51 | 1963 |
| Forrás: HKO, met.hu | |||||||||||||
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,6 | 5,7 | 10,7 | 15,4 | 20,6 | 23,6 | 26,1 | 26,0 | 21,2 | 15,3 | 7,9 | 3,7 | 15,0 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −0,9 | 1,0 | 5,2 | 9,6 | 14,8 | 17,8 | 19,7 | 19,4 | 15,2 | 9,8 | 3,9 | 0,4 | 9,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −4,0 | −2,8 | 0,6 | 4,3 | 9,0 | 12,1 | 13,8 | 13,6 | 9,9 | 5,0 | 0,6 | −2,4 | 5,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 24 | 22 | 30 | 38 | 67 | 78 | 78 | 68 | 57 | 47 | 49 | 32 | 590 |
| Havi napsütéses órák száma | 64 | 98 | 132 | 172 | 230 | 227 | 249 | 239 | 173 | 139 | 72 | 53 | 1848 |
| Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat[7] | |||||||||||||
A klímaváltozás hatása Magyarország éghajlatára
A klímaváltozás nyomán a közelmúltban felgyorsuló tendencia eredményeként érezhetően mediterrán típusúvá kezd válni hazánk időjárása: hosszú, forró és száraz nyarak, rövid, enyhe valamint hóban szegény telek, a tavasz és az ősz lerövidülése, a növekvő évi átlaghőmérséklet és napfénytartam mellett a gyakori aszályos időszakok között ritkán lehulló, azonban nagy mennyiségű – következményeként egyes térségekben villámárvizeket is okozó – eső jellemzik.[8] [9]
Érdekességek
A januári havi középhőmérséklet átlagosan -1 °C, de 2017-ben ez -5,9 °C volt. A márciusi havi középhőmérséklet átlagosan 5-6 °C közt alakul, míg az áprilisi havi középhőmérséklet 11 fok szokott lenni átlagban. 2018 márciusában +3,3 fok volt a havi átlaghőmérséklet, míg áprilisban a havi középhőmérséklet 15,63 °C volt, amely 1901 óta a legmelegebb áprilisnak számít Magyarországon.[10] A májusi legmelegebb átlaghőmérsékletet 2003-ban mérték, ekkor 19,17 fok volt. 2018-ban 19,13 fok volt a májusi átlaghőmérséklet.[11] 2017 átlaghőmérséklete 14,1 fok volt, amely az iparosodás korszaka előtti átlagnál (+12,9 °C) 1,2 fokkal több. 2017 éves középhőmérséklete +11,06 fok volt. 2017-ben átlagosan 605 mm csapadék hullt le Magyarországon.[12]
Hazánkban az országos minimumhőmérséklet átlaga október elején 9 fok körül alakul.[13]
Legkorábbi havazások
Legkésőbbi havazások
- Magyarországon a valaha feljegyzett legkésőbbi havazás időpontja június 18-a volt 1918-ban. Ekkor országszerte havazott.
- 2006. április 7-én a hegyekben és a hidegebb területeken havazott.[14]
- 2008. március 24-én az ország északi és nyugati részén havazott.
- 2012. április 8-án Húsvétkor havazott az északi és a keleti megyékben.
- 2013. március 24-én havazott az ország középső vidékein.
- 2017. április 19-én havazott a Dél-Alföldön, Pest megyében, Bács-Kiskun megyében és az Északi-középhegységben.[15][16]
- 2017. május 9-én délután havazott Bánkúton.[17]
Országos hőmérsékleti rekordok
Lásd még
Jegyzetek
- ↑ Magyarországi időjárási rekordok térékép. met.hu. [2017. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 22.)
- ↑ a b c d e Péczely György: Éghajlattan, 1998
- ↑ a b c d e f Kleininger Tamás: Földrajz, 1997
- ↑ a b Eurföldr: Nemerkényi–Móga 100. o.
- ↑ met.hu
- ↑ a b c Eurföldr: Nemerkényi–Móga 101. o.
- ↑ Szombathely éghajlati jellemzői (magyar nyelven) (html). Országos Meteorológiai Szolgálat
- ↑ Sarkadi Zsolt - Attól nem kell félni, hogy a magyar emberek ebből kimaradnak (makro.444.hu, 2020.06.02.)
- ↑ Szöllősi Fanni - Betört a klímaváltozás Magyarországra is - csak tárt karokkal nézzük (napi.hu, 2019.09.29.)
- ↑ Rögtön nyár lett a tél után. idokep.hu. (Hozzáférés: 2018. május 6.)
- ↑ Az idei tavasz: mínusz 24,6-tól plusz 32,9 fokig. index.hu. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
- ↑ Magyarországon is érezhető a klímaváltozással járó felmelegedés. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. január 9.)
- ↑ Miért van hidegebb, mint szokott?. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. október 1.)
- ↑ 2006. április 7. péntek napi jelentés. met.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Tavaly is havazott húsvétkor. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Az ország középső részén szakad a hó. Index.hu. (Hozzáférés: 2017. április 19.)
- ↑ Bánkúton kedden havazott. met.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)
Források
- Information Hungary, pp 12–14. (angol nyelven) Szerkesztette Erdei Ferenc, az MTA alelnöke. Pergamon Press (Oxford - London - Edinburgh - New York - Toronto - Sydney - Párizs - Braunschweig), 1968.
- ↑ Eurföldr: Nemerkényi–Móga: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)
.png)
