Zivatar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Túlfutás (cap overshoot) szupercellás zivatarfelhő felett, repülőgépről fényképezve

A zivatar elektromos kisüléseket, villámokat tartalmazó konvektív felhőből, a zivatarfelhőből hulló intenzív csapadékforma. A záporesőt okozó felhő továbbfejlődése során alakul ki a zivatarfelhő.

A zivatar kialakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zivatar általában a meleg időszakban (március 1.október 31.) alakul ki, amikor a hőmérséklet nagysága és a napsugárzás miatt elég energia (angolul CAPE, Convective Available Potential Energy, azaz Elérhető Konvektív Potenciális Energia) szabadul fel, és ennek a feláramlásnak (ami gyakran nagyon heves is lehet) köszönhetően létrejön a zivatarfelhő (cumulonimbus, cb). Ezt a folyamatot nevezzük konvekciónak. A zivatarok, különösen, amikor egy forró, meleg periódust egy markáns hidegfront szakít meg, zivatarláncokba rendeződhetnek. Az ilyen láncokban kialakulhatnak fejlett zivatarfelhők is, amelyeket szupercellának nevezünk.[1]

A zivatarok kísérőjelenségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zivatart legtöbbször az (intenzív) villámtevékenységéről (a villám lehet lecsapó vagy felhő–felhő)[2], a hangos mennydörgésekről, a (heves) csapadékhullásról (gyakran felhőszakadás és jégeső), a viharos szélről (az első szélrohamok összességét kifutószélnek nevezzük), a felhő formájáról (az esetek 90%-ában cumulonimbus arcus, vagy falfelhő[3], ami különösen az éjszakai zivataroknál szép, mert a villámok megvilágítják), vagy a felhő színéről (legtöbbször sötét, mely lehet mélykék, fekete, de akár zöld is) lehet felismerni. A szupercellákat, különösen az Egyesült Államok középső államaiban, (a „tornádó-folyosóban”), bár Magyarországon is volt már rá példa, tornádók is kísérhetik.[4] Jellemzően a nyári időszakban (2008 nyarán hazánkban is) kialakulnak felhőtölcsérek, úgynevezett tubák is, melyek tulajdonképpen a földet nem érintő forgószelek.

A zivatarok fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zivatarokat két csoportba oszthatjuk. Az egyiket, amit „nedves” zivatarnak hívunk, kíséri csapadék.[5] Ezek lehetnek kicsik, de gyakran hevesek, sőt intenzívek is. A másik csoport pedig, amit csak légelektromos tevékenység, illetve átmeneti szélerősödés kísér, száraz zivatarnak hívjuk. Télen előfordulhatnak hózivatarok is, melyeknél a hózáport kíséri villámlás és dörgés.

A záporok legtöbbször a nyár folyamán mindenféle előjel nélkül alakulnak ki (tornyos cumulonimbusokból). Jellemzőjük a gyorsaságuk (1 óra alatt).

A másik csoport tagjai az úgynevezett frontzivatarok, melyek markáns hidegfrontok közeledtével (és betörésükkor), a nagy hőmérséklet-különbség következtében alakulnak ki, jellegzetesek, és legtöbbször zivatarláncba rendeződnek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Fejlett zivatarfelhő képe. (Hozzáférés: 2008. október 11.)
  2. Chicago Storm August 4th 2008. YouTube-videó. (Hozzáférés: 2008. október 21.)
  3. Falfelhő képe. (Hozzáférés: 2008. október 11.)
  4. Tornádó képe. (Hozzáférés: 2008. október 11.)
  5. Nedves zivatar, videó. (Hozzáférés: 2008. október 11.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zivatar témájú médiaállományokat.