Magyar néprajzkutatók listája

Az alábbi lista a jelentősebb magyar néprajztudósokat, azaz a tárgyi néprajz különböző részterületeivel, társadalomnéprajzzal, népművészettel, szokáskutatással, szöveg-, zene- és táncfolklorisztikával, dialektológiával, etnológiával, valamint kulturális antropológiával foglalkozó magyar szakemberek névsorát tartalmazza. Az első részben a néprajztudósok betűrendes felsorolása, a másodikban kutatási terület szerinti felosztásuk található. Az eligazodást megkönnyítendő megadtuk az alapvető életrajzi adatokat, valamint az egyes tudósok fő kutatási területét. Emellett a határon túli kutatókat az adott ország zászlóikonjával jelöltük. A felsorolás végén megtalálható néhány, tudományos feldolgozással és kutatómunkával nem foglalkozó, de kiemelkedő teljesítményű néprajzi gyűjtő, számottevő etnológiai megfigyelést is végző utazó, felfedező neve is.

Betűrendes felsorolás

A, Á

Abafi Lajos (1840–1909): népköltészet (népballada, népdal) Ács Anna (1953): regionális néprajz (Balaton-felvidék) Ács Károly (1824–1894): román és szerb népköltészet Ács Lipót (1868–1945): népművészet Ág Tibor (1928–2013): népzene (hangszeres népzene, népdal, népballada) Albert Ernő (1932): népköltészet (népballada, népmese), népszokás, néphit Alexics György (1864–1936): népköltészet (népballada) Almási István (1934): népzene

Almásy György (1867–1933): etnológia, folklór, (Közép-Ázsia, kirgizek) különösképpen madarászat, vadászat Andrásfalvy Bertalan (1931): gazdálkodás (ártéri gazdálkodás, szőlőművelés), társadalom Arany Adalbert László (1909–1968): nyelvjárás Arany János (1817–1882): népköltészet Arany László (1844–1898): népköltészet (népmese) Asbóth János (1845–1911): etnológus (Balkán) Asztalos Enikő (1939): regionális néprajz (Marosszék) Avasi Béla (1922–2002): népzene (hangszerek)

B

Babus Jolán (1917–1967): regionális néprajz (Beregi-Tiszahát), gazdálkodás, építészet Bagi Gábor (1960): regionális néprajz (Jászság), társadalom Bagu Balázs (1932): regionális néprajz (Kárpátalja), népszokás Bakó Ferenc (1917–1998): település, építészet, kézművesség, népszokás Bakos József (1912–1997): nyelvjárás Balassa Iván (1917–2002): gazdálkodás (földművelés), népművészet, népszokás (temetkezés), népköltészet (monda), tudománytörténet Balassa M. Iván (1943): gazdálkodás (méhészet), építészet Balázs Géza (1959): nyelvjárás Balázs György (1951): gazdálkodás, építészet (malmok) Balázs Lajos (1939): népszokás (átmeneti rítusok) Balázs Márton (1867–1948): regionális néprajz (Háromszék), népköltészet, népszokás Balázs Kovács Sándor (1954): regionális néprajz (Sárköz), vallásosság Báldy Bellosics Flóra (1901–1982): népművészet Bali János (1970): gazdálkodás (földművelés) Bálint Sándor (1904–1980): regionális néprajz (Szeged vidéke), vallásosság Balla Péter (1908–1984): népzene (népdal) Balla Terézia (1951): regionális néprajz (Kárpátalja) Balogh Balázs (1966): társadalom (identitás), gazdálkodás Balogh Ilona (1912–1947): építészet Balogh István (1912–2007): regionális néprajz (Debrecen vidéke, Hajdúság), gazdálkodás (állattartás), település Balogh Jolán (1900–1988): népművészet Balogh Ödön (1895–1972): nyelvjárás Bán Aladár (1871–1960): etnológia (finnugor népek), néphit (samanizmus) Bánkiné Molnár Erzsébet (1946): regionális néprajz (Kiskunság), társadalom (jászkun önkormányzatiság) Bánszky Pál (1929): népművészet Banner Benedek (1884–1968): regionális néprajz (Békés megye) Banner János (1888–1972): gazdálkodás (halászat, állattartás), építészet, kézművesség, népszokás Banner József (1926–1973): regionális néprajz (Békés megye) Banó István (1918–1987): népszokás, népköltészet (népmese, népdal), írásbeliség Barabás Jenő (1920–1994): építészet, néprajzi kartográfia Barabás László (1947): regionális néprajz (Marosszék), népszokás Baráthosi Balogh Benedek (1870–1945): etnológia (Kelet-Ázsia) Bárdosi János (1933–1983): gazdálkodás (halászat), település, építészet Barna Gábor (1950): vallásosság Barsi Ernő (1920): regionális néprajz (Bükkalja), népzene (népdal), népszokás Bárth Dániel (1976): népszokás, vallásosság Bárth János (1944): gazdálkodás, település Bartha Elek (1956): vallásosság, népszokás Ö. Bartha Júlia (1955): regionális néprajz (Nagykunság) N. Bartha Károly (1886–1956): kézművesség, népszokás Bartók Béla (1881–1945): népzene Bartucz Lajos (1885–1966): fizikai antropológia H. Bathó Edit: regionális néprajz (Jászság), gazdálkodás (állattartás, méhészet), népviselet, népszokás

Bátky Zsigmond (1874–1939): gazdálkodás, település, építészet, kézművesség, népviselet, táplálkozás Beck Zoltán (1934–1997): népszokás Begovácz Rózsa (1953): magyarországi horvátok néprajza, népművészet, népviselet Beke Ödön (1883–1964): néphit, népköltészet (népmese), etnológia (finnugor népek) Bellon Tibor (1941–2002): regionális néprajz (Nagykunság), gazdálkodás, település Bellosics Bálint (1867–1916): regionális néprajz (Bácska), népszokás Beluleszkó Sándor (1879–1914): település, népművészet Bencsik János (1933): regionális néprajz (Hajdúság, Hortobágy), gazdálkodás (állattartás, földművelés) Benedek Elek (1859–1929): népköltészet (népmese, népballada), nyelvjárás Beöthy Leó (1839–1886): társadalom T. Bereczki Ibolya (1959): táplálkozás, népművészet, építészet Béres András (1928–1993): népművészet, népköltészet (népmese), néptánc Bereznai Zsuzsanna: népköltészet (anekdota, igaztörténet, népmese), népszokás Berze Nagy János (1879–1946): néphit, népköltészet (monda, népmese) Beszédes Valéria (1951): regionális néprajz (Bácska), vallásosság, néphit, népköltészet (népmese) id. Bibó István (1877–1935): etnológia Biernaczky Szilárd (1944): etnológia (Afrika) Binder Jenő (1856–1933): népszokás, néphit, népköltészet (népmese) Bindorffer Györgyi (1953): kulturális antropológia, magyarországi németek néprajza Biró A. Zoltán (1955): kulturális antropológia Bíró Friderika (1943): építészet, lakáskultúra Birtalan Ágnes (1961): etnológia (Mongólia) Bodgál Ferenc (1932–1972): kézművesség (fémművesség) Bódi Zsuzsanna (1949): magyarországi cigányok néprajza, Bodnár Zsuzsanna: regionális néprajz (tirpákok), táplálkozás Bodó Julianna (1953): kulturális antropológia Bodó Sándor (1943): regionális néprajz (Bodrogköz), gazdálkodás (állattartás) Bodrogi Tibor (1924–1986): etnológia (Óceánia, Indonézia), társadalom Boglár Lajos (1929–2004): etnológia (Dél-Amerika) Bónis György (1914–1985): jogszokás Borhegyi István (1921–1969): kulturális antropológia Bori Imre (1929–2004): népköltészet Boross Marietta (1922): gazdálkodás (zöldségkertészet), díszítőművészet Borsai Ilona (1924–1982): népzene Borsányi László (1944): etnológia (Észak- és Közép-Amerika) Borsos Balázs (1961): kulturális ökológia, etnológia (Afrika) Bődi Erzsébet (1946): táplálkozás Bözödi György (1913–1989): társadalom, népköltészet (népmese) Braun Soma (1890–1944): népköltészet (népmese) Buczkó József (1955-) muzeológus, pedagógus Bünker János Rajnárd (1863–1914) regionális néprajz (Sopron vidéke), település, építészet, népköltészet (népmese)

C

• Czégényi Dóra Andrea (1974): népi hitvilág, etnoszemiotika, etnobotanika

Cs

Csákányi Zoltán (1965): népművészet Csáky Károly (1950): regionális néprajz (Palócföld, Hont), népszokás, vallásosság Csalog József (1908–1978): népművészet, népszokás Csaplovics János (1780–1847): tudományelmélet Csatkai Endre (1896–1970): regionális néprajz (Sopron vidéke) Csefkó Gyula (1878–1954): népköltészet (proverbium), néphit Csengery Antal (1922–1880): néphit Csenki Sándor (1920–1945): magyarországi cigányok néprajza, népköltészet (népmese, népdal)

Cserbák András (1947): néprajzi bibliográfia Cseri Miklós (1957): építészet K. Csilléry Klára (1923–2002): lakáskultúra, népművészet Csoma Zsigmond (1952): gazdálkodás (szőlőművelés, zöldségkertészet), kézművesség, kereskedelem Csonka-Takács Eszter (1968): néphit H. Csukás Györgyi: építészet, lakáskultúra, kézművesség Csűry Bálint (1886–1941): nyelvjárás

D

Daczó Lukács Árpád (1921–2018): népi vallásosság Dám László (1945): építészet Dankó Imre (1922–2008): regionális néprajz (Hajdúság, Sárrét), építészet, kézművesség, kereskedelem Danter Izabella (1955): regionális néprajz (Mátyusföld, Csallóköz), népi gyógyászat Darányi Sándor (1951): etnoszemiotika Deák Geyza (1870–1931): regionális néprajz (Tiszahát) Deáky Zita: népi gyógyászat, népszokás Debreczeni László (1903–1986): építészet, népművészet Dégh Linda (1920–2014): népköltészet (népmese, igaztörténet, anekdota), népi színjátszás, társadalom Demény István Pál (1949–2000): népköltészet (hősepika) Diószegi Vilmos (1923–1972): etnológia, (Törökország, Belső-Ázsia, Dél-Szibéria, Észak-Mongólia, Altaj, Szaján, a Bajkál nyugati partvidéke, terepen török és mongol nyelvű népek), néphite (samanizmusa), etnogenezis

Dobány Zoltán (1953): település Dobos Ilona (1922–1993): népköltészet (monda, népmese, igaztörténet) Dobrossy István (1946): regionális néprajz (Bükk, Miskolc vidéke), kereskedelem, gazdálkodás (földművelés, dohánytermesztés) Dobszay László (1935): népzene (népdal) Domanovszky György (1909–1983): népművészet, kézművesség, építészet, lakáskultúra Dominkovits Péter (1962): társadalom Domokos Pál Péter (1901–1992): népzene Domonkos Ottó (1928): kézművesség, népviselet Dorogi Márton (1911–1980): kézművesség Dömötör Ákos (1938–1999): népköltészet (népmese), népszokás Dömötör Sándor (1908–1986): népköltészet (népballada, népmese), néphit Dömötör Tekla (1914–1987): néphit, népszokás, népköltészet, népi színjátszás

E, É

Ecsedi István (1885–1936): regionális néprajz (Tiszántúl), gazdálkodás (vadászat, halászat, állattartás), táplálkozás Ecsedy Csaba (1942–1995): etnológia (Afrika) Égető Melinda (1941): gazdálkodás (szőlőművelés, földművelés) Együd Árpád (1921–1983): regionális néprajz (Somogy), népköltészet (népdal) Eperjessy Ernő (1929): magyarországi nemzetiségek néprajza

Erdélyi János (1814–1868): népköltészet (népmese, népdal, proverbium) Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015): népköltészet (népi imádság) Erdész Sándor (1929–2006): népköltészet (népmese), népszokás Erdős Kamill (1924–1962): magyarországi cigányok néprajza, néphit Ernyei József (1874–1945): népi színjátszás

F

Fábián Gyula (1884–1955): kézművesség (fazekasság) Faragó József (1922–2004): regionális néprajz (erdélyi magyarok és románok), népköltészet (népmese, népballada, népdal), népszokás Farkas József, néprajzkutató, etnográfus (1931): regionális néprajz (Szatmár néprajza) Fazekas Mihály (1934): regionális néprajz (Nagykunság), gazdálkodás (állattartás) Fehér Zoltán (1931): regionális néprajz (Bátya) Fejős Pál (1897–1963): kulturális antropológia, néprajzi filmezés Fejős Zoltán (1954): kulturális antropológia H. Fekete Péter (1880–1966): regionális néprajz (Hajdúság) Fél Edit (1910–1988): társadalom, gazdálkodás, népművészet, népviselet Felföldi László (1947): néptánc Ferenczi Géza (1924–2007): kézművesség

Ferenczi Imre (1931–1989): népszokás, népköltészet (monda) Filep Antal (1936): település, építészet Flórián Mária (1940): építészet, népviselet B. Fogarasi Klára: néprajzi fényképezés Forrai Ibolya (1947): népi írásbeliség Földes László (1934–1980): gazdálkodás (állattartás), település Főzy Vilma (1953): etnológia (Amerika) Fügedi Márta (1949–2000): népművészet, kézművesség Fülemile Ágnes (1960): társadalom, gazdálkodás (földművelés) Füssi Nagy Géza (1946–2008): etnológia (Afrika) Füvessy Anikó (1944): kézművesség, népművészet Füzes Endre (1932–2015): építészet, népművészet

G

Gaál Károly (1922): társadalom, gazdálkodás, népköltészet (népmese) Gáborján Alice (1922): népviselet Gagyi József (1953): kulturális antropológia Garay Ákos (1866–1952): regionális néprajz (Tolna) Gazda Klára (1944): népművészet, népviselet, népszokás A. Gergely András (1952): kulturális antropológia Gilyén Nándor (1931–2010): építészet Goldziher Ignác (1850–1921): etnológia (iszlám világ) Gönczi Ferenc (1861–1948): regionális néprajz (Göcsej, Hetés, Muraköz, Somogy), népköltészet Gönyei Sándor (1886–1963): néprajzi fényképezés, építészet, kézművesség

Gráfik Imre (1944): közlekedés, település, építészet, etnoszemiotika Gragger Róbert (1887–1926): népköltészet (népballada) Greguss Ágost (1825–1882): népköltészet (népballada) Grin Igor (1943): magyarországi horvátok és szerbek néprajza, népköltészet (népmese, népdal) Grynaeus Tamás (1931): népi gyógyászat Gulyás Éva (1946): regionális néprajz (Jászság, Nagykunság), néphit, népszokás, népművészet Gunda Béla (1911–1994): gazdálkodás (gyűjtögetés, halászat, vadászat, állattartás), település, építészet

GY

Gyivicsán Anna (1940): magyarországi szlovákok néprajza Gyöngyössy Orsolya (1985): népi vallásosság, etnothanatológia Györffy István (1884–1939): gazdálkodás, település, építészet, népviselet György Lajos (1890–1950): népköltészet (anekdota) Györgyi Erzsébet (1936): népművészet, népszokás

H

Haáz Ferenc Rezső (1883–1958): kézművesség, népművészet Hagymásy Sándor (1907–1988): regionális néprajz (Nagykunság) Haider Edit (1939): népi gyermekjátékok Hála József (1949): kézművesség, tudománytörténet Halmos István (1929): népzene Harangozó Imre (1965): szakrális néprajz Hegedűs Lajos (1908–1958): népnyelv Hegyi Imre (1921–1991): gazdálkodás (erdőgazdálkodás, állattartás) Heller Bernát (1871–1943): népköltészet (népmese, monda) Herkely Károly (1916–1942): regionális néprajz (Matyóföld) Herman Ottó (1835–1914): gazdálkodás (halászat, vadászat, állattartás), építészet

Herrmann Antal (1851–1926): népköltészet (cigány, örmény és szász népköltészet, népballada) Hocopán Sándor (1937–2007): magyarországi románok néprajza Hofer Tamás (1929–2016): település, társadalom, népművészet Hoffmann Tamás (1931–2007): gazdálkodás, társadalom Honti János (1910–1945): népköltészet (népmese, monda) Hoppál Mihály (1942): néphit, népi gyógyászat Horger Antal (1872–1946): népnyelv, népköltészet Horváth Terézia (1941): népviselet Hunfalvy Pál (1810–1891): tudományelmélet Huszka József (1854–1934): népművészet

I, Í

Igaz Mária (1922): népi gyermekjátékok, népművészet Ikvai Nándor (1935–1988): gazdálkodás (földművelés) Illyés Endre (1897–1962): vallásosság Imre Mária, L. (1943): magyarországi németek néprajza, vallásosság, kézművesség Imre Sándor (1820–1900): népköltészet (népdal), nyelvjárás Imreh István (1919–2003): jogszokás, társadalom

Ipolyi Arnold (1823–1886): néphit, népköltészet (népmese) István Erzsébet (1938): kézművesség (fazekasság) István Lajos (1920): regionális néprajz (Sóvidék) Istvánffy Gyula (1863–1921): regionális néprajz (Palócföld), népköltészet, néphit, népszokás, építészet Istvánovits Márton (1930–1991): etnológia (Kaukázus)

J

Jagamas János (1913–1997): népzene Jakab Albert Zsolt (1979): szubkultúra, írott populáris kultúra, kisebbségkutatás, kollektív és kulturális emlékezet, örökségkutatás Jakó Zsigmond Pál (1916–2008): gazdálkodás Jankó János (1868–1902): regionális néprajz (Kalotaszeg, Aranyosszék, Balaton-felvidék), etnológia (szibériai finnugor népek), gazdálkodás (halászat), építészet Jankovics Marcell (1941–2021): etnoszemiotika Janó Ákos (1927): regionális néprajz (Bodrogköz, Kiskunság), gazdálkodás, népművészet, parasztköltészet

Járdányi Pál (1920–1966): népzene Jávor Katalin (1943): társadalom (erkölcs) Juhász Antal (1935): település, építészet, kézművesség Jung Károly (1944): népköltészet (népmese), néphit, népszokás

K

Kállay Ferenc (1790–1861): néphit, gazdálkodás, település Kallós Zoltán (1926–2018): népzene, népköltészet, népművészet Kallós Zsigmond (1876–1955): néphit Kálmány Lajos (1852–1919): népköltészet (ballada, népdal, monda, népmese) Kántor Mihály (1885–1968): Bodrogköz néprajza, néptánc, népdal Kaposi Edit (1923): néptánc Kardos László (1918–1980): néphit, település, társadalom Katona Imre (1921–2001): népköltészet, népzene, település Katona Lajos (1862–1910): népköltészet (népmese) Kecskés Péter (1942): gazdálkodás, építészet Kerecsényi Edit (1927): regionális néprajz (Zala megye) Kerényi György (1902–1986): népdal Keszeg Vilmos (1957): narratológia, biografikus beszédmód, világkép (kortárs mitológia), történetmondás antropológiája, népi írásbeliség, média és mindennapi élet

Khin Antal (1884–1973): gazdálkodás (halászat), kisipar, népszokás Kisbán Eszter (1936): táplálkozás Kiss Áron (1845–1908): népszokások, népi játékok Kiss Bálint (1772–1853): népszokások Kiss Géza (1891–1947): regionális néprajz (Ormánság), nyelvjárás Kiss Lajos (1881–1965): regionális néprajz (Rétköz, Hódmezővásárhely) Kiss Mária (1935): regionális néprajz (Szerbia) Könczei Csilla (1963): táncelmélet, nem-verbális kommunikáció, vizuális kommunikáció, reprezentációelmélet, kulturális és nembeli kisebbségek, pártállam társadalma Korkes Zsuzsanna Katalin (1954-2009): népszokások (elsősorban Galga-mente), modern szokások ifj. Kós Károly (1919–1996): regionális néprajz (Erdély, Moldva), gazdálkodás, település, építészet, társadalom, népművészet Kunt Ernő (1948–1994): kulturális antropológia, halottkultusz, temetők művészete

M

• Manga János (1906–1977): népszokások, pásztorművészet

P

• Pávai István (1951): népzenekutatás, néptáncok zenekísérete, népzenei dialektusok, zenei identitás
• Péntek János (1941): etnolingvisztika, etnobotanika
• Pozsony Ferenc (1955): népszokáskutatás, társadalomnéprajz

S

• Sipos Anna (?): felvidéki népszokások, néprajzi tárgyak gyűjtése

Sz

• Szabó Árpád Töhötöm (1975): gazdálkodás etnográfiája, gazdasági antropológia, parasztságtanulmányok
• Szacsvay Éva (1945): vallási néprajz (Szerbia)
• Szikszai Mária (1967): művészetantropológia, szakrális művészet, mirákulumirodalom, vallásos társulatok

T

• Takács György (1965): archaikus népi imádságok, ráolvasások, népi vallásosság, hiedelemmondák, boszorkányság
• Tánczos Vilmos (1959): archaikus népi imádságok, moldvai csángók népi vallásossága, folklór szimbólumok, népi vallásosság
• Tötszegi Tekla (1964): díszítőművészet, muzeológia

V

• Vehrer Adél (1970): népköltészet, népszokás, generációk közötti ismeret, hagyományozás folyamatai

Zs

• Zsigmond Győző (1959): etnomikológia, néphit, történeti szájhagyomány, népi játék, etnoasztronómia

Néprajzi gyűjtők

Andrád Sámuel (1751–1807): anekdoták Asi-Markovics Péter (1770–1844): mondák Balla Péter (1908–1984): népdalok Bandat Horst (1895–1982): Délnyugat-Ázsia néprajza Baranyai Decsi János (1560 k. – 1601): közmondások Bartalus István (1821–1899): népdalok Bartolomoaeides László (1754–1825): Gömör vármegye néprajza Benkő József (1740–1814): Erdély néprajza Bíró Lajos (1856–1931): Új-Guinea néprajza Bodnár Bálint (1906–?): népmesék Burány Béla (1931–1993): népzene, népmesék Csaba József (1903–1983): méhészet Csaplár Benedek (1821–1906): Csallóköz és Mátyusföld néprajza, népmesék Dugonics András (1740–1818): nyelvjárás, közmondások

Éder Xavér Ferenc (1727–1773): Dél-Amerika néprajza Fáy Dávid (1721–1767): Brazília néprajza Fenichel Sámuel (1868–1893): Új-Guinea néprajza Fincicky Mihály (1842–1916): ruszin népdalok, népmesék Fuszek Rudolf (1882–1942): Nyugat-Afrika néprajza Gaal György (1783–1855): népmesék Haraszthy Ágoston (1812–1869): észak-amerikai indiánok néprajza Hausegger József (1700–1765): India néprajza Hermányi Dienes József (1899–1763): anekdoták Horváth István (1909–1977): Magyarózd népköltészete Kakas István (1558 k. – 1603): Perzsia néprajza Király Ernő (1919–2007): népzene Kiss Lajos (1900–1982) Ürmösy Sándor (1820 körül – 1908); erdélyi magyarságkutató, dalgyűjtő Vikár Béla (1896-ban kezdte el a népdalgyűjtést)

Korábbi listából

• Kodály Zoltán (1882–1967)
• Kovách Aladár (1860–1930)
• C. Nagy Béla (1911–1974): népzene
• B. Sergő Erzsébet (1928–2000): népi gyógyászat

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Magyar néprajzi lexikon I–V. Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1977–1982. ISBN 963-05-1285-8  
• A Néprajzi Múzeum könyvtárának online katalógusa