Ács Lipót

Ács Lipót, 1904-ig Auerbach Lipót (Vizsoly, 1868. augusztus 6. – Budapest, 1945. július 11.) festő, keramikus, etnográfus.

Tanulmányai

Elemi iskoláit és a gimnázium alsó négy osztályát Vizsolyon és Iglón végezte, majd (1883) Kassára került, ahol a középiskolai tanulmányait befejezte. A budapesti Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János, Schulek Frigyes, Stróbl Alajos és Székely Bertalan növendéke (1889–1893), majd a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári oklevelet szerzett (1895). Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben 1895) volt tanulmányúton.

Munkahelyei

Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), a budapesti magyar királyi Gyakorló Főgimnázium (Trefort u.) ösztöndíjas gyakorló tanára. A Sümegi Állami Reáliskola rajztanára (1895–1896), a Szekszárdi Állami Főgimnázium rajztanára és a Tolna vármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (1896–1912), a Magyar Néprajzi Múzeum munkatársa (1912–1921), 1932-ben nyugdíjba vonult. Közben Szekszárdon (1901) kerámiaműhelyt alapít, Őcsényben (1902–1903) háziipari telepet létesít, majd Fischer Emil Majolikagyárának tervezője (1908–1909). Kerámiákat, díszítményeket, vázákat, korsókat készít. A Thonet-Mundus hajlított bútorgyárak magyarországi műszaki vezetője (1927–1928), a Corvin Áruház Rt. művészeti tanácsadója (1932–1937). Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház (1910-től) és A Gyermek (1935-től) c. lapokban jelentek meg.

Társadalmi tevékenysége

Társadalmi tevékenysége jelentős volt. A szekszárdi Munkásgimnázium helyettes igazgatója (1911–1912), a Múzeumegylet által fenntartott "Szabad Liceum" vezetője (1912-ig). A szekszárdi királyi Törvényszék kinevezett hites írásszakértője. A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (1898–1912). A Magyar Gyermektudományi Társaság igazgató tanácsának tagja.

Kiállításai

• Milánói Világkiállítás (Steig Flóriánnal, 1906, aranyérem),
• Pécs (1907 áll. ezüstérem)
• London(1908)
• Miskolc (1911)
• Fészek Klub (Budapest, 1914)
• Helsinki (1922, elismerő oklevél)

Fő művei

• Sárközi hímzések (Magyar Iparművészet 1905)
• Múzeális vándorkiállítások (Népművelés 1907)
• Tolnamegyei kanászkürt (Néprajzi Értesítő 1910)
• A sárközi szokások (Vasárnapi Újság 1911)
• Boros Nepomuk János (Művészet 1912)
• Kegyes József (Művészet 1912)
• Népművészet és népiskola (Gyermek 1912)
• Die Volkskunst im Dienste der Volks-Schule (Neue Bahnen 1916)
• Népművészeti gyűjtés (Budapest, 1928)

Felhasznált irodalom

• Révai új lexikona I. (A–Baj). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996. ISBN 963-901-595-4
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 6. o.  Online elérés
• Magyar életrajzi lexikon I.
• Balázs Kovács Sándor: Ács Lipót. In: Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Budapest: Pulszky Társaság; Tarsoly. 2002. 2. o. ISBN 963-86222-4-5