Ács Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ács Lipót
Született Auerbach Lipót
1868. augusztus 6.[1]
Vizsoly
Elhunyt 1945. július 9.
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Günsberg Szeréna
Foglalkozása festő, keramikus, néprajzkutató, pedagógus, muzeológus, szakíró
SablonWikidataSegítség

Ács Lipót, 1903-ig Auerbach Lipót[3] (Vizsoly, 1868. augusztus 6.Budapest, 1945. július 9.[4]) magyar festő, keramikus, etnográfus, tanár.

Tanulmányai[szerkesztés]

Auerbach Károly és Stern Katalin fia. Elemi iskoláit és a gimnázium alsó négy osztályát Vizsolyon és Iglón végezte, majd (1883) Kassára került, ahol a középiskolai tanulmányait befejezte. A budapesti Mintarajziskolában Aggházy Gyula, Greguss János, Schulek Frigyes, Strobl Alajos és Székely Bertalan növendéke (18891893), majd a Képzőművészeti Főiskolán Lotz Károly mesteriskolájában tanult és rajztanári oklevelet szerzett (1895). Velencében (1894, 1899, 1903, 1908), Firenzében (1894, 1903), Münchenben és Bécsben 1895) volt tanulmányúton.

Munkahelyei[szerkesztés]

Az abaúj-csányi népiskola tanítója (1888), a budapesti magyar királyi Gyakorló Főgimnázium (Trefort u.) ösztöndíjas gyakorló tanára volt. A Sümegi Állami Reáliskola rajztanára (18951896), a Szekszárdi Állami Főgimnázium rajztanára és a Tolna vármegyei Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményének gondozója (18961912), a Magyar Néprajzi Múzeum munkatársa (19121921), 1932-ben nyugdíjba vonult. Közben Szekszárdon (1901) kerámiaműhelyt alapított, Őcsényben (19021903) háziipari telepet létesített, majd Fischer Emil Majolikagyárának tervezője (19081909) lett. Kerámiákat, díszítményeket, vázákat, korsókat készített. A Thonet-Mundus hajlított bútorgyárak magyarországi műszaki vezetője (19271928), a Corvin Áruház Rt. művészeti tanácsadója (19321937). Írásai elsősorban a Magyar Rajztanárok Országos Egyesülete Értesítőjében (1902-től), a Magyar Iparművészetben (1905-től), a Népművelésben (1907-től), A Ház (1910-től) és A Gyermek (1935-től) c. lapokban jelentek meg.

Társadalmi tevékenysége[szerkesztés]

Társadalmi tevékenysége jelentős volt. A szekszárdi Munkásgimnázium helyettes igazgatója (19111912), a Múzeumegylet által fenntartott "Szabad Liceum" vezetője (1912-ig). A szekszárdi királyi Törvényszék kinevezett hites írásszakértője. A szekszárdi izraelita iskolaszék és az izraelita hitközség képviselő-testületének tagja (18981912). A Magyar Gyermektudományi Társaság igazgató tanácsának tagja.

Kiállításai[szerkesztés]

Fő művei[szerkesztés]

  • Sárközi hímzések (Magyar Iparművészet 1905)
  • Múzeális vándorkiállítások (Népművelés 1907)
  • Tolnamegyei kanászkürt (Néprajzi Értesítő 1910)
  • A sárközi szokások (Vasárnapi Ujság 1911)
  • Boros Nepomuk János (Művészet 1912)
  • Kegyes József (Művészet 1912)
  • Népművészet és népiskola (Gyermek 1912)
  • Die Volkskunst im Dienste der Volks-Schule (Neue Bahnen 1916)
  • Népművészeti gyűjtés (Budapest, 1928)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  3. A Belügyminisztérium 1903. évi 103453. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1903. év 1. oldal 27. sor
  4. Halálesete bejegyezve Budapest VII. ker. polgári akv. 5177/1945. folyószám alatt.

Források[szerkesztés]