Asbóth János (író)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Asbóth János
Asbóth János.JPEG
Születési neve Asbóth János
Született 1845. június 7.
Szatumik
Elhunyt 1911. június 28. (66 évesen)
Videfalva
Foglalkozása író, újságíró, néprajzkutató, politikus

Asbóth János (Szatumik, 1845. június 7.Videfalva, 1911. június 28.) író, újságíró, néprajzkutató, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Asbóth Lajos honvéd tábornok fia.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskolai tanulmányait Pozsonyban, egyetemi tanulmányait Pesten és Zürichben végezte. (Mivel 1863-ban összeesküvés gyanúja miatt haditörvényszék elé állították, ezért fejezte be tanulmányait Zürichben.) 1866-ban Párizsba ment, ahol belépett a Klapka-legióba. Ezután visszatért hazájába s Krassó vármegyében esküdt, aljegyző s legvégül tiszt. Írói munkáját folytatta azután is, hogy 1870-ben a pénzügyminisztériumban fogalmazó, 1872-ben pedig a honvédelmi minisztériumban elnöki titkár lett. 1872-ben megvált hivatalától s a konzervatív Sennyey-párthoz csatlakozott, és a Kelet Népe főmunkatársa lett. 1875. október 1-jétől háromnegyed évig a párt megbízásából Kolozsváron az Ébredés című politikai napilapot szerkesztette. Innen visszatérve az egyesült ellenzék Magyarország című lapjának lett főmunkatársa, de publikált a Magyar Koronában is. 1881-ben Kállay Béni alatt a külügyminisztériumban működött osztálytanácsosként. 1887-ben országgyűlési képviselő lett a Szabadelvű Párt színeiben. 1892-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező taggá választotta. Több évet töltött külföldön: 1880-ban Egyiptomban, 1884-ben Algériában s 1886 óta több ízben, leginkább Kállay Béni pénzügyminiszter kíséretében, Bosznia-Hercegovinában. Az első Wekerle-kormány egyházügyi reformjai (többek között a polgári házasság bevezetése) körüli viták hevében kilépett a Szabadelvű Pártból és az 1896-os választásokon pártonkívüliként mérettette meg magát és szerzett mandátumot. Az 1901-es választásokon már nem jutott be a törvényhozásba, s később sem.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 57. o.  
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-86071-0-6
  • Tér-Híradó (Idézetek Magyar Conservativ Politika című művéből)
  • Életrajza az 1886-1901-es országgyűlési almanachban

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Asbóth János (író) témájú médiaállományokat.
  • Eisemann György: Végidő és katarzis, Bp., Orpheusz, 1991.
  • Lappints Eszter - Palkó Gábor: "Anyám, az álmok nem hazudnak" /Asbóth János: Álmok álmodója/ in: * Iskolakultúra 6. évf. 8. szám, 76-86.
  • Németh G. Béla: A próza zeneiségének kérdéséhez. MTA I. OK XIII. 1958. 355–392.
  • Németh László: A Nyugat elődei in Az én katedrám, Bp. 1969.
  • Pozsvai Györgyi: Visszanéző tükörben: Az Álmok álmodója ezredvégi olvasata, Bp., Argumentum, 1998
  • Rónay György: Asbóth János: Álmok álmodója in A regény és az élet, Bp.,1947.
  • Szajbély Mihály: Az Álmok álmodója és Schopenhauer, Világosság, 1995/8–9
  • Vasas Géza: A ritkaságok kötelező filológiája in: Irodalomtörténeti Közlemények 2005. CIX. évfolyam 4-6. szám