Baranyai Decsi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baranyai Decsi János
Baranyai Decsi János.jpg
Fametszet után készített Baranyai Decsi János arcképe és aláírása.
Született 1560.
Decs
Elhunyt 1601. május 15.
Marosvásárhely
Foglalkozása műfordító, iskolaigazgató, tudományos író

Baranyai Decsi János vagy Baranyai Decsi Csimor János, (Johannes Decius Barovius) (Decs, 1560. – Marosvásárhely, 1601. május 15.) műfordító, az első magyar közmondásgyűjtő, ev. ref. főiskolai igazgató, a 16. század egyik legtudósabb írójaként ismerték.

Nevét latinul: Johannes C. Decius Baroviusak írta; családi neve Czimor volt, ezt Csimornak és Tzimornak, vezeték neve származása helységéről Deczi, Detsi, később Décsi és Décsynek irták, a baranyai előnevét szintén különbözően irta, Baronyainak, Baroviusnak és többször Baroniusnak. Arcképét egykorú fametszet után közli Toldy a Historiája XII. lapján (Monum II. oszt. XVII. kötet).

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Született Decsen Tolna vármegyében; első oktatását az akkor virágzó s jeles könyvtárral bíró tolnai ref. iskolában nyerte, Herczeg-Szöllősi Gáspár és Tolnai Bálint vezetése alatt; innen került a debreceni, majd a kolozsvári iskolába, melynek vezetői őt ajánlották 1587-ben Bánffi Farkas fejedelmi tanácsosnak, a külföldi egyetemre küldendő Ferenc nevű fia mellé útitársul. Az ifjak május 18-án indultak el Bonczidáról, Moldván, Havasalföldön át Varsóba s végre Poroszországon, Pomeránián és Brandenburgon át, július 22-én Vittenbergába ékeztek; itt Albert Salamon tanár és orvosdoktornál laktak Dudith Andrással együtt. Távozásuk alkalmával (1589.) néhány tanulótársához búcsúverset írt.

Külföldi tartózkodása alatt a szigeti s pécsi bégek harcai s rablásai következtében nem csak maga pusztult ki atyai javaiból, hanem az övéi is kiszorultak lakhelyeikből és Erdélyben Báthori Zsigmond fejedelemnél kerestek és találtak menedéket. 1592 végén Kolozsvárott telepedett le. 1593-ban a székely-(maros-) vásárhelyi iskolánál alkalmazták; itteni tartózkodását és működését bőven írja le Hunyady Ferenc udvari orvoshoz 1596. augusztus 16 – án intézett levelében és egy 1597. augusztus 26 – án kelt szolgálati szerződésben. Ezekből tudjuk azt is, hogy édesanyja Által Erzsébet, mostohaatyja Decsi Borbély Péter és mostohatestvére Decsi Dániel volt; továbbá, hogy 1600-ban nősült és 1601-ben meghalt; a vásárhelyi iskolaigazgatásért szinte semmi fizetést sem kapott és végre is a város néhány évi szolgálatáért Decsit egy régi iskolaházzal elégítette ki azon helyen, hol ma a kollégium fekszik.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hodoeporicon Itineris Transylvanici, Moldavici, Russici, Cassubii, Masovici, Prussici, Borussici, Pomerani, Marchici et Saxonici, exantlati 1587… Witebergae, 1587. (Ism. M. zsidó Szemle 1892.)
  • Syntagma Institvtionvm Jvris Imperialis ac Vngarici, qvatvor perspicvis qvaestionvm ac responsionvm libris comprehensvm. Claudiopoli, 1593. (Száz példány volt a kiadótól tiszteltdíja.)
  • Synopsis philosophiae in privatum memoriae subsidium, thesibus et velut aphorismis quibusdam comprehensa et ad disputandum proposita in Academia Argentinensi… Witebergae, 1595.
  • Az Caius Crispus Salvstivsnask ket Historiaia… Cibinii, 1595. (Ism. Erdélyi Muzeum III. 1815. Kazinczy.)
  • Adagiorvm Graeco Latino Vngaricorvm Chiliades quinque,… Barthphae, 1598. (Ism. Vasárnapi Ujság 1869. 39. sz. Bud. Közlöny 1870. 9. sz. Eötvös Lajos.)
  • Joannes Decius Barovius Joanni Telegdio S. P. D. Ex foro Siculorum, die 5. Martii 1598. (Levél Telegdihez a Hunn-Scytha irásról, mely legelőször Telegdinek, Rudimenta priscae Hunnorum linguae, brevibus quaestionibus et responsionibus comprehensa. Lugduni Batav. 1598. cz. könyvének elején és Bod, M. Athenasának is az elején 1766. jelent meg.)
  • Bucsúversek a vittenbergai egyetemről hazatérő magyar ifjakhoz: Tankó Miklóshoz (1588., görög vers 16 sor), Tolnai S. Jánoshoz (1588., latin 40 sor), Ujfalvi Pécsi Zsigmondhoz (1589., 28 sor), Eszlári F. Demeterhez (1589., 32 sor), a marosvásárhelyi református főiskola könyvtárába kerültek.
  • Joannis Decii Barovii Commentariorum De rebus Vngaricis (Dec. X. D. XI. Liber 1. 2.) Pest, 1865. (Monumenta Hungarica II. oszt. XVII. kötet. Közli Toldy Ferencz a szerző életrajzával. Baranyai Decsi János Magyar historiája 1592–98. cz. latinul irt magyar történetéből fennmaradt rész. Ism. Budap. Szemle. Uj F. IX. X. 1867–68. Garády. Budapesti Közlöny 1867. 158. sz. Szilágyi S.)
  • Levele Hunyadi Ferenczhez, M.-Vásárhely, 1596. augusztus 16. (Tört. Tár 1881. 473. l.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyai Decsi János témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók