Gönczi Ferenc (néprajzkutató)
| Gönczi Ferenc | |
 | |
| Gönczi Ferenc | |
| Született | Göncz Ferenc 1861. július 29. Rádó |
| Elhunyt | 1948. november 22. (87 évesen) Kaposvár |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége |  magyar |
| Foglalkozása | néprajzkutató |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gönczi Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gönczi Ferenc (Rádó, 1861. július 29. – Kaposvár, 1948. november 22.) tanító, néprajzkutató, különösen a zalai és somogyi népi kultúra szakértője.
Élete[szerkesztés]
1861-ben született Göncz Ferenc néven (nevét 1886-ban változtatta Gönczire) a kis Zala vármegyei faluban, Rádón (ma Nemesrádó). Elemi iskoláit itt végezte, a polgáriakat Nagykanizsán és Zalaegerszegen, majd a znióváraljai tanítóképzőben tanult. Ennek elvégzése után 1885-től Kursaneczen, 1895-től Újpesten tanított, majd 1901-től több tanfelügyelőségen talált munkát magának, 1912-től 10 éven át Somogy vármegye tanfelügyelőjeként működött. Nyugdíjazták, ezután a kaposvári múzeum igazgatója volt 1948-ban bekövetkezett haláláig.[1] A kaposvári Keleti temetőben nyugszik.[2][3]
Munkássága[szerkesztés]
Az 1890-es évektől kezdve folytatott néprajzi gyűjtőmunkákat, először a Muraközben, később a Göcsejben és a Hetésben, az 1920-as évektől pedig Somogy vármegyében. Ő alapozta meg a kaposvári múzeum néprajzi gyűjteményét:[1][4] 1914 és 1948 között 3306 darab néprajzi tárgyat gyűjtött össze, amelyeket eleinte csak a Vármegyeháza és a törvényszéki palota épületében, a Gazdasági és Iparbank pincéjében, valamint a MÁV-internátus emeleti folyosóján és padlásán tudott tárolni. Ő kérte fel Gönyei Sándort, a Néprajzi Múzeum főtisztjét is arra, hogy 1926 és 1931 között a vármegyét járva jelentős számú fényképfelvételt készítsen a népi élet mindennapjairól. Mind az összegyűjtött tárgyakat, mind ezeket a fényképeket és más dokumentumokat Gönczi Ferenc nyilvántartásba vette, a tárgyakról tusrajzokat készített, sőt, ha szükség volt rá, leírókartonjaikat színes rajzokkal is kiegészítette.[5]
Fő művei[szerkesztés]
- Muraköz és népe – Budapest, 1895.
- A zalamegyei vendek – Kaposvár, 1914.[6]
- Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése – Kaposvár, 1914.
- Somogyi gyermek – Kaposvár, 1937.
- A somogyi betyárvilág – Kaposvár, 1944.
- Göcsej népköltészete – Zalaegerszeg, 1948.
- Somogyi gyermekjátékok – Kaposvár, 1949.
Emlékezete[szerkesztés]
1968-ban emléktáblát helyeztek el a nemesrádói templom mögött, arra emlékezve, hogy itt tanult Gönczi Ferenc.[7] 1973-tól áll mellszobra a zalaegerszegi Göcseji Múzeum előtt és a Göcseji Falumúzeumban is kapott egy emléktáblát.[1] Lentiben gimnáziumot,[8] Zalaegerszegen kulturális központot és utcát neveztek el róla,[9] Kaposváron pedig 1991 júniusától szintén utca viseli a nevét.[10]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b c Gönczi Ferenc a Deák Ferenc Megyei Könyvtár oldalán. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ 2003 novemberére sírját Kaposváron civil kezdeményezésre felújították. Puskás Béla:Jeles személyiségek sírjainak felújítás Kaposvárott. Magyar Temetkezés, 2004. márciusi szám, 16. oldal
- ↑ Kaposvár 2000-ben - Pillanatképek múltról és jelenről. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2001)
- ↑ Magyar Néprajzi Lexikon a mek.oszk.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ A 150 éve született Gönczi Ferencre emlékezünk. SMMI. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 18.)
- ↑ A teljes könyv világhálós változata. (Hozzáférés: 2018. április 11.)
- ↑ A nemesrádói templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ A Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola oldala. [2013. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ A központ a szinhaz.hu-n. (Hozzáférés: 2013. március 13.)
- ↑ Récsei Balázs: „...mert nem a térben, hanem az időben léteztek...” – Kaposvár utcáinak, tereinek (n)évtörténete (PDF). Somogyi Almanach, 2016 (Hozzáférés: 2017. július 3.)