Bakos József (nyelvész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bakos József
Született1912. február 2.[1]
Elhunyt1997 (84-85 évesen)
Foglalkozásanyelvész
művelődéstörténész
néprajzi gyűjtő
SablonWikidataSegítség

Bakos József (Vily-puszta, 1912. február 2.1997.) nyelvész, művelődéstörténész, néprajzi gyűjtő; a nyelvtudományok kandidátusa. Kutatási területe a comeniológia, szakszóvizsgálat és a folklór.

Élete és munkássága[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a Sárospataki Református Kollégiumban végezte, majd a Debreceni Egyetemre járt magyar-latin szakra. Doktori értekezését Martiaéis a magyar irodalomban címmel írta meg 1935-ben.

1936-tól Nyíregyházán majd Sopronban volt középiskolai tanár. 1938-1945 között az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban tanított, ahol diákjainak önképző kört tartott. Saját és tanítványai gyűjtései alapozták meg későbbi Mátyusföldi gyermekjátékok című kötetét, melyet a nemzetiségi- és csoportcsúfolódók miatt bezúztak. A második világháború után Sárospatakon tanított. Itt kezdte meg Comenius-kutatásait. 1952-től az Egri Pedagógiai Főiskola Magyar nyelvi tanszékét vezette. 1982-ben vonult nyugdíjba.

Főbb művei[szerkesztés]

  • Nyelvművelés a magyar nyelv középiskolai tanításában. Érsekújvár, 1940
  • Bodrogköz, Hegyalja és Hegyköz táj- és néprajzi irodalma. Sárospatak, 1947
  • A pataki múlt hétköznapjai – Adalékok Sárospatak gazdaság- és folklórtörténetéhez. Sárospatak, 1950
  • Mátyusföldi gyermekjátékok. Budapest, 1953 (Új Magyar Népkötési Gyűjtemény VII.)
  • Tokajhegyalja és bortermelése néprajzi, hely-, gazdaság- és művelődéstörténeti irodalma. Sárospatak, 1957
  • A magyar Comenius (Komensky)-irodalom. Budapest, 1952
  • A magyar Comenius (Komensky)-irodalom 2. Sárospatak, 1957
  • Gárdonyi és Tinódi. Eger, 1958
  • Az egri régi szőlőművelés szókincse. Eger, 1969

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. József Bakos, https://autority.snk.sk/cgi-bin/koha/opac-authoritiesdetail.pl?marc=1&authid=172746