Borsai Ilona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Borsai Ilona
Született1924. április 10.[1][2][3]
Kolozsvár
Elhunyt1982. július 8. (58 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • zenetudós
  • zenetörténész
  • népzenekutató
  • karvezető
Iskolái
SírhelyeHázsongárdi temető
Sablon • Wikidata • Segítség

Borsai Ilona (Kolozsvár, 1924. április 10. – Budapest, 1982. július 8.) zenetudós, zenetörténész, népzenekutató, karvezető, középiskolai énektanár.

Életpályája[szerkesztés]

Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte el. 1934–1940 között zongorázni tanult, de ínhüvelygyulladása miatt ezt abba kellett hagynia. 1942-ben érettségizett a Regnum Marianum Leánygimnáziumban. Tanári oklevelet szerzett latin-görög-francia szakon a kolozsvári egyetemen 1946-ban. 1947–1948 között a kolozsvári Állami Magyar Zeneakadémia folklór és pedagógia szakos hallgatója volt. Ezt követően tanulmányait Budapesten folytatta. 1951-ben zenetanári és karvezetői, 1961-ben zenetudományi diplomát szerzett a Zeneművészeti Főiskolán. 1951–1956 között népzenei előadó volt a Népművészeti Intézet Néprajzi Osztályán. 1961–1974 között a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjában dolgozott. 1966–1967 között, valamint 1969-ben és 1971-ben egyiptomi tanulmányúton tartózkodott. 1974–1979 között a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa volt.

Munkássága[szerkesztés]

Gyűjtő munkája elsősorban a kopt liturgia dallamvilágára terjedt ki. Népzenekutatóként a Mátra-vidék zenei életét vizsgálta; a summások dalait, népi gyermekmondókákat, énekes játékokat gyűjtött. Közreműködött Dobszay László A magyar dal című könyvében (1984).

Családja[szerkesztés]

Apai nagyszülei: Borsai Áron (1866–1942; 1900-ig Wettenstein Áron) orvos és Zimmermann Laura voltak. Anyai nagyapja: Herz Sándor (1875–1939) fogorvos volt. Szülei: Borsai András, a Ganz-gyár kolozsvári fiókjának elektromérnöke és Herz Ilona voltak. Apja testvére, nagynénje: Borsai Mária (1906–1990) meseíró, néprajzgyűjtő, és Huszár Andrásné Borsai Piroska voltak. Anyja testvére, Herz Ottó (1894–1976) zongoraművész volt. Testvére: Borsai Endre gépészmérnök.

Hamvasztás előtti búcsúztatása a Farkasréti temetőben volt. Temetése a kolozsvári Házsongárdi temetőben zajlott.

Művei[szerkesztés]

  • A kultúrverseny legszebb táncai és dalai. A dalokat válogatta Borsai Ilona. Összeállította: Sz. Szentpál Mária, a táncrajzokat Benkő András, a viseletrajzokat Lányi Lívia készítette (Budapest 1952)
  • Népi gyermekjátékaink az általános iskola 1–2. osztályában. Szerkesztette: Muharay Elemér. A rajzokat Papp Iván készítette. Kottamelléklettel. (Szocialista Nevelés Könyvtára. 97. Budapest, 1954)
  • Ki játszik körbe? Újjáéledt népi gyermekjátékaink. Összeállította, szerkesztette: Igaz Máriával. Illusztrálta: Csikós Tóth András és G. Papp Emília (Budapest, 1955)
  • Bartók egynemű kórusainak előadásáról. B. Csillag Lujzával és Hegyi Erzsébettel. A karvezetői utasításokat Párkai István írta (Karvezetők kézikönyve; Budapest, 1956)
  • Díszítés és variálás egy mátrai falu dalaiban (Ethnographia, 1959 és külön: Budapest, 1959)
  • Gaillarde-dallamok Thoinot Arbeau Orchésographie című művében. (Tánctudományi tanulmányok. 1963/64. Budapest, 1964)
  • Az egyiptomi zenei szájhagyomány vizsgálatának szerepe az ó-egyiptomi dallamok kutatásában (1968)
  • Summásdalok (A parasztdaltól a munkásdalig. Szerkesztette: Katona Imre, Maróthy János, Szatmári Antal; Budapest, 1968)
  • Kérdőív palóc területek jellegzetes és értékes dallamainak kutatásához. (Palóc kutatás. Módszertani közlemények. 12. A Dobó Vármúzeum kiadványa. Eger, 1971)
  • Énekes-táncos népi gyermekjátékok (Keszler Máriával; Nyelvünk és Kultúránk, 1975)
  • Cinege, cinege, kismadár. Népi mondókák, gyermekjátékok kicsinyeknek. A Magyar Rádió Ifjúsági és Gyermekosztálya pályázatának anyagából összeáll. Kovács Ágnessel. Illusztrálta: Györffy Anna. (Budapest, 1975; 2. kiadás: 1976; 3. kiadás: 1983)
  • Magyar népi gyermekjátékok. Összeállította: Hajdú Gyulával és Igaz Máriával (Ének-zene szakköri füzetek. 2. Budapest, 1975; 2. kiadás: 1977; 3. kiadás: 1978; 4. kiadás: 1980; 5. kiadás: 1983; 6. kiadás: 1987)
  • Bújj, bújj, zöld ág… Népi gyermekjátékok. Válogatta, a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs Borsai Ilona. Szerkesztette: Kovács Ágnes. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival (Budapest, 1976; 2. kiadás: 1983)
  • Kivirágzott a diófa. Népi gyermekjátékok. Válogatta, a játékokat feldolgozta Haider Edit, a népzenei munkatárs Borsai Ilona. Szerkesztette: Kovács Ágnes. Kottamelléklettel. Matkó Katalin rajzaival (Budapest, 1977)
  • Régi stílusú elemek megjelenése az új magyar népdalstílusban (Ethnographia, 1977)
  • Pávaköri stúdió. Népdalkörök és népzenegyűjtés (Kóta, 1977)
  • A „palóc menyasszonyfektető” dallamának nyugati és keleti kapcsolatai (Zenetudományi dolgozatok. 1978. Szerkesztette: Berlász Melinda és Domokos Mária; Budapest, 1979)
  • Népdalstrófák komplex vizsgálata. A készülő summás kötet elé. („Akár a vándormadarak…”; Budapest, 1979)
  • Magyar népi gyermekjátékok és mondókák. Oktatási segédanyag (Tánc. A Népművelési Intézet kiadványa. Budapest, 1980)
  • A magyar népi gyermekmondóka műfaji sajátosságai (Népi kultúra – Népi társadalom, 1980)
  • Iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről. Forrai Katalinnal és Szesztay Zsolttal (Muzsika, 1980)
  • Magyar népi mondókák és gyermekjátékok (Gyermekjátszó. 3. Módszertani kiadvány. Szombathely, 1981)
  • Eger környéki népdalok. Kottamelléklettel. Összeállította: Nagy Miklóssal; Budapest, 1981)
  • Bartók, Kodály és a summások (Zenetudományi dolgozatok. 1981. Szerkesztette: Berlász Melinda és Domokos Mária; Budapest, 1981)
  • Magyar népi gyermekjátékok és mondókák (Kodály-szemináriumok. 1970–1980. Válogatás a nyári tanfolyamokon elhangzott előadásokból) (Szerkesztette: Erdeiné Szeles Ida. Budapest, 1982)
  • A palóc zenei élet és énekes népköltészet kutatása a XIX. században (Kriza János és a kortársi eszmeáramlatok. Tudománytörténeti tanulmányok a 19. századi folklorisztikáról. Szerkesztette: Kríza Ildikó) (Budapest, 1982)
  • A „Mátrai képek” dalai (Zenetudományi dolgozatok. 1982. Szerkesztette: Berlász Melinda és Domokos Mária; Budapest, 1982)
  • Fürdik, fürdik a libám. Népi mondókák. Leporelló. Illusztrálta: Reich Károly (Budapest, 1984)
  • Népi gyermekjátékok, mondókák. Dobszay László: A magyar dal könyve. (Budapest, 1984; 2. kiadás: 2007)

Hanglemezei[szerkesztés]

  • Dádili fecske. Galgamácsai népi mondókák és gyermekjátékok (Moldován Domokossal; Budapest, 1981)
  • Galgamácsai karácsony. Karácsonyi és újévi népszokások, népdalok, mondókák, népi játékok Galgamácsán (Budapest, 1987)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/02163.htm, Borsai Ilona, 2017. október 9.
  2. ↑ a b BnF források (francia nyelven)
  3. ↑ a b AlKindi
  4. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Olsvai Imre: Borsai Ilona (Honismeret, 1982. 6. sz.)
  • Kapronyi Teréz: Borsai Ilona munkáinak jegyzéke (Ethnogr., 1983. 2. sz.)
  • Török László: Borsai Ilona (Antik tanulmányok, 1983. z. sz.)
  • Halálhír (Népszabadság, 1982. júl. 17.–Magyar Nemzet, 1982. júl. 18.)
  • J. F.: Borsai Ilona (Kóta, 1982)
  • Vikár László: Borsai Ilona távozására (Muzsika, 1982)
  • Szőnyi Erzsébet: A zenetudós Borsai Ilona emlékezete (Magyar Zene, 1992)
  • Borsai Ilona (Nők a magyar tudományban. Szerkesztette: Balogh Margit, Palasik Mária. Budapest, 2010)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Borsai_Ilona&oldid=26750444”