Krisztina svéd királynő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Stebunik (vitalap | szerkesztései) 2021. január 16., 18:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Krisztina

Svédország királynője
Uralkodási ideje
1632. november 16. 1654. június 6.
KoronázásaStockholm
1650. október 20.
ElődjeII. Gusztáv Adolf
UtódjaX. Károly Gusztáv
Életrajzi adatok
UralkodóházVasa-ház
Született1626. december 8.
Stockholm
Elhunyt1689. április 19. (62 évesen)
Róma
NyughelyeVatikán
1689. június 22.
ÉdesapjaII. Gusztáv Adolf svéd király
ÉdesanyjaBrandenburgi Mária Eleonóra
Testvére(i)Count Gustav of Vasaborg, 1st Count of Nystad
Házastársanem ment férjhez
Gyermekeinem születtek
Krisztina aláírása
Krisztina aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Krisztina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Krisztina (1626. december 8., Stockholm1689. április 19., Róma) Svédország királynője 1632-től 1654-ig.

Élete

II. Gusztáv Adolf svéd király lánya. Atyjának a lützeni csatában bekövetkezett halála után (1632. november 16.) lépett trónra. Kiskorúsága idején (1644-ig) Axel Oxenstierna kancellár vezetésével a régenstanács kormányzott helyette.

A harmincéves háború mielőbbi lezárására törekedve szerepet vállalt a vesztfáliai béke (1648) megkötésében, melynek következtében Svédország Észak-Európa vezető hatalma lett. Határozott, sokoldalú személyiség volt, a tudományok és a művészetek kedvelője. A királynő gondos nevelésben részesült: a nyelvek tanulás mellett (svéd, német (anyanyelv), francia, flamand nyelveken beszélt, latinul és görögül olvasott) a filozófiában is jártas volt, ismerte Descartes (1649-1650) munkáit, levelezett is vele, később az udvarába is meghívta (bár ridegül bánt vele, s keveset foglalkozott a tudós vendéggel).[1]

A jezsuitákkal udvarába hívott Descartes-tal fenntartott kapcsolata következtében 1654-ben titokban katolikus hitre tért, majd lemondott a trónról unokatestvére, Károly Gusztáv javára. Nyilvános katolizálása Brüsszelben történt, hiszen Svédországban üldözték a katolikusokat.

Ezután sokat utazott külföldön: Első útja Rómába vezetett, ahol egy idő után VII. Sándor pápa számára terhessé vált botrányos életvitele. A Napkirály udvarában, Franciaországban ismét trón iránti álmokat dédelgetett: tervbe vette a Nápolyi Királyság megszerzését. A terv azonban támogatók hiányában meghiúsult, s Krisztina életét udvari vendégként, vagyontalanul tengette. Itt érte élete egyik legnagyobb botránya is: „Két udvaronca, Santinelli gróf és Mondaldeschi márki egymást sikkasztással vádolva összeveszett. A fontainebleau-i kastélyban tartózkodó Krisztina „ítélkezett” fölöttük, s két szolgája serény végrehajtóként nyomban lekaszabolta Monaldeschit. Krisztina hiába hivatkozott arra, hogy szuverén uralkodó, és csak Istennek tartozik számadással, a véres tett végleg tönkretette hitelét. Idegen országban, más király kastélyában gyilkolta meg kísérete egyik tagját, a törvényesség látszatára sem ügyelve. A királynő kiszámíthatatlansága és kegyetlensége mindenkit elborzasztott.”[2]

Életét Rómában fejezte be, ahol megalapította az Árkádok Akadémiáját. Soha nem ment férjhez, egyes vélemények szerint leszbikus hajlama[3] vagy méginkább transzszexuális volta miatt.[4]

Film

Krisztina királynő valójában csúf volt, nagyorrú, férfias külsejű. Csecsemőkori balesete következtében csapott vállú, kissé púpos volt. Uralkodónak nevelték, nyolc nyelven beszélt, otthonos volt az antik irodalomban, a történelem, a teológia, matematika és asztrológia tudományában. Úgy lovagolt, vívott és párbajozott, mint egy férfi, és úgy káromkodott, mint egy kocsis. Mikor a svéd seregek elfoglalták Prágát, Krisztina királynő a svéd műkincsek nagy részét habozás nélkül Stockholmba vitette. Gyakorlatilag végigfosztogatta Európa műgyűjteményeit.

Források

Jegyzetek

  1. A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül. Oborni Teréz. Rubicon 2008/4. szám
  2. az idézet szó szerinti átvétel innen: A 17. század legnagyobb botránya. Királynő korona nélkül. Oborni Teréz. Rubicon 2008/4. szám
  3. Vö. Rowse (1977) és Eszenyi (2006)
  4. Vö. Szendi (2016) és korabeli arcképei
  5. https://ezer1film.blog.hu/2017/01/17/76_krisztina_kiralyno_queen_christina

Irodalom


Előző uralkodó:
II. Gusztáv Adolf
Svédország uralkodója
1632–1654
Vasa
A Svéd Királyság címere
Következő uralkodó:
X. Károly Gusztáv