Krassó György

Krassó György
Krassó György otthonában, mellette élettársa Háy Ágnes filmrendező(1984)
Született	1932. október 19. Budapest
Elhunyt	1991. február 12. (58 évesen) Budapest
Beceneve	Krassó Gyuri
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	közgazdász
Tisztsége	pártelnök (1989 – 1991. február 12., Magyar Október Párt)
Iskolái	Budapesti Corvinus Egyetem
Halál oka	szívinfarktus
A Wikimédia Commons tartalmaz Krassó György témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Krassó György János (Budapest, 1932. október 19. – Budapest, 1991. február 12.) (közismert nevén Krassó Gyuri) a szocializmus értelmiségének közismert ellenzéki szereplője, 1986-tól a Szabad Európa Rádió munkatársa.

Tanulmányai

1947–1953 között volt a kommunista párt tagja, ahová korengedménnyel lépett be. Gimnáziumi tanulmányait megszakítva 17 évesen a csepeli vasgyárban kezdett el dolgozni, ahol 1951-ben horizontál-esztergályos oklevelet szerzett, amivel 1951-től a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen munkásfiatalként tanulhatott tovább (munkája mellett a dolgozók gimnáziumában le is érettségizett 1951-ben). 1955-ben, az államvizsgái előtt önálló politikai véleménynyilánításai és rendszeres hiányzásai miatt, több fegyelmi után kizárták az egyetemről. Csak később 1976-ban engedélyezték számára, hogy diplomáját megszerezze. 1977-ben doktorált közgazdaság-tudományból.

Életútja

Az 1956-os forradalomban részt vett a Rádió ostromában, majd a fegyveres és az illegális ellenállásban, valamint haláláig a különböző ellenzéki mozgalmakban. 1957-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték, de 1963-ban amnesztiával szabadult. Emigrációjáig rendőri felügyelet alatt állt.

Előadója volt az 1980 körül működő "repülő egyetemnek", a Hétfői Szabadegyetemnek, 1981-ben 10 embert beidéztek, miután a szabadegyetemen megemlékezést szervezett az 1956-os forradalomról.

1982-ben „Magyar Október” névvel saját szamizdat kiadót hozott létre. 1984-ben rendőrhatósági megrovásban részesítették.

„	Dr. Krassó Györgynek az 1956-os ellenforradalmi eseményekről, a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendje elleni gyűlöletkeltésre alkalmas nyilatkozatát a Szabad Európa Rádió két részben, 1984. január 26-i és február 1-ji Kommentár nélkül c. adásában sugározta. Nevezett a nyilatkozat írott változatán módosításokat eszközölt, és a műsor szerkesztőjéhez, Kasza Lászlóhoz több csatornán keresztül is eljuttatta azt. A SZER adásában már a korrigált szöveg hangzott el. Dr. Krassó György cselekményével a Btk. 269. § (1) bek. b) pontjába ütköző és a (3) bek. szerint minősülő (tehát nagy nyilvánosság előtt elkövetett és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – a szerk.) közösség megsértése bűntettét valósította meg. A gyanúsított az eljárás során beismerő vallomást tett. Személyi körülményeire – büntetlen előéletűnek minősül, beteg, rokkantsági nyugdíjas – és az ügy tárgyi súlyára tekintettel a megrovás (Btk. 71. § – a szerk.) megalapozott és elkövetésével arányban álló. A nyomozás megszüntetése az előzőek alapján indokolt Felhívom azonban dr. Krassó György figyelmét, hogy tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől, tartsa tiszteletben a Magyar Népköztársaság törvényeit. Budapest 1984. június 15.	”
– Dr. Győri László rendőr őrnagy, alosztályvezető

1985-ben Londonban meglátogatta haldokló bátyját – ekkor kért és kapott menedékjogot Nagy-Britanniában. A Szabad Európa Rádiónak és a BBC-nek dolgozott. Csak 1989-ben, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetésére tért vissza Magyarországra, de – Bokros Péter emlékezése szerint – csak egy súlyos csalódással lett gazdagabb (ld. itt). Megalapította-, a Magyar Október Pártot, amelynek a választáson való indulását a hatóságok adminisztratív úton akadályozták meg, ezáltal nem volt esélye, hogy bejuthasson a Parlamentbe, illetve az 56-os Szövetséget, amely 1990. május 20-án lett bejegyezve és annak első elnöke, 1991-ben szívinfarktusban halt meg, temetésén Göncz Árpád és Wittner Mária mondott beszédet.

Emlékezete

Krassó György emlékére ültetett diófa Londonban.

• 2002. október 23-ától emléktábla őrzi a nevét Budapest I. kerületében, a Fő utcában.
• Szintén 2002-ben emléktáblát leplezett le az Inconnu Csoport is az V. kerületi Nádor utcában.
• Halála után özvegye, Háy Ágnes a londoni Russell Square-en lévő parkban diófát ültetett emlékére és itt avatott emléktáblát a londoni Magyar Kulturális Központ.
• Sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 57-es parcellájában.

Lásd még

1989. Krassó György látványos akciója a budapesti Münnich Ferenc utcai demonstráción, amelyen az utcatáblákat letakarták és Nádor utca feliratokat helyeztek el

Emléktáblája:
I. kerület Fő Utca 37/B.

• Pesti srácok

Írásai

• Maradj velünk. Krassó György írásai. (Összeállítás és jegyzet: Hafner Mónika, Zsille Zoltán.) Budapest, Magán–Zárka Kiadó, 1991. 388 p. Krassó György 1956-ban írt újságcikkeit, röplapokat, illetve börtönverseit, a 80–as években szamizdatként megjelent naplójegyzeteit és publicisztikáját, valamint a londoni emigráció idején a SZER számára készített jegyzeteit, elemzéseit gyűjti egybe a kötet, továbbá tartalmazza a Bozóki András által vele készített életút-interjút. (első megjelenése: "Statárium és happening" Mozgó Világ, 1990. január, 63-76. o.)

Irodalom

• Modor Ádám: Célkeresztben Krassó, Kairosz Kiadó, Budapest, 2006, ISBN 978-963-662-003-5

További információk

• Kerpel-Fronius Gábor: Elgéppuskázott lehetőség, recenzió Modor Ádám: Célkeresztben Krassó c. munkájáról. Beszélő, 2007. február
• Sneé Péter: Gyuri után (Magyar Napló Kiadó Budapest, 2006)
• Csőzik László: Beszéd Krassó György Fő utcai emléktáblájánál
• Kiss Ádám: A Jobbik és az Szdsz közös hőse? 15 éve hunyt el Krassó György
• Plankó Gergő: Maffia váltott rendszert '89-ben
• Pécsi Vera: Baklövés. Az Állambiztonság esete Krassó Györggyel 1963–1964–ben (in: Évkönyv VIII. Budapest, 1956-os Intézet, 2000. pp. 78–123)
• Bereznay András: Kibulizott ország