Egyesített Atomkutató Intézet
| Egyesített Atomkutató Intézet | |
 | |
| Az Egyesített Atomkutató Intézet épülete | |
| Típus |
|
| Alapítva | 1956 |
| Székhely | Dubna |
| Alapító | Georgij Nyikolajevics Fljorov |
.svg)
 Egyesített Atomkutató Intézet
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 56° 44′ 47″, k. h. 37° 11′ 21″Koordináták: é. sz. 56° 44′ 47″, k. h. 37° 11′ 21″ | |
| Az Egyesített Atomkutató Intézet weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Egyesített Atomkutató Intézet témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet (angolul: Joint Institute for Nuclear Research, JINR; oroszul: Объединённый институт ядерных исследований, ОИЯИ)
Alapítása
Az Egyesített Atomkutató Intézetet (EAI) 1956. március 26-án alapította Albánia, Bulgária, Magyarország, NDK, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Mongólia, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió. Az intézet technikai hátterét a Dubnában 1947-ben alapított fizikai intézet képezte. A nemzetközi intézet megalapításának közvetlen előzménye az 1954-ben létrejött CERN volt.
Az EAI napjainkban
Az intézetben jelenleg 18 ország (Azerbajdzsán, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Észak-Korea, Kuba, Lengyelország, Moldova, Mongólia, Oroszország, Örményország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Üzbegisztán és Vietnám) közel 1000 kutatója végez kutatómunkát.[1]
Az EAI társult tagjai különböző szervezetek, mint az UNESCO, CERN, CLAF és Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Államok vezető fizikai kutató intézetei. Jelenleg az EAI-nak 7 Laboratóriuma van:
- Elméleti Fizikai Laboratórium
- Nagyenergiájú Fizikai Laboratórium (részecskefizika)
- Nehézion Fizikai Laboratórium
- Nukleáris kölcsönhatások Laboratóriuma
- Neutronfizikai Laboratórium
- Szilárdtestfizikai Laboratórium
- Informatikai Laboratórium
Az Egyesített Atomkutató Intézetben felfedezett elemek:
- raderfordium (1964),
- nobélium (1966),
- dubnium (1968),
- sziborgium (1974),
- bohrium (1976),
- fleróvium (stabilitás szigete, 1999),
- livermórium (2001),
- nihónium (2004),
- moszkóvium (2004).
- oganeszon (2006).
- tenesszium (2010).
Magyarország részvétele az intézet munkájában
Magyarország az intézet alapító tagországa volt. Magyar kutatók 1962-ben az EAI és CERN között megkötött együttműködési szerződés keretében a szocialista országok kutatói közül legelsőként jutottak lehetőséghez, hogy a CERN-ben végzett részecskefizikai kutatásokban részt vehessenek.
1960 és 1990 között magyar fizikusok és informatikusok több korosztálynak a Dubna-CERN együttműködés keretében megvalósult szemináriumokon, nyári iskolákon (részecskefizikai, elméleti fizikai, és informatikai) volt lehetőségük az élvonalbeli kutatások megismerésére és a nemzetközi kapcsolataiknak kialakítására.
A rendszerváltást követően alapvetően elhibázott politikai döntés következtében Magyarország (nem számítva az időközben megszűnt NDK-t és a jóval korábban kilépett Kínát) az alapító tagok közül egyedüliként tüntetőleg kivonult a dubnai Egyesített Atomkutató intézetből.
Az Intézet igazgatói
- Dimitrij Ivanovics Blohincev (1956–1965)
- Nikolaj Nikolajevics Bogoljubov (1966–1988)
- Kiss Dezső (1989–1992)
- Vlagyimir Georgijevics Kadisevszkij (1992–2005)
- Alekszej Norajrovics Sziszakjan (2005–2010)
