Budapest XX. kerülete
| Budapest XX. kerülete | |||
 | |||
| A városháza | |||
| |||
| Egyéb elnevezés: Pesterzsébet | |||
| Közigazgatás | |||
| Település | Budapest | ||
| Városrészek | Erzsébetfalva Gubacs Gubacsipuszta Kossuthfalva Pacsirtatelep Szabótelep [1] | ||
| Alapítás ideje | 1950. január 1. | ||
| Irányítószám | 1201–1205 | ||
| Polgármester | Szabados Ákos (független,[2] a Fidesz-KDNP támogatásával) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 61 766 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
| Rangsorban | 14. | ||
| Népsűrűség | 5359 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,19 km² | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Budapest XX. kerülete
Pozíció Budapest XX. kerülete térképén
| |||
 é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 06″, k. h. 19° 07′ 00″ | |||
| Budapest XX. kerülete weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XX. kerülete témájú médiaállományokat. | |||
Pesterzsébet, Budapest XX. kerülete, a Soroksári-Duna partját érintve Dél-Pesten helyezkedik el. Területe a főváros összterületének 2,3%-a, ezzel Budapest 23 kerülete közül a tizenhetedik helyen áll. A kerület túlnyomórészt lakóingatlanokból áll, ipara elhanyagolható. A kerület fontos intézménye a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, melyet 1980-ban adtak át.
Fekvése
Északnyugaton a Határ út mentén a IX. kerülettel határos, északkeleten az M5-ös autópálya bevezető szakasza választja el a XIX. kerülettől, délről a kerületről levált Soroksár, a XXIII. kerület határolja, míg a nyugati szélen a Ráckevei (vagy Soroksári)-Duna, melynek túloldalán Csepel, a XXI. kerület fekszik. A folyót áthidaló Gubacsi híd (vagy Csepeli átjáró) köti össze a városrészt a Csepel-szigettel.
A kerület forgalma viszonylag csendes, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (nyugati oldalon a Soroksári út, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, északon a Határ út). Déli irányból vasúton a leggyorsabb megközelítési mód a H6-os HÉV, valamint a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében vannak megállói.
| Városrész neve | Utcanevek jellege | Irányítószám szerint | Látnivalók |
|---|---|---|---|
| Erzsébetfalva | híres magyar személyiségnevek | 1201, 1203, 1204, 1205 | Városháza, Szent Erzsébet templom |
| Gubacs | vízisportok, régi téglagyárral kapcsolatos | 1203, | Duna |
| Gubacsipuszta | régi magyar városnevek és területelnevezések | 1202, 1204 | Újtelepi-parkerdő |
| Pacsirtatelep | férfinevek | 1201 | Pestszenterzsébeti temető |
| Szabótelep | híres magyar személyiségnevek | 1201, 1204, | Klapka Téri templom |
Története
A Soroksárhoz tartozó Gubacs puszta területén az 1860-as évektől két telep alakult ki parcellázások útján. Az egyik Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége tiszteletére az Erzsébetfalva nevet kapta, a másiknak Kossuth Lajos után Kossuthfalva lett a neve. A két telep 1897-ben szakadt el Soroksártól és alakult önálló községgé Erzsébetfalva néven, nagyközségként.
1919-ben, a Tanácsköztársaság alatt a község átmenetileg a Leninváros nevet viselte.
A fiatal település népessége rendkívüli sebességgel növekedett (lásd Demográfia), 1900-ban meghaladta a 15 ezer, 1910-ben a 30 ezer, 1920-ban a 40 ezer, 1930-ban a 67 ezer, 1941-ben pedig már a 76 ezer főt is.
A gyors fejlődésnek köszönhetően Erzsébetfalva 1923-ban rendezett tanácsú várossá alakult, elnevezése pedig 1924-től Pesterzsébet lett, így feloldva a név és a rang közötti ellentmondást. 1932-ben újabb névváltoztatásra került sor, az Erzsébet nevet a korszellemnek megfelelően átértelmezték, és a város Árpád-házi Szent Erzsébet halálának hétszázadik évfordulója alkalmából a Pestszenterzsébet nevet kapta.
A város gazdasági és közösségi életében komoly törést jelentett a második világháború. 1944 áprilisában és májusában összesen négy nagy bombatámadás rombolta le szinte a város teljes infrastruktúráját.
Pestszenterzsébet 1950. január 1-jétől több más településsel együtt Budapest része lett és ettől kezdve 1994-ig Soroksárral a főváros XX. kerületét alkotta. Az 1950–1990 közötti időszakban a kerületre illetve a városrészre a Pesterzsébet elnevezést használták, és ezt a nevet használja ma is a kerületi önkormányzat.
A kerület nyugati peremén, Gubacsidűlő és Gubacs határán található az 1924-ben átadott Gubacsi híd, amely a XXI. kerülettel teremtett kapcsolatot. A Gubacsi lakótelep 1955-ben épült jellegzetes szocreál stílusban.
A Soroksári út folytatásaként a Helsinki út 1976-1980 között épült ki irányonként három forgalmi sávosra.[4] Ekkor készült el a Csepeli átjáró felüljárója a Gubacsi híd és a Topánka utca között. Az 1973-ban elkészült Nagysándor József utcai felüljáró irányonként két sávosra bővítése 1989-ben történt.[5] Az M5-ös autópálya Nagykőrösi úti bevezető szakasza 1983-1985 között készült el irányonként három sávosra.
A kerület központjában a nagyrészt komfort nélküli zsúfolt házak helyén 1973–1983 között, budapesti és kecskeméti elemekből házgyári panelházakból álló lakótelepet építettek fel.[6] Ekkor a Topánka utcát mai formájára kiszélesítették, így a korábbi főutca, a Kossuth Lajos utca forgalma jelentősen lecsökkent. Ezért a belső szakaszán az 1990-es évek végén sétálóutcát alakíthattak ki, amit a helyiek "Kosuti"-nak neveznek.
Miután 1992-ben Soroksár lakói népszavazáson nyilvánították ki ez irányú szándékukat, 1994-ben létrejött Budapest XXIII. kerülete, így azóta a XX. kerület megegyezik az egykor önálló Erzsébetfalvával. 1999-ben a kerület illetve a városrész elnevezését harmadszorra is Pesterzsébetre változtatták, visszatérve így az eredeti névadó, Erzsébet királyné emlékéhez.
A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én kelt városrészeket rendező határozatában jelentősen átalakította a kerület ilyetén felosztását: Pesterzsébet-ből Erzsébetfalva, Pesterzsébet-Szabótelep-ből pedig Szabótelep lett, létrejött Gubacs, a többi városrész területe pedig módosult.
Közélete
Polgármesterei
- 1990-1994: Perlaki Jenő (nem ismert)[7]
- 1994-1998: Perlaki Jenő (Fidesz-KDNP-MDF)[8]
- 1998-2002: Szabados Ákos (MSZP-SZDSZ)[9]
- 2002-2006: Szabados Ákos (MSZP)[10]
- 2006-2010: Szabados Ákos (MSZP)[11]
- 2010-2014: Szabados Ákos (MSZP)[12]
- 2014-2019: Szabados Ákos (MSZP-DK-Együtt-PM)[13]
- 2019-től: Szabados Ákos (független,[2] a Fidesz-KDNP támogatásával)
Népesség
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Közlekedés
Fontosabb csomópontok a kerületben
| Megálló neve | Átszállási kapcsolatok |
|---|---|
| Pesterzsébet, Baross utca |  23, 35, 36, 66E, 119, 148, 151, 166, 223M 923, 948, 966
|
| Pesterzsébet, városközpont | 23, 23E, 35, 66, 66B, 66E, 119, 148, 166, 223M 923, 966
|
| Ady Endre utca (Topánka utca) | 23, 23E, 35, 66, 66B, 119, 148, 166, 223M 51, 52 923, 966
|
| Ady Endre tér | 23, 23E, 99, 123, 123A, 223M 923
|
HÉV-állomások a kerületben
| Állomás neve | Átszállási kapcsolatok |
|---|---|
| Pesterzsébet felső | 23, 66, 66B, 223M 626, 627, 628, 629, 630, 632, 635, 636, 654, 655, 660, 661 923
|
| Torontál utca | 66, 66B, 66E, 166
|
A kerület vasútállomása
| Állomás neve | Átszállási kapcsolatok |
|---|---|
| Pesterzsébet | 66, 66B, 119, 151, 166 630, 632, 635, 636, 655, 661 948
|
Műemlékek
„Állj meg, és gondolj édesanyádra
A pestszenterzsébeti iskolák ifjúsági vöröskereszt csoportja és tanulói 1933”
Pesterzsébet sokáig nem volt műemlékekben gazdag kerület, de sok műemlék jellegű épület volt megtalálható az 1980-ig. A szabadtéri mozi megsemmisült a második világháborúban, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert, egészen az 1986-ban történt bezárásáig. Pesterzsébet gazdag temetkezési vállalkozója építette a Kossuth Lajos utcában állt Schröder-féle házat. Pesterzsébet városközpontjának régi házait a 70-es, 80-as években jórészt elbontották, helyébe modern lakótelepeket építettek. A Szent Erzsébet téren áll az 1906-ban épült plébániatemplom, amelynek freskóit Nagy Sándor, a gödöllői iskola egyik jeles tagja készítette.
Védett emlék a Városháza, amely 1905–1906-ban épült. A második világháború sérüléseit csak részben építették újjá. Hiányzik az épület jellegzetes két tornya, a díszes tetőburkolata és az órája. Az épület előtt áll 1909 óta a Horvay János és Füredi Richárd alkotta Kossuth-szobor, amely Budapest elsőként állított Kossuth-szobra. Egyedülálló művészi alkotás a Szent Erzsébet téren látható Anyák szobra. Műemlék jellegű épület az 1925-ben épült régi Vásárcsarnok. Védett a régi Pflum mozi épülete. Az eredeti épület XX. század első felének legnagyobb szabadtéri kertmozijaként működött a Török Flóris utcában. A Pflum szabadtéri mozi a második világháborúban megsemmisült, újjáépítve mint Kossuth-mozi lett ismert egészen a bezárásáig; manapság üzletházként funkcionál.
2000 után sokat változott a város arculata, több műtárggyal gazdagodott a kerület. A városháza melletti részen parkot alakítottak ki, itt kapott helyet Petőfi Sándor szobra. A Helsinki út mellett található egy székelykapu, melyet Pesterzsébet testvérvárosával közösen állítottak. E mellett látható egy történelmi zászló, amely Trianonnak állít emléket. A Kossuth Lajos utca, melynek ez a része sétálóutca, jelentősen megváltozott. Burkolatát és az utcai bútorokat kicserélték, a zálogház felé eső oldalon pedig egy kis szökőkutat adtak át. Ezen az utcán található Erzsébet királyné szobra, melynek érdekessége, hogy a királyné egy kutyával van ábrázolva. Az alkotó szerint ez az egyetlen ilyen kompozíciójú szobor az országban. A városháza homlokzatát kicserélték és harangjátékot helyeztek el rajta. A kerület fő temploma, a Szent Erzsébet templom is teljes felújításon esett át, amely a Kossuth Lajos utca koronája lett. A legfrissebb szobor, amit 2006 novemberében adtak át Széchenyi István mellszobra, mely a kerület városközpontjában található. Kölcsey Ferenc mellszobra a Topánka utcában került felavatásra. A sportélet fellendítése érdekében 2006 októberében egy jégcsarnokot adtak át a Gubacsi lakótelepen.
-
Pesterzsébeti iskolák vöröskeresztes csoportja által felállított szobor, az Édesanyák tiszteletére (1933) -
Pesterzsébeti plébániatemplom -
A városháza Kossuth Lajos szobrával -
Ady Endre utcai szakorvosi rendelő
,_Pesterzs%C3%A9bet._-_Gondolj_Edesanyadra.jpg)
A népesség alakulása
| Év | Népesség | Házak | Lakások | Megjegyzés |
| 1850 | 29 | Gubacs | ||
| 1869 | 223 | Gubacs | ||
| 1870 | 1355 | Erzsébetfalva | ||
| 1890 | 4754 | Erzsébetfalva | ||
| 1900 | 15732 | 1860 | Erzsébetfalva | |
| 1910 | 30970 | Erzsébetfalva | ||
| 1920 | 40545 | Erzsébetfalva | ||
| 1930 | 67907 | 8525 | Pesterzsébet | |
| 1941 | 76876 | Pestszenterzsébet | ||
| 1949 | 70022 | Pestszenterzsébet | ||
| 1960 | 101875 | 31216 | Budapest XX. kerület (Soroksárral) | |
| 1970 | 107315 | 35928 | Budapest XX. kerület (Soroksárral) | |
| 2006 | 64576 | 28540 | Budapest XX. kerület (Pesterzsébet) |
| Települési adatok | |
| Lakosok száma: | 64 576 fő |
|---|---|
| Aktív keresők száma: | 33 500 fő |
| Nyugdíjas: | 18 800 fő |
| Népsűrüség: | 5301,80 fő/km2 |
| Lakások száma: | 28 540 |
| Vállalkozási adatok | |
| Vállalkozások száma: | ~11 000 |
| Egyéni vállalkozók száma: | ~8000 fő |
| Egészségügyi adatok | |
| Orvosi körzetek száma: | 34 |
| Orvosi rendelők száma: | 10 |
Nevezetességei
A csepeli átjáró mellett található a sós-jódos melegvízű gyógy- és strandfürdő, amely Magyarországon egyedülálló. Két kútja közül az egyik 644 méter mélyről 43 °C-os termálvizet ad, a másik kút sós-jódos vize 112 méter mélyről jön és 15 °C meleg. A gyógyfürdő mellé egy strandot is építettek a nyáron felüdülésre vágyók részére. Gazdasági okok miatt a strand 2001-től, a gyógyfürdő 2005-től zárva volt, teljes körű felújításukat követően 2018. december 17-én nyitották meg részlegesen, majd 2019. július 10-én teljesen a látogatók számára.[15][16] A fürdőtől délre, a vízparton húzódik a csónakházak sora, amely a helyi vízi sportélet központja. Itt több sportegyesület is megtalálható.
A neogót és eklektikus stílusú Pesterzsébeti Múzeumot a Bocsák-villában alakították ki átépítés után. A múzeum a kerület helytörténeténeti gyűjteményének ad helyet Pesterzsébet névadójának és védőszentjének Erzsébet királyné emlékköve és Szent Erzsébet szobra állít emléket. A Gaál Imre Galéria a városrész művészeinek munkáit gyűjti, valamint időszaki kiállításoknak ad otthont. A Rátkai Galériában Rátkay és Gaál Imre műveinek állandó kiállításának ad helyet.
Kultúra
- Művészetoktatás: Lajtha László Művészeti Iskola.
- Erzsébet kulturális központja a Csili, melyben sok kulturális programot szerveznek..
- Ingyenes havi lap a Pesterzsébet, egy 1979 óta megjelenő társadalompolitikai és szolgáltató havilap, a helyi önkormányzat kiadásában. Az újság rendszeresen közli a városháza híreit, a kerületben történő eseményeket, kulturális rendezvényeket, az önkormányzat döntéseit.
Képgaléria
-
Erzsébetfalva, Gubacs puszta, Kossuthfalva egy régi térképen -
Árpád-házi Szent Erzsébet főplébániatemplom -
Pesterzsébeti Baptista gyülekezet -
Pestszenterzsébet-Kossuthfalvai Szent Lajos plébániatemplom -
-
Pesterzsébeti Evangélikus Egyházközség temploma -
Budapest-Pesterzsébet-Központi Református Egyházközség temploma -
Evezősök a Gubacsi-híd alatt -
Dél-Pesti Jahn Ferenc kórház -
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet
- ↑ a b Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ fentről.hu 1979-es légifoto - fentrol.hu
- ↑ http://www.sze.hu/~szepesr/anyagok/oktatas/NGB-se003_1/eloadasok/tamfalkar-Szepeshazi-2009.pdf Magyarországi H-típusú vasalt talajtámfalak károsodása - prezentáció
- ↑ [1] (Budapest folyóirat, 1980. (18. évfolyam) 5. szám május, 42. oldal)
- ↑ Budapest XX. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Budapest XX. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
- ↑ Magyar települések lakosságszámának alakulása. Magyarország. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ Újra megnyílt Budapest jódos-sós fürdője 13 év után. Magyar Építők, 2018. december 17. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
- ↑ Immáron teljes egészében használható a Jódos-Sós Gyógyfürdő. termalonline.hu, 2019. július 10. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
Források
- Budapest Teljes Utcanévlexikona (Sprinter Kiadó, 2003)
- Pesterzsébet, Soroksár Budapest XX. kerületének múltja és jelene (Kiadó: Bp. XX. ker. tanács, 1972)
- Polgármester 30/1944.eln.számú jelentése
További információk
- A kerület honlapja
- A XX-ik kerület irányítószámai
- Pesterzsébet.lap.hu - linkgyűjtemény
- ESTV - Pesterzsébet-Soroksár televíziója
- Pesterzsébet története (Bogyirka Emil szerkesztésében)