Apáthy-szikla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pallor (vitalap | szerkesztései) 2020. december 31., 11:48-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszavontam az utolsó  változtatást (84.3.11.155), visszaállítva Szenti Tamás szerkesztésére: Nemcsak az a gond, hogy a "Jelenleg" kifejezés kerülendő, mert öt év múlva is valószínűleg ez lesz ideírva, hanem az is, hogy nincs forrás erre az építésre, pedig iylesmiről szoktak írni újságok, körny. védő szervezetek stb.)
Apáthy-szikla

Magasság242 m
HelyBudapest, II. kerület
Elhelyezkedése
Apáthy-szikla (Budapest)
Apáthy-szikla
Apáthy-szikla
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 18° 59′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 49″, k. h. 18° 59′ 31″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Apáthy-szikla témájú médiaállományokat.

Az Apáthy-szikla egy Budapest II. kerületében található védett természeti érték.

Leírása

Budapest II. kerületében, Nyék városrész déli részén található, a 376 méter magas Látó-hegy főtömbjének délnyugatra előreugró, látványos sziklaképződménye. A szirt egy dolomitrög, amely az Ördög-árok lipótmezei szakasza fölé magasodik, falszerű, meredek lejtővel. A Kőkaputól délnyugatra található, 242[1] méter magas. A nevét a terület egykori tulajdonosától kapta, alatta volt egykor a lipótmezei vendéglő és az Apáthy-major;[2] utóbbi a Vadaskert erdejének délkeleti szélén terült el, a Kondor utca 5–7. szám alatt. Az Apáthy-szikla felszíne 1977 óta védett természeti érték (20/14/TT/77). A védett terület nagysága 5,745 hektár, határai a Nagybányai út, a Madár utca, a Páfrányliget utca és a Görgényi út. A szikla tetejéről szép kilátás tárul a kiránduló elé, a város távolabbi pontjaira is ellátni innét.

Flórája

A szikla területén tölgyes, sajmeggyes és cserszömörcés karsztbokorerdő él, és sziklagyepek, de látható sziklahasadék-társulás, nyílt dolomitgyep, sziklafüves lejtősztyep, nyúlfarkfüves gyep is. Az egyik különleges növény a budai nyúlfarkfű (Sesleria sadleriana), ami jégkorszaki maradványnak tekinthető. Ezen kívül 26 védett növényfaj él itt, köztük a hegyi árvalányhaj (Stipa joannis), a törpe nőszirom (Iris pumila), a magyar repcsény (Erysimum odoratum), és az István király-szekfű (Dianthus plumarius ssp. regis-stephani).

Faunája

A sziklán védett állatok is élnek, köztük hét futrinkafaj, mint pl. a dunántúli kékfutrinka (Carabus germarii), a nagy hőscincér (Cerambyx cerdo), az imádkozó sáska (Mantis religiosa). A rovarok közül még él itt kardoslepke (Iphicides podalirius), atalantalepke (Vanessa atalanta) és halálfejes lepke (Acherontia atropos). A hüllők közül a fali gyík (Podarcis muralis), a zöld gyík (Lacerta viridis) és a közönséges lábatlangyík (Anguis fragilis) élőhelye. A szikla körül megfigyelhetőek a környező erdők madarai is, például holló (Corvus corax) és héja (Accipiter gentilis). Érdekesek a sziklákon megtalálható fúrókagyló nyomok, amelyek azt jelzik, hogy a terület egykor tenger alatt volt.

Jegyzetek

  1. Cartographia Turistatérkép, 2011
  2. Pápai, 1955, 11. oldal

Irodalom

Külső hivatkozás