A rejtelmes sziget

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A rejtelmes sziget (L’Île mystérieuse)
Ile Mysterieuse 01.jpg
A rejtelmes sziget korabeli kiadása
Szerző Jules Verne
Jules Verne 05.jpg
Eredeti cím L'Île mystérieuse
Ország  Franciaország
Nyelv francia
Műfaj kalandregény
Előző Nyolcvan nap alatt a Föld körül (regény)
Kiadás
Kiadás dátuma 1874
Magyar kiadó Móra Ferenc Könyvkiadó, Könyvmolyképző Kiadó
Magyar kiadás dátuma 1954, 1965, 2010
Fordító Vázsony Endre (1954, 1965), Majtényi Zoltán (2010)
Média típusa könyv
Oldalak száma 548 (1954), 314 (1965), 814 (2010)
ISBN 9789632452999 (2010)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben
A Lincoln-sziget térképe
Jules Férat illusztrációja a Nautilusról

A rejtelmes sziget Jules Verne (Magyarországon gyakran Verne Gyula) leghosszabb és egyik legnépszerűbb regénye. 1874. január elsején jelent meg először. Később többször megfilmesítették.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rejtelmes sziget hat emberről, egy "gyerekről", egy kutyáról és egy majomról (az egyik ember, a fegyencmúltú Ayrton, és a majom csak később kerül bele a történetbe) szól, akik az amerikai polgárháborúi fogságból menekülnek el Richmond városából léghajóval (kivéve a majom és Ayrton). Viharban indulnak, és rendkívüli sebességgel száguldanak a föld, majd a víz fölött. Végül csodával határos módon megérkeznek a Csendes-óceán egyik ismeretlen szigetére, annak dacára is, hogy léghajójuk közben kilyukadt, megsérült. Megtalálják a mérnök rejtelmes módon megmenekült kutyáját, Topot, majd (még aznap) a még rejtelmesebb körülmények között megmenekült mérnököt, Cyrus Smith urat is. Már Cyrus és kutyája rejtélyes megmeneküléséből homályosan megsejtik, hogy a szigeten egy rejtélyes jótevőjük van, akinek igen sokkal tartoznak (ez főleg Cyrus és Spilett közös megállapítása). Cyrus, miután megmentik és fölerősítik a társai (az elsősegélynyújtásban és az orvoslásban Gedeon Spilett újságíró a legtapasztaltabb és a legrátermettebb), tudásával hálálja meg a társainak mindezt: előbb együtt felmérik a szigetet a felfedezőút jellegű hegymászás alkalmával (megközelítőleg pontos térképet Gedeon Spilett újságíró rajzol a Lincoln-szigetről), majd jobb lakást talál és tesz hozzáférhetővé a Grant-tó robbantásos megcsapolásával ("Gránitpalota"), majd földrajzi helyzetüket is meghatározza, csillagászati módszerekkel. Mint később kiderül, kezdetleges műszerei ellenére is igen jó pontossággal. Műszereket, tárgyakat készítenek, megmásszák a szigeten emelkedő hegyet, megnevezik a sziget részeit, közben különféle módokon próbálnak kapcsolatba lépni a külvilággal. A sziget őrzőjétől és és védelmező alakjától, Nemo kapitánytól, miután rájön, hogy becsületes emberekkel "hozta össze" a vakvéletlen, számos hasznos dolgot kapnak a nagy ládában ajándékba (ácsszerszámok, szextáns, fémeszközök, fegyverek, étkészlet, térképek, könyvek, a Biblia, stb. ...), de úgy hogy Nemo közben megőrzi névtelenségét. Kisebb bárkaszerű hajót építenek, melyet mindaddig használni tudnak, amíg a kalózok a hozzá nem értésükkel tönkre nem teszik (neve: Bonadventure). Eljutnak a szomszédos Tabor-szigetre, ahol megtalálják Ayrtont, az elállatiasodott embert, akiből újra egyenes jellemű embert faragnak, és akit a Grant kapitány gyermekeiből is ismerhetünk. Kalózkalandban is részük lesz amelynek szerencsés kimenetelében Nemo kapitány is besegít (titokban), amelynek során Spilett úr is kamatoztatja orvoslási ismereteit amikor Harbertet meglövik, majd pedig utóbb maláriás lesz (végül itt Nemonak kell a Chininum Sulfuricummal [igen erős lázcsillapító főleg malária és mocsárláz ellen, (Kinin) segítenie], valamint találkoznak a szigeten történő számos furcsa esemény okozójával, Nemo kapitánnyal (akit szintén egy másik regényből is ismerhetünk), s a Nautilusszal, miután a kapitány kiléte felfedése, valamint számos súlyos veszély felfedése (pl.: a vulkán várható rendkívül erős kitörése, és mindent elpusztító hatása) mellett dönt.

Ám a vulkán kitörni készül, és a telepeseknek el kell hagyniuk otthonukat. Gyorsan hajóépítésbe kezdenek, de a kitörés előbb megtörténik, ahogy végeznének. Egy aprócska földdarabon tengetik az életüket, majd az utolsó pillanatban megérkezik Ayrtonért egy hajó, a Duncan, a sziget őrzője által.

Tanulsága: Végső soron Verne azt akarja benne megfogalmazni olvasói számára, hogy a tudománnyal felvértezett, széthúzástól mentes, összefogásra képes emberek a legkilátástalanabb helyzetből is találhatnak maguknak kiutat egy élhetőbb, jobb, szebb jövő felé. Cyrus Smith mérnök, aki a csapat közösen elismert vezére, számításaival, navigációs (helymeghatározás), és mérnöki tudásával (hajótervezés) segíti a többieket, inasa, Nab jó szakácsmester, Gedeon Spilett újságíró térképezi fel a szigetet, az orvosi ismeretei is (habár nem orvos) mindegyikük közül a legszélesebb körűek és a legteljesebbek, és Cyrust sokszor helyettesíteni tudja (de nem mindenben) jó helyzetfelismerő, és vezetői képességei révén. Egyébként sok hasznos jegyzetet, rajzot, térképet Ő készít el. Bonadventure Pencroff kiváló tudású tengerész, segít a hajótervezésben; egyébiránt Ő a túlélés valóságos mestere is. Tőle kissé fiatalabb barátja, Harbert Brown pedig a természetrajz és élővilág fiatal tudós ismerője, aki mindegyiküknél hamarább tudja, mi ehető, és mi nem, ill. hogy mely növényeknek mi a hasznuk. [(Ellentételezésként Verne a regény végén a pusztító vulkánkitöréssel és következményeivel pedig azt példázza, hogy a természet pusztító erejével szemben még a tudománynak is csak igen kevés az esélye. (Csak a tulajdon életüket mentheti meg a dupla vakszerencse, azaz, hogy megmaradnak, és hogy a Duncan nevű jacht is értük jön még időben.) Hiába: az ember nem helyettesítheti Istent, tehát a természet erőivel szemben nem lehet mindenható; az emberek lehetőségei, erői behatároltak.)]

Ahogyan Jules Verne írói érdemei és munkássága megjelennek a regényben: Jules Verne avatott kézzel jeleníti meg a tudásban bővelkedő emberek másokkal szembeni jobb esélyei mellett, a tudományos ismeretek és tények (élővilág, tengerhajózás, ásványtan, csillagászati és navigációs ismeretek, vaskohászat, vegyészet, fegyverekre vonatkozó ismeretek, a földrajzi, és földtani (geológiai) ismeretanyagok egész sora) hasznosítható valós világát, és igen sok esetben a jelentőségét. Ez pedig a regény írója, J. Verne részéről igen kiterjedt tudományos, és egyéb ismeretkörre vall; műveibe (nemcsak ebbe, sok másikba is) azzal a céllal szőtte a tudományt bele, hogy olvasóit szórakoztató, de igen hasznos formában tanítsa is. Ez az igen kiterjedt tudományos tartalom pedig J. Verne ezen regényének irodalmi értékét rendkívül megnöveli, más műveivel együtt is.

The Mysterious Island klasszikus képregényként

Kapcsolatok más regényekkel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rejtelmes sziget története egyfelől a Nemo kapitány c. regény folytatása, a két történetet a Nemo kapitány személye és a Nautilus kötik össze. A regény másfelől a Grant kapitány gyermekei c. regény történetéhez is kapcsolódik: Ayrtont, a fegyencet árulása miatt Glenarvan lord büntetésül egy lakatlan szigetre teszi ki, ahol évtizedek múlva Cyrus Smith mérnök és társai találnak rá. Paganel (egy földrajztudós) továbbá utal Arronnax professzor úti beszámolójára, amely a történet szerint (mint a Nemo kapitány c. regény eredeti kiadása) Húszezer mérföld a tenger alatt címmel jelent meg Párizsban. Jules Verne-nek ez a három műve tehát egyfajta trilógiának tekinthető.

Verne Nemo kapitány c. regényének korábbi magyar kiadásai az eredeti francia címnek megfelelő Húszezer mérföld a tenger alatt címmel jelentek meg. (verne.djp.hu)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A rejtelmes sziget témájú médiaállományokat.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]