A Világ Ura

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Világ Ura
SzerzőJules Verne
Eredeti címMaître du Monde
Ország Franciaország
Nyelvfrancia
Műfaj
Sorozat
ElőzőVéres dráma Livóniában
KövetkezőA Szahara tengere
Kiadás
KiadóPierre-Jules Hetzel
Kiadás dátuma1904
Magyar kiadóBudapest, Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt.
Magyar kiadás dátuma1906
IllusztrátorLéon Benett
Média típusakönyv
ISBNhelytelen ISBN kód: 950-620-241-9 950-620-241-9, helytelen ISBN kód: 978-950-620-241-5 978-950-620-241-5
A Wikimédia Commons tartalmaz A Világ Ura témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Világ Ura (Maître du Monde) Jules Verne fantasztikus regénye, amely először a Magasin d'Éducation et de Récréation folyóiratban jelent meg folytatásban 1904. július 1. és december 15. között, majd 1904. november 15-én Párizsban Pierre-Jules Hetzel adta ki könyv formában.[1] Ez a könyv két évtizeddel korábban írt Hódító Robur (1886) regénynek a folytatása.

Tartalom[szerkesztés]

Az Egyesült Államokban félelmetes jármű tűnik fel, nem is egy, hanem négy. Az egyik szárazföldön hagy maga mögött mindenkit és minden eszközt, a másik vízen, a harmadik levegőben. És egy tavon bekövetkező jelenségek oka egy vízalatti eszköz lehet. Viszont nincs magyarázat egy megközelíthetetlen, volt vulkáni kráterből időnként felcsapó tűzre, füstre. John Strock nyomozó feladata megmagyarázni a megmagyarázhatatlant.

Alább a cselekmény részletei következnek!

Az Appalache-hegység egyik csúcsáról, egy volt vulkáni kráterből füst száll fel, néha lángokat is látni. A környék kitöréstől retteg. Ward rendőrfőnök John Strock nyomozót bízza meg, hogy derítse fel a krátert. Strock három társával megmássza a hegyet, de nem sikerül rálátnia a kráterre, a Nagy Sasfészekre, az azt körbevevő sziklafal megmászhatatlan, rés sincs rajta.

A wisconsini Madisonban autóversenyt szerveznek, a táv 320 km. A 130-140 km/h sebességre képes versenyautókat azonban egy ismeretlen autó nagyon megveri, a tempója kétszáz körüli. A környező államokban már korábban észlelt autó a cél Milwaukee-nál nyomtalanul eltűnik.

Új-Anglia partjainál a vízen egy gyorsan mozgó hajót észlelnek, amelyet a haditengerészet gőzösei sem képesek befogni. Több újság nem is emberi alkotásnak, hanem tengeri szörnynek vélik a jelenséget. Strock nyomoz az autó és a tengeri jelenség kapcsán is, de a nyomozás egy helyben topog. Egy Strocknak küldött levél ad lendületet a nyomozásnak, amelyben egy V. U. aláírású személy óva inti Strockot, hogy behatoljon a Nagy Sasfészekbe. A levél kézhez vételét követően Strock észreveszi, hogy két férfi folyamatos megfigyelés alatt tartja.

A kansasi Kirdall-tóban megmagyarázhatatlan jelenséget figyelnek meg. A víz váratlanul örvénylik, egy hajó ott ütközik sziklának, ahol a tó igen mély.

Strock összeköti a pontokat, feltételezi, hogy az automobil, a hajó és a tengeralattjáró egyetlen jármű.

A kormány is hasonló következtetésre jut, az újságokban megfogalmazott közleményben szólítja fel a találmány tulajdonosát, hogy jelentkezzen a rendőrségen, hogy megvásárolhassák a járművet. Sikertelenül. A jármű tulajdonosa levélben válaszol, a levelet az újságok is lehozzák.

A levélíró kijelenti, hogy nem adja át a találmányát, nem egyezkedik. Nincs az a pénz, ami meggyőzné. A levelet A Világ Ura-ként írja alá, a járművét Rém-nek nevezi.

Az állam ezt kvázi hadüzenetnek tekinti, „Eleve jóváhagyunk minden olyan intézkedést, amelynek eredménye a gépnek és személyének a pusztulása lehet.“[2]

Az Erie-tó csücskében, a Black Rock öbölben sikerül kifigyelni a keresett járművet. Strockéknak majdnem sikerül elfogniuk a Rém-et és legénységét, de a kirobbanó lövöldézésben Strockot rabolják el és viszik a Rém fedélzetére. A háromfős legénység semmibe veszi Strockot, aki hiába próbál tőlük bármilyen kérdésére feleletet kapni.

Napokon át haladnak az Erie tavon Buffalo felé. Már majdnem elérik a várost, amikor két hadigőzös veszi üldözőbe a Rém-et, a Niagara-vízesés felé szorítva. Strock egyre inkább aggódik az életéért, az utolsó pillanatban a vízbe vetné magát, mintsem a Rémmel a vízesésbe zuhanjon. Kabinjába kényszerítik, amikor ébred, a Rém a Nagy Sasfészekben áll, ez a búvóhelye. Storck végre szembekerül a Rém kapitányával, akiben felismeri az egyik férfit, aki megfigyelte.

- Ön pedig... a Világ Ura?
- Az egész világé, amely már egyszer megbizonyosodhatott arról, hogy a legnagyobb hatalom birtokosa vagyok!
- Ön?! - kiáltottam fel meglepetten.
- Én... - válaszolta, és gőgösen kiegyenesedett. - Én... Robur... A Hódító Robur!

A Rém felszáll, Strock kényszer hatására a fedélzeten. A Rém a Mexikói-öböl fölé ér. Hatalmas vihar támad, amibe Robur, ahelyett hogy kikerülné vagy fölé emelkedne, belerepül. Egy villám találja el a Rémet.

Strockot egy gőzös menti ki, Roburról és társairól azóta sem hallottunk.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Fejezetek[szerkesztés]

  1. fejezet Mi történik a Kék-hegységben?
  2. fejezet Morgantonban
  3. fejezet A Nagy Sasfészek
  4. fejezet Az Automobil Klub versenye
  5. fejezet Új-Anglia partjai körül
  6. fejezet Az első levél
  7. fejezet Harmadszorra
  8. fejezet Mindenáron
  9. fejezet A második levél
  10. fejezet Törvényen kívül
  11. fejezet Nyomozunk
  12. fejezet A Black Rock-öböl
  13. fejezet A Rém fedélzetén
  14. fejezet A Niagara
  15. fejezet A Sasfészek
  16. fejezet Hódító Robur
  17. fejezet A törvény nevében!
  18. fejezet Az öreg Gradé az utolsó szó

Értékelés[szerkesztés]

„Sokkal szívesebben fogadjuk a reminiszcenciákat, ha az új regény egy réginek elejtett fonalát nyíltan, szemünk láttára veszi föl. A világ ura, aki a Sziklás-hegység sasfészkében az automobil, a motorcsónak s a repülőgép hármas feladatát egy géptestben oldotta meg, nem is lehet más, mint Verne legmerészebb feltalálója: Robur, a mérnök. De ez a Robur már nem a régi, bár jelleme a régi Robur vérmérsékletéből szervesen nőtt ki. Gépének neve nem Albatros már, hanem Rémület. Gőgje és mizantrópiája a világ urává, zsarnokává teszi; lázadó lett, mint az a Verne-hős, aki az oeuvre elején bukott el, s azóta nem ütötte fel a fejét. Robur őrült, mint Maitre Zacharius, s pusztulása jelképi erejű: a villámok közé emelkedik, s a dac magaslatáról hull a mélységbe. A végső ábránd tragikus erővel hangsúlyozza a verne-i leckét a tudomány alázatosságáról.”

– Hankiss János[3]

Szereplők[szerkesztés]

  • Ward, rendőrfőnök
  • John Strock, rendőr nyomozó
  • Elias Smith, Morganton polgármestere
  • Harry Horn, Pleasant-gardeni lakos
  • James Bruck, Pleasant-gardeni lakos
  • Grad, Strock házvezetőnője
  • John Hart, illinosi rendőr
  • Nat Walker, massachusettsi rendőr
  • Arthur Wells, nyomozó
  • Robur, a Rém kapitánya
  • Tom Turner, a Rém másodkapitánya

A tizenhatodik fejezetben Verne elmondja a Hódító Robur regény történetét, a csak ott említett szereplők nem találhatók meg a fenti felsorolásban.

Érdekességek[szerkesztés]

  • A Nagy Sasfészekhez hasonló megközelíthetetlen menhelyről olvashatunk A francia zászló (1896, Face au drapeau) Verne-regényben.
  • A versenyre sok kocsi nevezett be - a legjobb márkájúak -, és a szabályok értelmében bármilyen rendszerű motor indulhatott. A díjakért motorkerékpárok is versenyezhettek az autókkal. Részt vesznek a versenyben a Hurter és Dietrich cég motorkerékpárjai, a Gobron és Brillé, a Renault testvérek, a Richard-Brasier, a Decauville, a Darracq, az Adler, a Bayard, a Clément, a Chenard és Walker gyárak könnyű kocsijai, a Gillet-Forest, a Harward-Watson gyárak autói, a Mors, a Mercedes, a Charron-Girardot-Voigt, a Hotchkiss, a Panhard-Levassor, a Dion-Bouton, a Gardner-Serpollet, a Turcat-Méry, a Hirsehler és Lobano gyárak nagy autói, vagyis minden nemzet kocsijait megtalálhatta ott a néző.[4]
  • Verne jegyzetei között található feljegyzés az 1897. április 17-én történt UFO-észlelésről. A texasi Auróra egyik farmjába csapódott egy ismeretlen repülő tárgy.[5][6] Az esemény állítólag a pilóta halálához vezetett. A pilóta "nem ebből a világból" volt.[7] A pilótát az Aurora temetőjében temették el.[8] A sírt jelölő követ eltávolították.
  • Az újságok külön felhívták a figyelmet egy érdekes körülményre: az utak makadámburkolatát a jármű kerekei alig kezdték ki, nem hagyott maga után olyan mély keréknyomot, mint a nehéz járművek. Csak halvány nyom maradt utána, mintha éppen csak érintette volna az utat. A porfelhőt tehát kizárólag a nagy sebesség okozta. "Ennek alapján azt kell hinnünk - jegyezte meg a New York Herald -, hogy a sebesség növekedésével csökken a nehézkedés!“[4]
  • A regény 1903 nyarán játszódik, ezt bizonyítja a következő idézet: Vajon nem kell-e a környéken olyan borzalmas kitörésektől és pusztításoktól tartani, mint a Krakatoa vagy a Mont Pelée környékén?
  • Verne a regényben szabadon kezelte a földrajzi helyszíneket. A Nagy Sasfészek az Észak-karolinai Morgantonban található. A Verne a Nagy Sasfészekként a Mount Airy hegyre hivatkozik, ami ugyan Észak-Karolinában található, de száz kilométerrel arrébb.
  • Kevesen ismerik a Kirdall-tavat, amely Kansas államban terül el, Topekától, az állam fővárosától nyugatra nyolcvan mérföldnyi távolságban.[9] Ez a tó nem létezik.
  • …senki nem tudta, milyen motor hajtja ezt a masinát. A megfigyelések alapján csak annyi volt bizonyos, hogy nem hagy maga után sem füstöt, sem gőzt, sem benzintől, sem másféle ásványi olajtól származó szagot. Így arra a következtetésre jutottak, hogy a motorját elektromos energia hajtja, és akkumulátoraiban olyan folyadék van, amely sohasem merül ki.[4] Ahogy a Hódító Roburban, Verne itt sem pontosítja, mi is a Rém működési elve, ám ez egy írótól nem is várható el. Ami érdekes, amíg az írás ideje a belső égésű motorokkal felszerelt autók diadalmasan fejlődési korszaka, Verne ismét - Nemo kapitány, Az úszó sziget - a villamos energiára támaszkodik.
  • 1867. március 26-án Jules Verne és testvére, Paul gőzössel Liverpoolból New Yorkba utazott másik 123 utas társaságában. Amerikába április 9-én érkeztek meg, átélve egy hatalmas vihart. A két testvér április 12-én járt a Niagara vízesésnél. Még ugyanebben az évben (vélhetően tavasszal) visszatértek a Great Eastern fedélzetén Brestbe, az út tizenkét napig tartott a 193 utasnak. Ez volt Verne egyetlen útja az Újvilágba. Az utazás hatására (is) írta Az úszó város regényét. Az ebben a regényben szereplő leírás Buffalóról, az Erie-tóról és a Niagara-vízesésről így saját tapasztalatán alapul. Amikor április 12-én Buffalóban tartózkodtak, az Erie-tó egész felszínét jég borította.[10]

Magyar kiadások[szerkesztés]

A magyar kiadók gyakran az előzmény regénnyel, a Hódító Roburral egy kötetben jelentették meg A Világ Ura regényt.

Feldolgozás[szerkesztés]

  • Master of the World címmel készült film 1961-ben az Egyesült Államokban, mely alapként használta Verne művét. A rendező William Witney volt, a főbb szerepeket Henry Hull, Charles Bronson és Vincent Price játszották. A történet szerint 1868-ban egy amerikai tudóst és csapatát a fanatikus pacifista Robur túszul ejt, aki az Albatross léghajóját a földi katonai célok elpusztítására használja.[14] A film címét a regény folytatása – A Világ Ura – adja, a történetet a Hódító Robur regény.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Piero Gondolo della Riva. Jules Verne összes munkájának analitikus bibliográfiája. Párizs: Société Jules Verne, 328. o. (1977. április 30.) 
  2. ↑ X. fejezet
  3. ↑ Hankiss János (1929. december 1.). „Jules Verne. A tudomány a szépirodalomban”. Budapesti Szemle (624), 215-240. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)  
  4. ↑ a b c IV. fejezet
  5. ↑ Original newspaper article describing the incident, by S. E. Haydon, "A Windmill Demolishes It," The Dallas Morning News, April 19, 1897, p. 5.
  6. ↑ Haydon, S. E.. „A Windmill Demolishes It”, Dallas Morning News 
  7. ↑ McNabb, Max: The 1897 Aurora, Texas, UFO Crash & the 'Alien' Buried in the Cemetery. Texas Hill Country. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  8. ↑ ["Space Alien Buried Here" Roadside America]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.) A hivatkozás jó, de jogi okok miatt Magyarországról nem érhető el.
  9. ↑ VII. fejezet
  10. ↑ Alexandre Tarrieu (2010. április 30.). „Les Passagers du Great-Eastern en 1867”. Jules-Verne Société Bulletin 174, 11-16. o.  
  11. ↑ Jules Verne magyarul kiadott műveinek listája
  12. ↑ a b c Moly, Jules Verne: A világ ura [1]
  13. ↑ Jules Verne A világ ura Klasszikusok képregényben 9.. Kossuth Kiadói Csoport. [2020. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. augusztus 18.)
  14. ↑ Master of the World (1961). IMDb. (Hozzáférés: 2020. augusztus 16.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_Világ_Ura&oldid=25680025”