„Nikotin” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a A Römpp vegyészeti lexikon a nikotin címszónál nem ír ilyet, kitörlöm
a "halálos adagra" forrás enwikiből, zagyván átírt rész kikommentelve, kapcsolódó szócikkek közé nem teszünk enwiki cikket
58. sor: 58. sor:
Főleg a [[burgonyafélék]] termelik: nagy mennyiségben található a [[dohány]]ban, kevesebb a [[Paradicsom (növényfaj)|paradicsomban]] és a [[burgonya|burgonyában]].<ref name=":1">{{Cite web |title=Nicotin |url=https://roempp.thieme.de/lexicon/RD-14-01147?searchterm=nicotin |work=roempp.thieme.de |accessdate=2020-11-13 |first=EBCONT |last=Communications}}</ref> A szervezetben aktiválja a nikotinos [[acetilkolin]] receptorral rendelkező [[sejt]]eket, az így felszabaduló [[adrenalin]] pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a [[vér]] glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős [[méreg]], az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen [[halál]]t ritkán okoz, egyrészt mert a [[dohánytermékek]]ben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]] kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az [[agy]] [[dopamin]]szintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.
Főleg a [[burgonyafélék]] termelik: nagy mennyiségben található a [[dohány]]ban, kevesebb a [[Paradicsom (növényfaj)|paradicsomban]] és a [[burgonya|burgonyában]].<ref name=":1">{{Cite web |title=Nicotin |url=https://roempp.thieme.de/lexicon/RD-14-01147?searchterm=nicotin |work=roempp.thieme.de |accessdate=2020-11-13 |first=EBCONT |last=Communications}}</ref> A szervezetben aktiválja a nikotinos [[acetilkolin]] receptorral rendelkező [[sejt]]eket, az így felszabaduló [[adrenalin]] pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a [[vér]] glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős [[méreg]], az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen [[halál]]t ritkán okoz, egyrészt mert a [[dohánytermékek]]ben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a [[Szervezet (biológia)|szervezetbe]] kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az [[agy]] [[dopamin]]szintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.


== Hatása<ref name=":2"/> ==
== Hatása ==
A nikotin erős méreg, felszívódik bőrön át, belélegezve, lenyelve, mennyiségtől függően halálos, ezt a hatását használták fel a növényvédelemben a kártevő rovarok elpusztítására. Halálos adagja a hozzászokás mértékétől függően 500-1000 mg,(6,5-13 mg/kg) a többi a száj nyálkahártyán szívódik fel, a vérben keringő nikotint a máj azért képes lebontani, mert van egy erre kialakult biokémiai folyamatunk, de ennek a kapacitása véges.<ref name=":1"/><ref name=":2">[https://sds.edqm.eu/pdf/SDS/EDQM_201600630_2.0_SDS_HU.pdf?ref=1520392834 EDQM_201600630_2.0_SDS_HU.pdf]</ref><ref>{{Cite web |title=Nicotine (PIM) |url=http://www.inchem.org/documents/pims/chemical/nicotine.htm#SubSectionTitle:7.2.1%20Human%20data |work=www.inchem.org |accessdate=2020-11-13}}</ref>
A nikotin erős méreg, felszívódik bőrön át, belélegezve, lenyelve, mennyiségtől függően halálos, ezt a hatását használták fel a növényvédelemben a kártevő rovarok elpusztítására. Humán [[LD50]] értéke egyes becslések szerint 6,5-13 mg/kg.<ref name=MayerNewLethalDose2013>{{cite journal | vauthors = Mayer B | title = How much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the nineteenth century | journal = Archives of Toxicology | volume = 88 | issue = 1 | pages = 5–7 | date = January 2014 | pmid = 24091634 | pmc = 3880486 | doi = 10.1007/s00204-013-1127-0 }}</ref><!-- a többi a száj nyálkahártyán szívódik fel, a vérben keringő nikotint a máj azért képes lebontani, mert van egy erre kialakult biokémiai folyamatunk, de ennek a kapacitása véges.<ref name=":1"/><ref name=":2"/>[https://sds.edqm.eu/pdf/SDS/EDQM_201600630_2.0_SDS_HU.pdf?ref=1520392834 EDQM_201600630_2.0_SDS_HU.pdf]</ref><ref>{{Cite web |title=Nicotine (PIM) |url=http://www.inchem.org/documents/pims/chemical/nicotine.htm#SubSectionTitle:7.2.1%20Human%20data |work=www.inchem.org |accessdate=2020-11-13}}</ref>-->


A nikotin a [[Autonóm idegrendszer|vegetatív]], szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből [[adrenalin]]t, az [[agyalapi mirigy]] hátulsó lebenyéből antidiuretikus [[hormon]]t tesz szabaddá. Ezekből eredő ''perifériás'' hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. ''Központi idegrendszeri'' hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.
A nikotin a [[Autonóm idegrendszer|vegetatív]], szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből [[adrenalin]]t, az [[agyalapi mirigy]] hátulsó lebenyéből antidiuretikus [[hormon]]t tesz szabaddá. Ezekből eredő ''perifériás'' hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. ''Központi idegrendszeri'' hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.
75. sor: 75. sor:
* [[Nikotinfüggőség]]
* [[Nikotinfüggőség]]
* [[Kotinin]]-teszt: a dohányfüst-terhelés mérése
* [[Kotinin]]-teszt: a dohányfüst-terhelés mérése
* [[:en:Jean Nicot|Jean Nicot]] (angol Wikipédia)


{{csonk-dátum|csonk-drug|2007 januárjából}}
{{csonk-dátum|csonk-drug|2007 januárjából}}

A lap 2021. február 27., 12:52-kori változata

Nikotin
IUPAC-név
(S)-3-(1-metil-2-pirrolidinil)piridin
Kémiai azonosítók
CAS-szám 54-11-5
ATC kód N07BA01
Gyógyszer szabadnév nicotine
Gyógyszerkönyvi név Nicotinum
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C10H14N2
Moláris tömeg 162,23 g/mol
Sűrűség 1,01
Farmakokinetikai adatok
Biológiai
felezési idő 		2 óra
Terápiás előírások
Terhességi kategória Category X
Alkalmazás dohányzás, szippantás (tubák), rágógumi, snüssz

A nikotin az alkaloidok közé tartozó szerves vegyület. Nevét Jean Nicot de Villemain francia diplomatáról kapta, aki a 16. század második felében elterjesztette a tubákolás szokását a francia királyi udvarban.

Főleg a burgonyafélék termelik: nagy mennyiségben található a dohányban, kevesebb a paradicsomban és a burgonyában.[1] A szervezetben aktiválja a nikotinos acetilkolin receptorral rendelkező sejteket, az így felszabaduló adrenalin pedig növeli a pulzusszámot, a vérnyomást és a vér glükóz-szintjét, illetve szapora légzést okoz. Bár a nikotin erős méreg, az öngyilkossági esetektől és a balesetektől eltekintve közvetlen halált ritkán okoz, egyrészt mert a dohánytermékekben található hatóanyag egy része elég, mielőtt a szervezetbe kerülne, másrészt mert a krónikus fogyasztók hozzászoktak. Mivel a nikotin növeli az agy dopaminszintjét, fogyasztása súlyos függőséghez vezet.

Hatása

A nikotin erős méreg, felszívódik bőrön át, belélegezve, lenyelve, mennyiségtől függően halálos, ezt a hatását használták fel a növényvédelemben a kártevő rovarok elpusztítására. Humán LD50 értéke egyes becslések szerint 6,5-13 mg/kg.[2]

A nikotin a vegetatív, szimpatikus idegekből noradrenalint, a mellékveséből adrenalint, az agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből antidiuretikus hormont tesz szabaddá. Ezekből eredő perifériás hatásai: a vérnyomás, a szívfrekvencia növelése, verejtékezés, a vizeletelválasztás csökkenése, a vér szabadzsírsav-szintjének növekedése. A gyomor-bélmozgások általában lassulnak, ugyanakkor a székelési reflex megindulhat. Központi idegrendszeri hatásai: mérsékelt adagokban általában javítja a szellemi funkciókat, gyorsítja a reakciókat, csökkenti az álmosságot és az étvágyat. Túladagolása számos kedvezőtlen hatást vált ki, részben a receptorok túlzott ingerlése, részben viszont deszenzibilizáció útján való gátlása miatt. Azt fontos megjegyezni, hogy a nikotin önmagában nem rákkeltő.

Felhasználása

A nikotint a legtöbben a hagyományos cigaretta hatóanyagaként ismerik, de használják rovarölő szerként, valamint gyógyszerként is, igaz kis mennyiségben.

További információk

Jegyzetek

  1. ↑ Communications, EBCONT: Nicotin. roempp.thieme.de. (Hozzáférés: 2020. november 13.)
  2. ↑ (2014. január 1.) „How much nicotine kills a human? Tracing back the generally accepted lethal dose to dubious self-experiments in the nineteenth century”. Archives of Toxicology 88 (1), 5–7. o. DOI:10.1007/s00204-013-1127-0. PMID 24091634.  

Kapcsolódó szócikkek

Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nikotin&oldid=23630593”