Felsőtokaj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tokajík szócikkből átirányítva)
Felsőtokaj (Tokajík)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásSztropkói
Rangközség
Első írásos említés1430
PolgármesterJana Medvecová
Irányítószám090 34
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSP
Népesség
Teljes népesség90 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség14 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság211 m
Terület8,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 21° 42′ 32″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 23″, k. h. 21° 42′ 32″
Felsőtokaj weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtokaj témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőtokaj (1899-ig Orosz-Tokaj, szlovákul: Tokajík) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Sztropkótól 14 km-re délkeletre, az Olyka-patak és az Ondava között fekszik.

Története[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Orosz Tokaj. Orosz falu Zemplén Várm. földes Ura Jekelfalusy Uraság, lakosai egygyesűltt ó hitüek, fekszik n. k. Piskoróczhoz 1/2, d. Orosz Hrabótzhoz is 1/3, é. Brusnyiczához 1 1/2 órányira; erdeje van, határja 3 nyomásbéli, hegyes és köves, zabot, rozsot nehéz mívelés után terem.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orosz-Tokaj, orosz falu, Zemplén vgyében, Turány fil. 9 romai, 140 gör. kath., 10 zsidó lak., 323 h. szántóföldekkel. F. u. b. Vécsey. Ut. p. Orlik.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőtokaj, azelőtt Orosz-Tokaj. Ruthén kisközség, melyben mindössze 19 ház van. Lakosai görög katholikusok és számuk 125. Már 1494-ben Erdődi Bakócz Miklós birtokaként van említve. Azután a kir. kamaráé, majd Perényi Gáboré, míglen 1569-ben Pethő János kap rá kir. adományt. Mint a sztropkói vár tartozéka szerepel egész a XVIII. századig, a mikor a báró Vécsey család lesz az ura. Ezt követi a Jekelfalussy és a Dessewffy család, most pedig Krízer Lajosnak van itt nagyobb birtoka. A községben nincs templom. Postája és távírója Kelcse és vasúti állomása Homonna.”[4]

1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.

Nevezetessége[szerkesztés]

  • 2. Világháborús emlékmű
    2. Világháborús emlékmű

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 135, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 111 lakosából 110 szlovák volt.

2011-ben 118 lakosából 112 szlovák.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Tokajík
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtokaj témájú médiaállományokat.
Ez a szlovákiai Eperjesi kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőtokaj&oldid=24626287”