Tizsény
| Tizsény (Tisinec) | |
 | |
| A község látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Sztropkói |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1379 |
| Polgármester | Jozef Kačmár |
| Irányítószám | 091 01 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SP |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 478 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 106 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 192 m |
| Terület | 3,76 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 13′ 12″, k. h. 21° 38′ 18″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 12″, k. h. 21° 38′ 18″ | |
| Tizsény weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tizsény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tizsény (1899-ig Tisinyecz, szlovákul: Tisinec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Sztropkói járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Sztropkótól 2 km-re északnyugatra, az Ondava bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1379-ben említik először abban az oklevélben, melyben I. Lajos király a Czudar családot megerősíti a szorocsányi uradalom birtokában. Ebben az időben ugyanis Tizsény a szorocsányi uradalomhoz tartozott, melyet 1379-ben a Czudar család makovicai uradalmához csatoltak. Bizonyos azonban, hogy a település már sokkal előbb is létezett. Ezután a 16. századig folyamatosan a makovicai uradalom része volt.
Az 1548, 1567 és 1588-as adóösszeírások szerint a falu 2-2 és fél portáig adózott. 1600-ban 10 adózó háztartása volt, ezzel a közepes nagyságú falvak közé számított. 1618-ban már 15 volt a jobbágy háztartások száma, közülük egyet fél, hármat harmad, 11-et pedig nyolcad jobbágytelkesként tartottak számon. A faluban szabó és cipész is működött. 1715-ben 12, 1720-ban 7 adózó háztartása volt. 1787-ben 23 házában 146 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TISINECZ. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Duplinnak szomszédságában, mellynek filiája; földgye közép termékenységű, erdeje nem tágas, legelője elég van.”[2]
1828-ban 35 háza és 279 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tissinecz, tót-orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil. 147 rom., 98 görög kath., 15 zsidó lak.”[3]
1861-ben 236 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. A falu mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, lakói közül azonban sokan Sztropkó és Felsővízköz üzemeiben dolgoztak. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 138, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 375 lakosából 370 szlovák volt.
2011-ben 399 lakosából 381 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
Római katolikus temploma 1874-ben épült.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Sztropkói járás települései | ||
|---|---|---|
Sztropkó (Stropkov) |  | |
Alsóolsva (Nižná Olšava) · Bányavölgy (Duplín) · Bodzás (Bžany) · Boksabánya (Baňa) · Borosnya (Brusnica) · Bukóc (Bukovce) · Dér (Mrázovce) · Érfalu (Potôčky) · Felsőkrucsó (Kručov) · Felsőolsva (Vyšná Olšava) · Felsőtokaj (Tokajík) · Havaj · Hegyesbisztra (Bystrá) · Hocsa (Chotča) · Jakabvölgye (Jakušovce) · Kisberezsnye (Breznička) · Kisgombás (Gribov) · Kisgyertyános (Vyšný Hrabovec) · Kisolysó (Oľšavka) · Kispolány (Malá Poľana) · Kisvajszló (Vislava) · Kisvölgy (Krišlovce) · Körmös (Kožuchovce) · Körösény (Krušinec) · Köves (Kolbovce) · Lomna (Lomné) · Mákos (Makovce) · Mikó (Miková) · Minyevágása (Miňovce) · Nagyberezsnye (Breznica) · Pataki (Potoky) · Pusztaháza (Korunková) · Sandal (Šandal) · Szálnok (Soľník) · Sztaskóc (Staškovce) · Tizsény (Tisinec) · Turány (Turany nad Ondavou) · Variháza (Varechovce) · Velkő (Veľkrop) · Viskó (Výškovce) · Vladicsa (Vladiča) · Vojtvágása (Vojtovce) | ||
