Tőkés László
Tőkés László | |
A 2010-es tusnádfürdői nyári szabadegyetemen | |
Született | 1952. április 1. (72 éves) Kolozsvár, Románia |
Állampolgársága | |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Tőkés István |
Foglalkozása | politikus, lelkész |
Tisztsége |
|
Iskolái | Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet (1971–1975) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Tőkés László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tőkés László (Kolozsvár, 1952. április 1. –) református lelkész, az 1989-es romániai forradalom hőse, 1990-től 2009-ig a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke. 2007-től 2019-ig európai parlamenti (EP) képviselő, 2010–2011-ben az EP egyik alelnöke volt.[2]
Élete
Tőkés József református esperes unokája, apja Tőkés István református lelkész, anyja Vass Erzsébet.
1971-ben érettségizett a kolozsvári 11-es sz. középiskolában.[3]
Egyetemi tanulmányait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben végezte 1971–1975 között. Ezután 1984-ig Brassóban, majd Désen volt református segédlelkész. Az állami és egyházi hatóságokkal szembeni ellenállása, egyházi és kisebbségi természetű kritikai munkássága miatt törvénytelenül kizárták a lelkipásztorok köréből. 1984–1986 között 25 hónapig munkanélküli volt.
1986-ban Temesváron lett segédlelkész, majd rendes lelkész. 1988–89-ben az egyházi állapotokat és a romániai falurombolást bíráló megnyilatkozásaiért folyamatosan zaklatták. 1989-ben az állami és egyházi hatóságok pert indítottak ellene, megfosztották szószékétől, és a szilágysági Menyő községbe száműzték. Az eseményről tudósított a Magyar Televízió Panoráma című műsora, ezáltal a temesvári magyarság, amely tudta fogni az MTV-t, értesült a döntésről. Ez később kulcsfontosságúnak bizonyult, mivel az erőszakos kilakoltatás ellenében védelmére kelt hívek és a hozzájuk csatlakozó temesváriak megmozdulása robbantotta ki az 1989-es romániai forradalmat. 1990-ben, a forradalom után rövid ideig a Nemzeti Megmentési Front Tanácsának tagja volt. A tagságról később lemondott, többek között a marosvásárhelyi fekete március következtében is.
Ugyanebben az évben megválasztották a Királyhágómelléki református egyházkerület püspökévé, valamint a Romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke lett. 1990-től 2004-ig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke volt; 1996-ban a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökévé választották.
1999-ben megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amelynek elnöki tisztét töltötte be. 2003-tól az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Szerepe az 1989-es romániai forradalomban
A temesvári református templom falán lévő két táblán két módon írva egyazon dátum szerepel: „1989 XII 15” és „15 XII 1989”, s négy nyelven adja hírül a világnak a hely s a nap történelmi jelentőségét. A magyar nyelvű szöveg a következő: „Innen indult a diktatúrát megdöntő forradalom.”[4][5] Tőkés László lelkész és a temesvári ökumenikus Gyülekezet fejében és szívében kezdődött e forradalom.
1989. december 16-án a román titkosrendőrség, a Securitate emberei kivonultak, hogy Tőkést – a hatóságokkal együttműködő akkori nagyváradi református püspök beleegyezésével – egy szilágysági kis faluba deportálták, de egyházának tagjai – és számos román anyanyelvű szimpatizáns – körbeállták a lelkészi hivatalt és házat, majd kivonultak Temesvár központi terére, az Opera térre. Ekkor a tiltakozás már tömegméreteket öltött, és a kitelepítés elleni megmozdulásból átalakult a kommunista rezsim elleni tüntetéssé. A helyi pártvezetés elrendelte, hogy a katonák lőjenek a tömegbe, de ezt a tisztek megtagadták, és átálltak a nép oldalára. Ezzel megkezdődött a kommunista vezetés eltávolítása, egyben az 1989-es romániai forradalom is, amely egy héten belül győzedelmeskedett, és a Ceaușescu házaspár rögtönítélő bíróság elé állításával és kivégzésével ért véget.
1989 után
1990-ben az ideiglenes Nemzeti Megmentési Front tagja, 1991–2003 között az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, 1990-től a Királyhágómelléki református egyházkerület püspöke, 1991-től a Partiumi Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke, a romániai Református Egyház Zsinatának társelnöke; 1992-től az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja, a Magyarok Világszövetsége és a Magyar Reformátusok Világszövetsége elnökségi tagja volt. A Johannita Lovagrend tagja; 2004-től az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, 2007-től az Európai Parlament képviselője.
Politikai szerepvállalása
Tőkést az 1989-ben megalakult RMDSZ tiszteletbeli elnökévé választották a forradalmat követően.
Az 1990-es évek elején a román hatalom komoly erőfeszítéseket tett lejáratására, népszerűségének letörésére.
A kilencvenes évek elején az amerikai Project on Ethnic Relations (PER) szervezet a Fekete-tenger partján fekvő Neptun üdülőhelyen titkos találkozót szervezett a romániai magyarság és a román hatalom képviselői között. Az RMDSZ részéről Borbély László, Frunda György és Tokay György jelentek meg (felhatalmazás nélkül), és tárgyaltak, majd titkos megállapodást kötöttek.[6][7] Tőkés László ez ellen tiltakozott.
A 20. század utolsó évtizedében sokszor felemelte a hangját a forradalom alatt történtek kivizsgálása érdekében. Megalapította a Partiumi Keresztény Egyetemet, amely akkoriban az egyedüli magyar felsőoktatási intézmény volt Erdélyben (s amely nemcsak vallásoktatókat, hanem közgazdászokat, nyelvtanárokat is képez). 1996-ban tiltakozott az RMDSZ kormánykoalícióban való részvétele ellen. A 2000-es romániai parlamenti választások előtt arra szólította fel a magyarságot, hogy ne szavazzon az RMDSZ-re.
2002-ben beperelte az RMDSZ-t a bukaresti bíróságon, mert annak vezetősége és miniparlamentje a kongresszus korábbi elhatározását figyelmen kívül hagyva, elszabotálta a(z erdélyi magyar) belső választások kiírását. A kereset eredménytelen maradt.[forrás?]
2003-ban az RMDSZ szatmárnémeti kongresszusán a szövetség a tiszteletbeli elnöki tisztség eltörlése mellett döntött. Tőkes ezután megszervezte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), amely a különböző autonómiaformák elérését tűzte ki céljául, és meghívta az RMDSZ-t mint a politikum képviselőjét, hogy a civil szervezetekkel és egyházakkal együtt vegyen részt a Nemzeti Tanács munkájában.
Később a Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács szervezésében, munkájában is részt vett.[8]
2004-ben harmadik, és egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. Az év őszén mint az EMNT elnöke közvetíteni próbált az RMDSZ és az erdélyi Magyar Polgári Párt között, a parlamenti választás előtti kiegyezés érdekében.
2007-ben a romániai EP-választások során a szavazatok 3,44%-át szerezte meg, ezzel bejutott az Európai Parlamentbe. Az Európai Néppárthoz való csatlakozását a szintén néppárti PD-L-es román és az RMDSZ-es képviselők azonban megakadályozták, így végül az Európai Zöldekkel együttműködő Európai Szabad Szövetség (EFA) nevű csoportba lépett be, és az Európai Zöldek – Európai Szabad Szövetség frakció tagja lett.
2008-ban szintén megpróbált közvetíteni a Magyar Polgári Szövetség mellett közben megalakult Magyar Polgári Párt és az RMDSZ között, hogy a magyarságnak egységes, erős képviselete lehessen a román parlamentben, ismét sikertelenül.
A 2009-es romániai EP-választásokon megint mandátumot szerzett, ezúttal mint az EMNT és az RMDSZ közös jelöltje. Ezután az Európai Néppárt frakciójának tagja lett. 2010 júniusában az EP-alelnöki posztjáról leköszönő Schmitt Pál utódjául jelölte a Fidesz, majd az Európai Néppárt frakciója meg is választotta.[9]
2010 októberében egy új romániai magyar párt megalapításának ötletét vetette fel.[10] Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 2012 februárjában tartotta első küldöttgyűlését, ahol Toró T. Tibort választották meg elnöknek.[11]
Egyéb
Tőkés László nevét viseli a Tőkés László Alapítvány, amely a Tőkés László-díjat ítéli oda.
2011. január 24-én, a debreceni okmányirodában Máté fia, és Toró T. Tibor társaságában beadta magyar állampolgárságra vonatkozó kérelmét.[12] 2012-ben Andrassew Iván Ne vígy minket a kísértésbe című kötetében hiteles archív levelezések nyilvánosságra hozatalával a Tőkés Lászlóról kialakult addigi lelkészi, politikai kép újrarajzolására tett kísérletet.
Díjak, elismerések[13]
- Berzsenyi-díj (Magyarország, 1989)
- Bethlen Gábor-díj (Magyarország, 1989)[14]
- Nobel-díj – jelölés (1990)
- Roosevelt-díj (Hollandia, 1990)
- a Regent University díszdoktora (Virginia Beach, Amerikai Egyesült Államok, 1991)
- a debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktora (1990)
- a Hope College díszdoktora (Holland, Michigan, USA, 1991)
- Geuzenpenning-díj (Hollandia, 1991)
- az Európai Tiszteletbeli Szenátus tagja (1992)
- a Johannita Lovagrend tagja (1993)
- Pro Fide-díj (Finnország, 1993)
- Bocskay-díj (Magyarország, 1995)
- Magyar Örökség díj (Magyarország, 1996)
- a katalóniai CIEMEN-központ kisebbségi díja (Barcelona, Spanyolország, 1996)
- Leopold Kunschak-nagydíj Ausztria, 1998)
- Hűség-díj (Magyarország, 1999)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (Magyarország, 1999)
- Sárospatak, Székelyudvarhely, Budapest V. kerülete, Budapest XI. kerülete, Szék díszpolgára
- Szent István-díj (Magyarország, 2003)
- Truman–Reagan-szabadságérem (Washington, Amerikai Egyesült Államok, 2009)
- Petőfi-díj (Magyarország, 2009)
- Bocskai István-díj (Debrecen, Magyarország, 2009)
- Robert Schuman-díj – Európai Néppárt (Strasbourg, 2009)
- Románia Csillaga érdemrend, lovagi fokozat (Románia, 2009, visszavonva: 2016[15])
- Magyar Becsület Rend (2016)[16]
Művei
- Zur Winterzeit der Welt (társszerző, Berlin, 1980)
- With God, for the people. The autobiography of Laszlo Tokes; as told to David Porter; Hodder & Stoughton, London, 1990
- Temesvár ostroma 1989; Hungamer, Bp., 1990 (naplójegyzetek, levelek, dokumentumok)
- "Ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság". Válogatás Tőkés László igehirdetéseiből, 1986–1990; Református Zsinati Iroda, Bp., 1990
- Istennel a népért. Tőkés László életútja ahogyan David Porternek elmondta; angolból ford. Főgler Klára; Aranyhíd, Bp., 1991
- „Ideje van a szólásnak” (válogatott írások, Nagyvárad, 1993)
- Egy kifejezés és ami mögötte van / What's behind a statement; Balaton Akadémia, Vörösberény, 1993 (Balaton Akadémia könyvek)
- Temesvár szellemében. Ökumenia és megbékélés (Nagyvárad, 1996)
- Temesvári memento (Kolozsvár, 1999)
- Asediul Timişoarei (Temesvár ostroma); románra ford. Gelu Pateanu; Ed. de Eparhia Reform. de pe lângă Piatra Craiului, s.l., 1999
- Remény és valóság. Egyház- és kisebbségpolitikai írások, 1989–1999; szerk. Barabás Zoltán; Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Oradea, 1999
- Rádióba mondom. Rádiós igehirdetések, igei alapú beszédek (2001-2003); Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Nagyvárad, 2003
- Remény és valóság. Összegyűjtött írások; új, jelentősen bőv. kiad.; Mundus, Bp., 2006 (Protestáns művelődés Magyarországon)
- Hit és nemzet. Tőkés László breviáriuma. Ady Endre verseivel; vál., szerk. Jánosi Zoltán, vál., összeáll. Farkas Ernő; Magyar Napló, Bp., 2017
Magánélete
Felesége, akivel az üldöztetést végigszenvedte, Joó Edit volt, akitől 2011 februárjában elvált.[17] Két fiuk (Máté és Márton) és egy lányuk (Ilona) van. 2013-ban feleségül vette Lévay Tündét (1982), 2014-ben gyermekük született.[18]
Jegyzetek
- ↑ Upheaval in the East: Ceausescu's Fall; 2 Rumanians Defend the Leader's Execution and Secret Trial (angol nyelven), 1989. december 29. (Hozzáférés: 2021. március 20.)
- ↑ hvg.hu
- ↑ Tiltott évkönyv. A kolozsvári Báthory István alapította 411 éves líceum kiadványa. Kolozsvár, 1990. 89. o.
- ↑ Tőkés László: Temesvár ostroma 1989. Budapest, 1990. IV. képtábla
- ↑ Mandics György: Temesvári Golgota. Budapest, 1991; Második, átdolgozott kiadás: A manipulált forradalom. Arad, 2009, 13–45. o.
- ↑ atlatszo.hu
- ↑ Színfalak mögött zajlik a párbeszéd Krónika, 2014. október 8.
- ↑ Brüsszelben tanácskozik a Kárpát-medencei Autonómia Tanács
- ↑ Tőkés László az Európai Parlament új alelnöke – Fn.hu, 2010. június 15.
- ↑ Új hazai magyar párt alakulhat (Tőkés László alternatívát javasol) – Háromszék.ro, 2010. október 4.
- ↑ Elfogadták az EMNP keretprogramját, Toró T. Tibor lett az elnök Archiválva 2018. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben – mno.hu, 2012. február 25.
- ↑ Tőkés László Debrecenben kérte a honosítását Archiválva 2011. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – Magyar Rádió 2011. január 24.
- ↑ Tőkés László: Tőkés László - önéletrajz. tokeslaszlo.ro. (Hozzáférés: 2010. december 6.)[halott link]
- ↑ Bethlen Gábor-díjasok. Bethlen Gábor Alapítvány. (Hozzáférés: 2014. november 18.)
- ↑ Iohannis visszavonta Tőkés román állami kitüntetését. mno.hu. (Hozzáférés: 2016. március 3.)
- ↑ Magyar Becsület Renddel tüntették ki Tőkés Lászlót. szekelyhon.ro. (Hozzáférés: 2016. március 12.)
- ↑ Tőkés László elvált. Heti Válasz, 2011. február 24. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
- ↑ Tőkés László új felesége gyereket vár
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
További információk
- Tőkés László honlapja
- Kitekintő.hu: Tőkés László portréja
- A kilakoltatás előtti események a román kultuszminisztérium vezetője szerint[halott link] (románul)
- Tőkés László perel a róla szóló könyv miatt
- EP
- Sáfrán István: Íme az ember. Tőkés László; Új Idő, Bp., 1990
- Kósa Csaba: Tőkés László, a várvédő; Magyar Fórum, Bp., 1992
- Péterffy Gyöngyi: Prometheus. Tőkés Lászlónak. For Tőkés László; angolra ford. Mészáros Sándor; Pénzes Gyula, Bethlehem, 1995
- Katona Szabó István: Tőkés László "radikalizmusa"; Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány, Bp., 1997 (Századvégi tanulságok)
- Fazekas Valéria: Tőkés püspök kálváriája; magánkiadás, Debrecen, 2000
- Szívközelben. Fazekas Valéria beszélgetőtársai: Tőkés László, Szervátiusz Tibor, Péterffy Árpád, Miske László, Szabó Magda, Bereményi Géza, Makovecz Imre, Csoóri Sándor, Jankovics Marcell, Szörényi Levente, Vásáry Tamás, Sára Sándor, Gyurkovics Tibor; Kairosz, Bp., 2009
- Molnár János: Szigorúan ellenőrzött evangélium, 1-3.; Partium, Nagyvárad, 2009–2010
- 1. 2009
- 2. 2010
- 3. Dokumentumtár a Szigorúan ellenőrzött evangélium II. kötetéhez / Név- és fedőnévmutató a Szigorúan ellenőrzött evangélium I. és II. kötetéhez; 2010
- A forradalom szikrája. Kézirat gyanánt. Szamizdat; összeáll. Kuszálik Péter; Kuszálik Péter, Târgu Mureş, 2011
- Andrassew Iván: Ne vígy minket a kísértésbe; Noran Libro, Bp., 2012
- Molnár János: A Securitate célkeresztjében. Tőkés László küzdelme a román politikai rendőrséggel; Kriterion, Kolozsvár, 2013
- Szilágysági szabadító Karácsony. Tövisháti emlékezések, 1989–2014; szerk. Molnár Kálmán; 3. bőv. kiad.; s.n., Nagyvárad, 2014
- A Tőkés László Alapítvány 25 éve; szerk., összeáll. Néző István; Tőkés László Alapítvány, Kisvárda, 2014
- Molnár János: Szigorúan ellenőrzött evangélium, 1-4.; 2. jav. kiad.; Kriterion, Kolozsvár, 2014
- Temesvár, Románia Csillaga árnyékában; szerk. Nagy Attila; EMNT, Kolozsvár, 2014 (EMNT-könyvek)
- Egy forradalom a média tükrében. A Temesvári Református Gyülekezet, Tőkés László és az 1989-es romániai forradalom a magyar nyelvű rádiókban; szerk. Nagy Attila; EMNT, Kolozsvár, 2014 (EMNT-könyvek)
Kapcsolódó szócikkek
- Erdélyi magyar történelmi személyek
- Kolozsváriak
- Romániai magyar egyházi személyek
- Magyar református lelkészek
- Romániai magyar politikusok
- Az RMDSZ korábbi tagjai
- 1952-ben született személyek
- Szent István-díjasok
- Emberi Méltóságért-díjasok
- Magyar Örökség díjasok
- Petőfi-díjasok
- Élő személyek
- Magyar európai parlamenti képviselők 2004–2009
- Magyar európai parlamenti képviselők 2009–2014
- Romániai európai parlamenti képviselők 2007–2009
- Romániai európai parlamenti képviselők 2009–2014
- Magyarországi európai parlamenti képviselők 2014–2019