Dugonics András Piarista Gimnázium (Szeged)

Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium
Az iskola bejárata és temploma
Alapítva	1719/1720
Névadó	Dugonics András (ember)
Bezárva	1948–1991
Hely	Magyarország, Szeged
Mottó	Pietas et litterae
Típus	egyházi fenntartású gimnázium
Oktatók száma	56
Tanulólétszám	442 (gimnázium), 245 (alapfokú művészeti iskola) és 58 (kollégium)
OM-azonosító	029752
Tagozatok	hatévfolyamos: természettudományos orientációjú; négyévfolyamos: sport-tehetséggondozó, emelt óraszámú angol nyelvi, általános
Elérhetőség
Cím	6724 Szeged, Bálint Sándor u. 14.
Postacím	6701 Szeged, Pf. 1132
Elhelyezkedése
Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Pozíció Szeged térképén
é. sz. 46° 16′ 07″, k. h. 20° 08′ 24″46.2687138, 20.1398827
A Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium weboldala

A Dugonics András Piarista Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium Szeged híres kegyesrendi (piarista) intézménye, a város legrégibb iskolája.

Az iskola történelme

A kezdetek

Szeged városa 1719-ben kötött szerződést a piarista renddel: „…nem másra volna kedvünk, hanem, hogy Tisztelendő és dicséretes Piaristák szent szerzetét tellyesen Városunkba be hozzuk (…) hogy az említett dicséretes, hasznos szerzet az iffjuságot, a mely akkoráig vadon és parasztul nevelkedett fel mind városunkban, mind körülfekvő tartományokban, tudományokban felnevelhesse”. Az alapítási oklevelet III. Károly király 1720. február 20-án írta alá. A magyar piarista rendtartomány tizenkettedik kollégiuma lett a szegedi. 1898-ig ez volt a város első és egyetlen gimnáziuma. Az első, roskadozó épületben kialakított rendházat a népnyelv „Hatrongyos”-nak nevezte. 1721 őszén nyílt meg az iskola 110 tanulóval, két osztállyal – az egykori pestises kórház, a Lazaretum épületében. Az intézmény rangot és tekintélyt jelentett a város számára, a város művelődése két évszázadon keresztül összefonódott az iskola történetével. 1735 és 1789 között a rendszeresen előadott iskoladrámák a város színjátszását jelentette. Ennek az időszaknak volt diákja a későbbi névadó Dugonics András is.

Az árvíztől a bezárásig

A gimnázium épülete 1896-ban

Az 1879-es szegedi nagy árvíz a város jelentős részét elpusztította és az iskolát is erősen megrongálta. 1886-ra a város állami hitelből építette meg az új épületet, amely az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb középiskolájaként évente több mint 800 diákot nevelt. Az első világháború után a trianoni békeszerződés következtében a gimnázium elvesztette hagyományos bácskai és bánáti beiskolázási körzetét. Ennek ellenére 1934 és 1945 között az ország egyik legrangosabb humán tantervű gimnáziuma volt.

1945-től kezdve a gimnázium alsó osztályai fokozatosan megszűntek, és helyüket a piaristák által igazgatott, római katolikus Szent Gellért általános iskola felső tagozatának osztályai foglalták el. 1948-ban államosították az intézményt Dugonics András Állami Gimnázium néven. Egy tanév után azonban megszüntették az iskolát, tanulóit a város különböző középiskoláiba kényszerítették. A rendházban levő szerzeteseket 1950 januárjában egy éjszaka teherautóra rakták és Vácra vitték. 43 éven keresztül nem volt Szegeden piarista oktatás. Az épületbe a Szegedi Tudományegyetem egyik természettudományi tanszékét költöztették.

Az újraindulás

Az 1989-90-es változások után az egyházi iskolák működésének engedélyezésével egy időben kezdődött a szegedi piarista iskola újjászervezése. A város engedélyt adott ideiglenes épületekben a tanítás megkezdésére. 1991. augusztus 25-én indult meg a 248. tanév a kölcsönkapott felsővárosi minorita kolostorban, majd egy évre rá egy barakképületben a Maros utcában. A négyosztályos gimnáziumi képzésben történő oktatás a lányok kirekesztésével indult, az iskola 1994-ben a hatosztályos képzésű osztályokkal egészült ki.

A régi iskolaépület helyett állami kárpótlással új iskola építését kezdte meg a piarista rend a Szeged várostól kapott telken az újrókusi városrészben. Az újraindulás saját épületének felszentelése 1999. augusztus 25-én Kalazanci Szent József ünnepén volt. Az ünnepélyen Orbán Viktor akkori miniszterelnök a hit és hazaszeretet iskolájának nevezte a piarista iskolát, biztatta az ifjúságot, hogy szerencsésebb nemzedék lesz, mint bármelyik a 20. században.

Az új, impozáns épületegyüttes templommal egészült ki, melyet 2001. június 17-én szentelt fel Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi egyházmegye püspöke. A templom patrónusai az 1936-os spanyol polgárháborúban vértanúhalált halt piarista szerzetesek, akiket 1996-ban avatott boldoggá II. János Pál pápa.

Az iskolában négy- és hatévfolyamos képzés folyik, és a 2013/14-es (251.) tanévtől már engedélyezték, hogy lányok is tanulhassanak az intézményben. Az iskola újraalapításának negyed évszázados évfordulóját 2016-ban ünnepelték. 2019-től megszüntették a négyévfolyamos, emelt óraszámú német nyelvi képzést.

Egykori neves tanárok

• Csaplár Benedek (1821–1906) piarista szerzetes, irodalomtörténész, néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
• Dugonics András (1740–1818) piarista szerzetes, író, egyetemi tanár
• Öveges József (1895–1979) piarista szerzetes, fizikus, Kossuth-díjas
• Sík Sándor (1889–1963) piarista szerzetes, tartományfőnök, költő, műfordító, irodalomtörténész, egyházi író, cserkészvezető, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kossuth-díjas

Egykori neves diákok

• Angyal Dávid (1857–1943) történetíró
• Bálint Sándor (1904–1980) néprajzkutató, művészettörténész, a katolikus egyház kezdeményezte a boldoggá avatását
• Beszédes József (1787–1852) vízépítő mérnök
• Bibó István (1911–1979) jogász, társadalomfilozófus, politikus
• Csetri Lajos (1928–2001) irodalomtörténész
• Dank Viktor (1926–) geológus
• Dugonics András (1740–1818) piarista szerzetes, író
• Ferenczy Lajos (1930–2004) mikrobiológus
• Gerentsér László (1873-1942) atléta, vívómester, sportszakíró
• Gönczy Lajos (1881–1915) olimpiai bronzérmes atléta, magasugró
• Gyulay Endre (1930–) a Szeged-Csanádi egyházmegye nyugalmazott püspöke
• Herczeg Ferenc (1863–1954) író, színműíró, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke
• Horváth Mihály (1809–1878) pap, történész, politikus
• Juhász Gyula (1883–1937) költő
• Katona József (1791–1830) drámaíró
• Klapka György (1820–1892) honvédtábornok, helyettes hadügyminiszter
• Klauzál Gábor (1804–1866) politikus
• Koch Sándor (1925–2009) orvos, virológus professzor, az Magyar Tudományos Akadémia doktora, a gyermekbénulás elleni Salk-vakcina, majd a Sabin-csepp magyarországi előállítója
• Kopasz Bálint (1997-) olimpiai-, világ- és Európa-bajnok kajakozó
• Kovács Mihály (1916-2006) piarista szerzetes, középiskolai tanár
• Lőw Immánuel (1854–1944) szegedi főrabbi, orientalista, művelődéstörténeti író
• Magay Dániel (1932–) világ- és olimpiai bajnok vívó, vegyészmérnök
• Maróczy Géza (1870–1951) mérnök, sakkozó, nagymester, sakkolimpiai bajnok
• Mályusz Elemér (1898–1989) történész, a magyar középkorkutatás egyik legjelentősebb alakja
• Márta Ferenc (1929–2010) kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Nótári Tamás (1976–) római jogász, klasszika-filológus, medievista
• Ortutay Gyula (1910–1978) néprajzkutató, politikus
• Paskai László (1927–2015) ferences szerzetes, pap, bíboros, esztergom-budapesti érsek
• Révai Miklós (1750–1807) nyelvész, egyetemi tanár
• Salgó László Péter (1986–) jogász, az Igazságügyi Minisztérium jogszabály-előkészítés összehangolásáért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára
• Schütz Antal (1880–1953) piarista szerzetes, teológus
• Solymosi Frigyes (1931-2018) Széchenyi-díjas kémikus, fiziko-kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
• Somogyi Szilveszter (1872–1934) jogász, 1915-től Szeged város polgármestere
• Sőtér István (1913–1988) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista, egyetemi tanár
• Szádeczky-Kardoss Samu (1918-2004) klasszika-filológus, egyetemi tanár
• Tihanyi Károly (1914-2006) magyar-latin szakos tanár
• Toroczkai László (1978–) újságíró, lapszerkesztő, politikus, Ásotthalom polgármestere, a Jobbik alelnöke, majd a Mi Hazánk Mozgalom alapítója
• Tóth Mihály (1846–1925) Szeged főépítésze
• Tömörkény István (1866–1917) író, újságíró, néprajzkutató, régész, múzeum- és könyvtárigazgató
• Zsigmond Vilmos (1930–2016) Oscar-díjas operatőr, rendező

Források

Károlyi Attila: Pietas et Litterae – Dugonics András Piarista Gimnázium, alcikk: Piaristák-Szegeden

https://www.kir.hu/KIR2_INFO/pub/Index/029752

További információk

• Hivatalos honlap
• 35 lányt vettek fel a szegedi piaristákhoz, Délmagyarország, 2013. szeptember 16.