„Balázs Árpád (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a →‎Díjak, elismerések: Kiskunfélegyháza díszpolgára - hivatkozás
a →‎Díjak, elismerések: Balatonfüred díszpolgára - hivatkozás
140. sor: 140. sor:
* [[[[Kiskunfélegyháza#Kiskunfélegyháza_díszpolgárai|Kiskunfélegyháza díszpolgára]]]] ([[2003]])
* [[[[Kiskunfélegyháza#Kiskunfélegyháza_díszpolgárai|Kiskunfélegyháza díszpolgára]]]] ([[2003]])
* [[Vonyarcvashegy]] díszpolgára ([[2004]])
* [[Vonyarcvashegy]] díszpolgára ([[2004]])
* [[Balatonfüred]] díszpolgára ([[2006]])
* [[[[Balatonfüred#Díszpolgárok|Balatonfüred díszpolgára]]]] ([[2006]])
* [[Kóta-díj]] ([[2007]])
* [[Kóta-díj]] ([[2007]])
* Univ. prof. h. c. ([[2014]], [[Debreceni Egyetem]], tiszteletbeli tanár)
* Univ. prof. h. c. ([[2014]], [[Debreceni Egyetem]], tiszteletbeli tanár)

A lap 2018. október 28., 14:50-kori változata

Balázs Árpád
Balázs Árpád zeneszerző a Válogatott életeim című könyvének bemutatóján Szentesen
Balázs Árpád zeneszerző a Válogatott életeim című könyvének bemutatóján Szentesen
Életrajzi adatok
Született1937. október 1. (86 éves)[1][2]
Szentes[1]
GyermekeiBalázs Ádám
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (–1964)
Pályafutás
Műfajoka kortárs zene valamennyi ága, kiemelten a kórus- és fúvósmuzsika[3]
Díjak
Tevékenységzeneszerző
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázs Árpád témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
„Balázs Árpád” lehetséges további jelentéseiről lásd: Balázs Árpád (egyértelműsítő lap).

Balázs Árpád (Szentes, 1937. október 1.) magyar zeneszerző. Az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia[4] rendes tagja, a Magyar Fúvószenei- és Mazsorett Szövetség alapító- és örökös elnöke.[5]

Életpályája

Családja

Szülei: Balázs András (1913–1992)[6][7] tanár, karnagy és Molnár Ilona (1916–2009)[8][9] voltak. 1971-ben házasságot kötött Malovecz Ágnessel. Egy fiuk született; Ádám (1973).

Tanulmányai

A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 1959-től Farkas Ferencnél tanult zeneszerzést, ahol 1964-ben szerzett diplomát. 1967-ben a Moszkvai Konzervatóriumban Aram Hacsaturján mesteriskoláján képezte tovább magát. 1970-ben római ösztöndíjasként Goffredo Petrassi óráit látogatta az Accademia di Santa Cecilia-n.[10]

Igor Sztravinszkij kottás emléksorokat ír Balázs Árpádnak a Petruska főtémájával (1963)

Szerepvállalása a művészeti közéletben, zenei ismeretterjesztésben

1973–1990 között a Magyar Zeneművészek Szövetségének szakosztályvezetője, elnökségi tag.[11] 1985-től 1990-ig a KÓTA[12] alelnökeként tevékenykedett.

1990-1999 között a Magyar Fúvószenei Szövetség alapító elnöke,[13] 1999 óta örökös elnök. 1989–1999 között a Zenei Szervezetek Világszövetségének magyar szekcióját vezette. 1996-ban tizennégy rangos alkotóval megalakította a Magyar Művészeti Műhely társaságot.[14]

1978-tól három éven át írta s vezette a Magyar Televízió nagysikerű zenei műsorsorozatát, a Hangoskodót.[15] Húsz esztendőn keresztül irányította az országos gyermekzenekari fesztiválok szakmai előkészítését és lebonyolítását.[16] A rendezvények zsűrizésén túl, új vonós- és fúvószenekari művekkel gazdagította az ifjúsági repertoárt.

2002-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia[17] rendes tagjává választották Salzburgban. Az érseki palotában elhangzott laudáció emlékeztetett egykori tanára, Farkas Ferenc korábbi szavaira:

„ ... a divatos áramlatok múló szeszélyeit már növendék korában is gondosan elkerülte. Hű maradt ahhoz a nemes magyar hagyományhoz, melynek első mestere Kodály Zoltán volt... Ami más, ugyancsak népszerű szerzőktől megkülönbözteti, az a műgond, az ízlés és a minden népszerűség mellett is mindig megnyilvánuló művészi igény.[18][19] ”

Prof. Dr. Eugen Brixel,[20] a zene világának nagyhírű nemzetközi szaktekintélye, Balázs Árpádról írott tanulmányában „káprázatos sokoldalúságát” emeli ki, „alkotóerejét és stílusának pregnáns” voltát, mint olyan tulajdonságokat, melyek „a zeneszerző számára, hazájának határain túl is, megérdemelt elismerést biztosítanak”.[21][22]

Balázs Árpád szerzői estje után Ferencsik János és Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas karnagyokkal (1972)

Művei

Írt hét zenés színpadi művet, négy oratóriumot, tizenöt kantátát, huszonnégy zenekari darabot, mintegy kétszáz kórusművet, hangszerszólókat, kamaraműveket, filmzenéket, (köztük a világjáró Kockásfülű nyúl-rajzfilmsorozathoz), színpadi kísérőzenéket, népdalfeldolgozásokat és pedagógiai jellegű darabokat, valamint három zenei témájú könyvet. Memoárkötete, a félezer oldalas Válogatott életeim 2012. szeptemberében jelent meg.[23][24]

Öt önálló szerzői lemezen s további félszáz hazai és külhoni hanghordozón hallhatók alkotásai. Számtalan rádió- és televízió felvétel készült műveiből. Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó mellett több külföldi kiadó is megjelentette darabjait, olyan patinás cégek, mint a Boosey and Hawkes[25] (London-New York), az Edizioni Suvini Zerboni[26] (Milano), a Shawnes Press Inc.[27] (Pennsylvania, USA), a W. I. B. C. Publishing (Ashland, USA), a Hal Leonard Corp.,[28] Milwaukee, Wisconsin, USA), a kievi Muzicsna Ukraina,[29] a moszkvai Izdatelsztvo Muzika,[30] a lettországi „Liesma”, vagy a dán Musikhojskolens Forlag.

Több mint ötven díjat nyert alkotásaival hazai és nemzetközi versenyeken. Kiemelkedik a Rádió és Televízió Társaságok Nemzetközi Szervezete[31] által meghirdetett szerzői versenyeken elnyert tíz első díja, többek között Budapesten, Prágában, Karlovy Vary-ban, Helsinkiben, Berlinben, Moszkvában és Szófiában.

A Szigligeti Alkotóházban Nemes Nagy Ágnessel közösen írt kórusműve, a Bodzavirág, Deák Kristóf Mindenki című Oscar-díjas filmjének vezérdala,[32] egyben végefőcím-zenéje lett.[33]

Főbb zeneművek időrendben

Szokolay Sándor, ifj. Bartók Béla és Balázs Árpád Debrecenben a X. Nemzetközi Bartók Béla Kórusfesztiválon (1982)

Az összefoglaló a Szerző 2012-ben megjelent Válogatott életeim[34] című művének Függeléke alapján készült.

Farkas Ferenc tanár úr a tanítványai között a 80. születésnapján. Ülnek: Petrovics Emil és Szokolay Sándor. Állnak: Kurtág György, Durkó Zsolt, Dalos László, Kocsár Miklós, Balázs Árpád és Kalmár László (1985)

Könyvek

  • Zenelesen (1985)
  • Kis zenei ábécé (1987)
  • Csontfurulya, madársíp (1988)
  • Válogatott életeim (2012)

Díjak, elismerések

Jegyzetek

  1. ↑ a b Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2018. szeptember 8.)
  2. ↑ Musicalics (francia, holland, angol, német, olasz és spanyol nyelven)
  3. ↑ Szedresi István: „Bőven hullott a Balázs-áldás” (PDF). Forrás folyóirat, 2005. 11. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  4. ↑ European Academy of Sciences and Arts
  5. ↑ Szabó Ferenc: Balázs Árpád köszöntése. Magyar Fúvószenei- és Mazsorett Szövetség, 2017. október 1. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  6. ↑ Édesapja gyászjelentése
  7. ↑ Balázs Andrásra emlékeztek, szentesinfo.hu - 2016. június 5.
  8. ↑ Vidovics Ferenc: Balázs Andrásné könyvben emlékezik. Szentesi Élet, 2007. január 5. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  9. ↑ Balázsi Irén: Ilonka néni tanítónak született. delmagyar.hu, 2007. január 15. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  10. ↑ Accademia Nazionale di Santa Cecilia
  11. ↑ Szentesi ki kicsoda (14. p.). e-Könyvtár Szentes, 1988. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  12. ↑ A KÓTA bemutatása. A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége honlapja. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  13. ↑ A szövetség rövid története. A Magyar Fúvószenei és Mazsorett Szövetség honlapja. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  14. ↑ Balázs Árpád. Magyar Zeneszerzők Egyesülete honlapja. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  15. ↑ Balázs Árpád. Veszprém Megyei Kortárs Lexikon. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  16. ↑ Balázs Árpád zeneszerzői tevékenysége. Bács-Kiskun Megyei Értéktár. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  17. ↑ List of members of European Academy of Sciences and Arts
  18. ↑ „Válogatott MŰVEIM” - Balázs Árpád 80 éves. PARLANDO - Zenepedagógiai folyóirat, 2017. 4. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  19. ↑ Farkas Ferenc: Bevezető Balázs Árpád szerzői estjéhez. e-Könyvtár Szentes, 1967. május 5.
  20. ↑ Eugen Brixel
  21. ↑ Bujtorné Nagy Judit: Dalest, 75. születésnapra (PDF). ZeneSzó, 2013. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  22. ↑ Eugen Brixel: Árpád Balázs aus Ungarn. e-Könyvtár Szentes, 1994
  23. ↑ Králik Emese: Balázs Árpád: Boldogan végigélnék mindent újra. Delmagyar.hu, 2012. október 9. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  24. ↑ Vidovics Ferenc: Balázs Árpád: Válogatott ÉLETEIM. Szentesi Mozaik, 2012. október 1.
  25. ↑ Boosey & Hawkes
  26. ↑ Edizioni Suvini Zerboni. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  27. ↑ Shawnee Press. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  28. ↑ Hal Leonard Corporation
  29. ↑ Музична Україна
  30. ↑ Издательство «Музыка»
  31. ↑ International Radio and Television Organisation
  32. ↑ Balázs Árpád: Bodzavirág. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  33. ↑ Boussebaa Mimi: A siker kottája - Balázs Árpád "sokszólamú" életműve (PDF). Hegyvidék, 2017. november 7. (Hozzáférés: 2018. március 11.)
  34. ↑ Balázs Árpád: Válogatott életeim. Budapest, Argumentum Kiadó / Szentes Városi Könyvtár, 2012. ISBN 978-963-446-670-3
  35. ↑ Lovas József: Oratórium az iskolának. Szentesi Élet, 2005. november 11. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  36. ↑ Vidovics Ferenc: Vádoló múltunk. Szentesi Mozaik, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. március 19.)
  37. ↑ Eddigi díjazottak. Magyar Örökség Díj - magyarorokseg.hu. (Hozzáférés: 2018. március 18.)

Források

További információk

Sablon:Magyar Örökség díj 2001–2005

  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balázs_Árpád_(zeneszerző)&oldid=20564303”