„Pjotr Alekszejevics Kropotkin” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Csonk, hiányos |
|||
14. sor: | 14. sor: | ||
A termelőeszközök közös tulajdonán nyugvó [[Szolidaritás (szociológia)|szolidáris]] közösségek híve volt, és nézeteit igyekezett az evolúció elméletével is tudományosan alátámasztani. Az általa ideálisnak tartott társadalom előképét a középkori városállamokban vélte felfedezni, amelyek hosszú időn át komoly önállóságra tudtak szert tenni. Az anarchista értelmiségiek feladata szerinte a forradalmi eszmék terjesztése a fennálló uralmi rend ellen, de nem gondolkodott önálló [[politika]]i szervezetben. A [[1917-es októberi orosz forradalom|Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] ([[1917]]) után visszatért [[Oroszország]]ba, de csalódva a [[Leninizmus|bolsevik]] rendszerben, visszavonult a politikától. |
A termelőeszközök közös tulajdonán nyugvó [[Szolidaritás (szociológia)|szolidáris]] közösségek híve volt, és nézeteit igyekezett az evolúció elméletével is tudományosan alátámasztani. Az általa ideálisnak tartott társadalom előképét a középkori városállamokban vélte felfedezni, amelyek hosszú időn át komoly önállóságra tudtak szert tenni. Az anarchista értelmiségiek feladata szerinte a forradalmi eszmék terjesztése a fennálló uralmi rend ellen, de nem gondolkodott önálló [[politika]]i szervezetben. A [[1917-es októberi orosz forradalom|Nagy Októberi Szocialista Forradalom]] ([[1917]]) után visszatért [[Oroszország]]ba, de csalódva a [[Leninizmus|bolsevik]] rendszerben, visszavonult a politikától. |
||
== Magyarul == |
|||
*Peter Kropotkin: ''Az ifjakhoz''; Világosság Ny., Bp., 1905 (''Szocialista diákok könyvtára'') |
|||
*Kropotkin Péter: ''A kölcsönös segítség mint természettörvény''; ford. Madzsar József; Athenaeum, Bp., 1908 (''Szociológiai Könyvtár'') |
|||
*''Egy orosz forradalmár emlékiratai''; ford. Gergely Győző; Révai, Bp., 1912 |
|||
*Kropotkin Péter: ''Forradalmi kormányok''; Pallas Ny., Bp., 1919 (''Társadalmi problémák'') |
|||
*Kropotkin Péter: ''Szózat az ifjakhoz!''; ford. Bodó Pál; Közoktatásügyi Népbiztosság, Bp., 1919 |
|||
*Kropatkin: ''Az ifjúsághoz a szocializmusról''; Ludová Tlac., Banska Bistrica, 1920 |
|||
*Kropotkin Péter: ''A francia forradalom, 1-2.''; ford. Szamos-Kóródi Antal; Fischer, Wien, 1922 |
|||
*Péter Kropotkin: ''A francia forradalom. 1789-1793''; ford. Bánóczi László; olcsó külön kiad.; Genius, Bp., 1923 |
|||
*''A kölcsönös segítség mint természettörvény''; ford. Madzsar József; teljes kiad.; Népszava, Bp., 1924 |
|||
*''Egy forradalmár feljegyzései''; ford., utószó, jegyz. Kulcsár István; Európa, Bp., 1966 |
|||
== Az interneten elérhető művei == |
== Az interneten elérhető művei == |
||
* [http://mek.oszk.hu/04200/04230 Egy forradalmár feljegyzései] (MEK) |
* [http://mek.oszk.hu/04200/04230 Egy forradalmár feljegyzései] (MEK) |
||
* [http://mek.oszk.hu/12600/12644/index.phtml Forradalmi kormányok] (MEK) |
* [http://mek.oszk.hu/12600/12644/index.phtml Forradalmi kormányok] (MEK) |
||
22. sor: | 35. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [[Bayer József (politológus)|Bayer József]]: ''A politikai gondolkodás története.'' Budapest, [[1998]], Osiris. |
* [[Bayer József (politológus)|Bayer József]]: ''A politikai gondolkodás története.'' Budapest, [[1998]], Osiris. |
||
A lap 2018. április 24., 07:21-kori változata
Pjotr Alekszejevics Kropotkin | |
Született | 1842. december 21. (régi i. sz. szerint december 9.) Moszkva |
Elhunyt | 1921. február 8.(78 évesen) Dmitrov |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Alexandra Kropotkin |
Szülei | Ekaterina Nikolaevna Kropotkina (nee Sulima) Aleksey Kropotkin |
Foglalkozása |
|
Iskolái |
|
Halál oka | tüdőgyulladás |
Sírhelye | Novogyevicsi temető |
Pjotr Alekszejevics Kropotkin aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pjotr Alekszejevics Kropotkin témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pjotr Alekszejevics Kropotkin (Moszkva, 1842. december 9. – Dmitrov, 1921. február 8.) orosz herceg, anarchista, földrajztudós, a darwini evolúciós elmélet kihívója (kölcsönös segítség, mint természettörvény).
Élete
A cárizmus ellen lázadó radikális értelmiségiként hamar bebörtönözték, de sikerült nyugatra szöknie, s rövidesen az anarchista mozgalom vezetője lett. Kropotkin volt az anarchokommunizmus megalapítója. Nézetei szerint az államhatalom a kényszer és erőszak megtestesítője, pedig a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló társulások nemcsak lehetségesek, de evolúciós szempontból magasabb rendűek is. Olyan decentralizált társadalom volt az eszmeképe, amelyben önálló kommunák egyesítik a városi civilizáció és tudományos alapú mezőgazdaság előnyeit.
A termelőeszközök közös tulajdonán nyugvó szolidáris közösségek híve volt, és nézeteit igyekezett az evolúció elméletével is tudományosan alátámasztani. Az általa ideálisnak tartott társadalom előképét a középkori városállamokban vélte felfedezni, amelyek hosszú időn át komoly önállóságra tudtak szert tenni. Az anarchista értelmiségiek feladata szerinte a forradalmi eszmék terjesztése a fennálló uralmi rend ellen, de nem gondolkodott önálló politikai szervezetben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom (1917) után visszatért Oroszországba, de csalódva a bolsevik rendszerben, visszavonult a politikától.
Magyarul
- Peter Kropotkin: Az ifjakhoz; Világosság Ny., Bp., 1905 (Szocialista diákok könyvtára)
- Kropotkin Péter: A kölcsönös segítség mint természettörvény; ford. Madzsar József; Athenaeum, Bp., 1908 (Szociológiai Könyvtár)
- Egy orosz forradalmár emlékiratai; ford. Gergely Győző; Révai, Bp., 1912
- Kropotkin Péter: Forradalmi kormányok; Pallas Ny., Bp., 1919 (Társadalmi problémák)
- Kropotkin Péter: Szózat az ifjakhoz!; ford. Bodó Pál; Közoktatásügyi Népbiztosság, Bp., 1919
- Kropatkin: Az ifjúsághoz a szocializmusról; Ludová Tlac., Banska Bistrica, 1920
- Kropotkin Péter: A francia forradalom, 1-2.; ford. Szamos-Kóródi Antal; Fischer, Wien, 1922
- Péter Kropotkin: A francia forradalom. 1789-1793; ford. Bánóczi László; olcsó külön kiad.; Genius, Bp., 1923
- A kölcsönös segítség mint természettörvény; ford. Madzsar József; teljes kiad.; Népszava, Bp., 1924
- Egy forradalmár feljegyzései; ford., utószó, jegyz. Kulcsár István; Európa, Bp., 1966
Az interneten elérhető művei
- Egy forradalmár feljegyzései (MEK)
- Forradalmi kormányok (MEK)
- A kölcsönös segítség mint természettörvény
- A lázadás szelleme (MEK)
Források
- Bayer József: A politikai gondolkodás története. Budapest, 1998, Osiris.
Kapcsolódó szócikkek
Anarchokommunizmus |
---|
Nevezetes kommunisták
|
Mai szocialista államok
|