Proletár internacionalizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A proletár internacionalizmus vagy proletár nemzetköziség az internacionalizmus egyik fajtája, a kommunizmus egyik alapvető programja, amely a világ munkásságának összefogását, szolidaritását jelenti.[1] Jelszó szerű összefoglalása a Világ proletárjai egyesüljetek!

A proletár internacionalizmus a munkásosztálynak és pártjának egyik legfontosabb ideológiai alapelve, ami a különböző országok dolgozóinak szolidaritását, együttműködését tartalmazza a tőkés rendszer ellen folyatott küzdelmükben. Arra az alapelvre épül, hogy a proletariátus osztályérdekei nemzeti, állami hovatartozásuktól függetlenül közösek.

Története[szerkesztés]

A proletár internacionalizmus eszméje a nemzetközi kommunista mozgalom létrejöttével egyidejűleg keletkezett. Elsőként Karl Marx és Friedrich Engels fogalmazta meg a Kommunista kiáltványban.

Tartalma[szerkesztés]

A proletár internacionalizmus feltételezi a különböző nemzetek dolgozóinak összefogását a burzsoázia elleni küzdelemben. Minden népet egyenrangúnak, egyenjogúnak tekint, élesen szembehelyezkedik minden nemzeti elnyomással, illetve a nacionalizmus, sovinizmus, rasszizmus és kolonializmus ideológiáival. Ellentétes továbbá a kozmopolitizmussal is annyiban, hogy nem mond le a nemzeti érzésekről, hagyományokról, kultúráról.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 900. o. ISBN 963-9257-00-1  

Források[szerkesztés]

  • Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.  


További információk[szerkesztés]