Prinz Eugen (vonat)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prinz Eugen
TípusTrans-Europ-Express (TEE)
(1971–1978)
InterCity (IC)
(1978–1987)
EuroCity (EC)
(1987–1998)
Intercity-Express (ICE)
(1998–2004)
Státusznév nélküli járat lett
HelyNémetország
Ausztria
Első járat1971. szeptember 26.
Utolsó járat2004. december 12.
Volt üzemeltetőDeutsche Bundesbahn /
Deutsche Bahn (DB)
ÖBB
Vonal kezdeteBremen Hbf /
Hannover Hbf /
Hamburg-Altona /
Kiel Hbf
Vonal végeWien Westbf
Járatsűrűségnaponta
VonatszámTEE 97 / TEE 96
Nyomtáv1435 mm
Villamos vontatás15 kV AC, 16,7 Hz
A Prinz Eugen eredeti útvonala (Bremen Hbf–Wien Westbf), 1971.
The original route of the Prinz Eugen (Bremen HbfWien Westbf), 1971.
A Wikimédia Commons tartalmaz Prinz Eugen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Prinz Eugen egy nemzetközi vasúti járat volt, amelynek északi végállomása a németországi Bremen Hauptbahnhof / Hannover Hauptbahnhof / Hamburg-Altona / Kiel Hauptbahnhof volt, a keleti végállomása pedig az osztrák főváros, Bécs volt. Nevét Savoyai Jenőről (németül: Eugen von Savoyen), a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemeséről kapta, aki a franciaországi Carignan hercege és német-római császári hadvezér is volt.

Története[szerkesztés]

Az évek során a Prinz Eugen északi végállomása, útvonala, vonatneme és kocsiösszeállítása jelentősen változott. Az útvonal azonban mindig magában foglalta a németországi Würzburg Hauptbahnhof és a bécsi Wien Westbahnhof közötti fővonalat Passau Hauptbahnhofot érintve, Németország és Ausztria határán keresztül.

A járat a Trans-Europ-Expressként (TEE) töltött ideje alatt eredetileg a Bréma - Würzburg - Nürnberg - Bécs volt az útvonala, de 1976-ban a Hannover - Köln - Frankfurt am Main - Würzburg - Nürnberg - Bécs váltotta fel. Ez volt az egyetlen TEE útvonal, amely valaha Bécset is érintette.[1] Az 1970-es években a három TEE járat működött Ausztriában, a másik kettő a Mediolanum és a Blauer Enzian[2] volt. Később a TEE Rheingold rövid életű, csak 1985 és 1986 nyarán közlekedő mellékága Salzburgig vezetett.

A Prinz Eugen járat TEE-ként végzett utolsó napja 1978. május 27. volt, a következő napon pedig két kocsiosztályú InterCity (IC) járat váltotta.[3] A járat, amely eredetileg ugyanazon az útvonalon közlekedett, Hannover és Frankfurt között csak első osztályú, Frankfurt és Bécs között első- és második osztályú kocsikat is továbbított.[3] 1980. június 1-jén az IC Prinz Eugen útvonalát Hamburg - Würzburg - Nürnberg - Bécs útvonalra módosították.[4] Ez csaknem megegyezett a vonat 1971-1976 közötti útvonalával, kivéve Hannovertől északra, ahol az útvonal vége Bréma helyett Hamburgba került.

Az 1973-as menetrend:

TEE 97 Ország Állomás km TEE 96
12:07  Németország Bremen 0 17:45
13:12  Németország Hannover 122 16:49
 Németország Göttingen
15:03  Németország Bebra 311 14:49
16:47  Németország Würzburg 479 13:11
17:44  Németország Nürnberg 12:13
18:46  Németország Regensburg 11:10
19:55  Németország Passau 10:06
 Ausztria Wels
21:07  Ausztria Linz 08:52
23:00  Ausztria Wien West Bahnhof 1079 07:00

1987. május 31-én a Prinz Eugen bekerült az akkor újonnan bevezetett EuroCity (EC) hálózatba.[5] Útvonala változatlan maradt 1991. június 2-ig, amikor ismét visszatért a Kölnön és Frankfurton át vezető útvonalra, amely a Hamburg - Bréma - Köln - Frankfurt - Würzburg - Nürnberg - Bécs útvonalon haladt.[6]

1998. május 24-én a Prinz Eugen Intercity-Express (ICE) járat lett, amely továbbra is összekötötte Hamburgot Béccsel, de ismét közvetlenebb útvonalra váltott, az új útvonala a Hamburg - Hannover - Würzburg - Nürnberg - Bécs lett.[7]

A Prinz Eugen 2004-ben megszűnt, mint nevet viselő járat.

Források[szerkesztés]

  1. Tennant, David D..szerk.: Eugene Fodor: Planning Your Trip: Rail Travel in Europe, Fodor's Europe 1975, Fodor's Guides. New York: David McKay Company, 99. o. (1975) 
  2. Nock, O.S. (1978). "Trans-Europe Expresses", in World Atlas of Railways, pp. 86–87. New York: Mayflower Books (original publisher: Artists House, London, UK). ISBN 0-8317-9500-X.
  3. a b Thomas Cook International Timetable (August 1978 edition), p. 74. Peterborough, UK: Thomas Cook Publishing.
  4. Thomas Cook International Timetable (March 1–April 5, 1980 edition), pp. 107, 589.
  5. Thomas Cook Continental Timetable (May 1–30, 1987 edition), pp. 67, 472–473.
  6. Thomas Cook European Timetable (April 1991 edition), pp. 90, 516–519.
  7. "Summer services from May 24". Thomas Cook European Timetable (May 1–23, 1998 edition), pp. 3 and 531; also pp. 77, 538.

Irodalom[szerkesztés]

  • Goette, Peter. TEE-Züge in Deutschland (német nyelven). Freiburg i.B.: EK-Verlag (2008). ISBN 978-3-88255-698-8 
  • TEE: la légende des Trans-Europ-Express. Auray: LR Presse (2007). ISBN 978-29-03651-45-9  (franciául)
  • TEE: la leggenda dei Trans-Europ-Express. Salò: ETR – Editrice Trasporti su Rotaie (2008). ISBN 978-88-85068-31-5  (olaszul)
  • TEE - Die Geschichte des Trans-Europ-Express. Düsseldorf: Alba Publikation (2009). ISBN 978-3-87094-199-4  (németül)