Ugrás a tartalomhoz

Prinz Eugen (vonat)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prinz Eugen
TípusTrans-Europ-Express (TEE)
(1971–1978)
InterCity (IC)
(1978–1987)
EuroCity (EC)
(1987–1998)
Intercity-Express (ICE)
(1998–2004)
Státusznév nélküli járat lett
HelyNémetország
Ausztria
Első járat1971. szeptember 26.
Utolsó járat2004. december 12.
Volt üzemeltetőDeutsche Bundesbahn /
Deutsche Bahn (DB)
ÖBB
Vonal kezdeteBremen Hbf /
Hannover Hbf /
Hamburg-Altona /
Kiel Hbf
Vonal végeWien Westbf
Járatsűrűségnaponta
VonatszámTEE 97 / TEE 96
Nyomtáv1435 mm
Villamos vontatás15 kV AC, 16,7 Hz
A Prinz Eugen eredeti útvonala (Bremen Hbf–Wien Westbf), 1971.
The original route of the Prinz Eugen (Bremen Hbf–Wien Westbf), 1971.
A Wikimédia Commons tartalmaz Prinz Eugen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Prinz Eugen egy nemzetközi vasúti járat volt, amelynek északi végállomása a németországi Bremen Hauptbahnhof / Hannover Hauptbahnhof / Hamburg-Altona / Kiel Hauptbahnhof volt, a keleti végállomása pedig az osztrák főváros, Bécs volt. Nevét Savoyai Jenőről (németül: Eugen von Savoyen), a Savoyai-dinasztia carignanói ágából származó főnemeséről kapta, aki a franciaországi Carignan hercege és német-római császári hadvezér is volt.

Története

[szerkesztés]

Az évek során a Prinz Eugen északi végállomása, útvonala, vonatneme és kocsiösszeállítása jelentősen változott. Az útvonal azonban mindig magában foglalta a németországi Würzburg Hauptbahnhof és a bécsi Wien Westbahnhof közötti fővonalat Passau Hauptbahnhofot érintve, Németország és Ausztria határán keresztül.

A járat a Trans-Europ-Expressként (TEE) töltött ideje alatt eredetileg a Bréma - Würzburg - Nürnberg - Bécs volt az útvonala, de 1976-ban a Hannover - Köln - Frankfurt am Main - Würzburg - Nürnberg - Bécs váltotta fel. Ez volt az egyetlen TEE útvonal, amely valaha Bécset is érintette.[1] Az 1970-es években a három TEE járat működött Ausztriában, a másik kettő a Mediolanum és a Blauer Enzian[2] volt. Később a TEE Rheingold rövid életű, csak 1985 és 1986 nyarán közlekedő mellékága Salzburgig vezetett.

A Prinz Eugen járat TEE-ként végzett utolsó napja 1978. május 27. volt, a következő napon pedig két kocsiosztályú InterCity (IC) járat váltotta.[3] A járat, amely eredetileg ugyanazon az útvonalon közlekedett, Hannover és Frankfurt között csak első osztályú, Frankfurt és Bécs között első- és második osztályú kocsikat is továbbított.[3] 1980. június 1-jén az IC Prinz Eugen útvonalát Hamburg - Würzburg - Nürnberg - Bécs útvonalra módosították.[4] Ez csaknem megegyezett a vonat 1971-1976 közötti útvonalával, kivéve Hannovertől északra, ahol az útvonal vége Bréma helyett Hamburgba került.

Az 1973-as menetrend:

TEE 97 Ország Állomás km TEE 96
12:07  Németország Bremen 0 17:45
13:12  Németország Hannover 122 16:49
 Németország Göttingen
15:03  Németország Bebra 311 14:49
16:47  Németország Würzburg 479 13:11
17:44  Németország Nürnberg 12:13
18:46  Németország Regensburg 11:10
19:55  Németország Passau 10:06
 Ausztria Wels
21:07  Ausztria Linz 08:52
23:00  Ausztria Wien West Bahnhof 1079 07:00

1987. május 31-én a Prinz Eugen bekerült az akkor újonnan bevezetett EuroCity (EC) hálózatba.[5] Útvonala változatlan maradt 1991. június 2-ig, amikor ismét visszatért a Kölnön és Frankfurton át vezető útvonalra, amely a Hamburg - Bréma - Köln - Frankfurt - Würzburg - Nürnberg - Bécs útvonalon haladt.[6]

1998. május 24-én a Prinz Eugen Intercity-Express (ICE) járat lett, amely továbbra is összekötötte Hamburgot Béccsel, de ismét közvetlenebb útvonalra váltott, az új útvonala a Hamburg - Hannover - Würzburg - Nürnberg - Bécs lett.[7]

A Prinz Eugen 2004-ben megszűnt, mint nevet viselő járat.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ Tennant, David D..szerk.: Eugene Fodor: Planning Your Trip: Rail Travel in Europe, Fodor's Europe 1975, Fodor's Guides. New York: David McKay Company, 99. o. (1975) 
  2. ↑ Nock, O.S. (1978). "Trans-Europe Expresses", in World Atlas of Railways, pp. 86–87. New York: Mayflower Books (original publisher: Artists House, London, UK). ISBN 0-8317-9500-X.
  3. ↑ a b Thomas Cook International Timetable (August 1978 edition), p. 74. Peterborough, UK: Thomas Cook Publishing.
  4. ↑ Thomas Cook International Timetable (March 1–April 5, 1980 edition), pp. 107, 589.
  5. ↑ Thomas Cook Continental Timetable (May 1–30, 1987 edition), pp. 67, 472–473.
  6. ↑ Thomas Cook European Timetable (April 1991 edition), pp. 90, 516–519.
  7. ↑ "Summer services from May 24". Thomas Cook European Timetable (May 1–23, 1998 edition), pp. 3 and 531; also pp. 77, 538.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Goette, Peter. TEE-Züge in Deutschland (német nyelven). Freiburg i.B.: EK-Verlag (2008). ISBN 978-3-88255-698-8 
  • TEE: la légende des Trans-Europ-Express. Auray: LR Presse (2007). ISBN 978-29-03651-45-9  (franciául)
  • TEE: la leggenda dei Trans-Europ-Express. Salò: ETR – Editrice Trasporti su Rotaie (2008). ISBN 978-88-85068-31-5  (olaszul)
  • TEE - Die Geschichte des Trans-Europ-Express. Düsseldorf: Alba Publikation (2009). ISBN 978-3-87094-199-4  (németül)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Prinz_Eugen_(vonat)&oldid=27230124”