Brémai főpályaudvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bremen Hauptbahnhof szócikkből átirányítva)
Brémai főpályaudvar
Bremen Hauptbahnhof
A főhomlokzat
A főhomlokzat
Cím
Ország Németország
Hely Bréma,  Németország
Cím Bahnhofsplatz 15
Állomáskód
  • HB
  • 855
Nemzetközi állomáskód 8000050
Műemlékvédelmi besorolás Protected cultural heritage monument in Bremen (state)
Építési adatok
Építés éve 1847
Megnyitás 1847
Építési stílus Neoreneszánsz
Építész(ek) Hubert Stier
Hasznosítása
Felhasználási terület vasúti pályaudvar
Üzemeltető
Vágányok száma 9
Része ennek Bremen S-Bahn
Szomszédos állomások
  • Bremen Neustadt vasútállomás
  • Bremen-Walle vasútállomás
  • Bremen-Oberneuland station
  • Bremen-Sebaldsbrück vasútállomás
  • Bremen-Hemelingen railway station
Időzóna közép-európai idő
Vasútvonalak
  • Wanne-Eickel–Hamburg-vasútvonal
  • Wunstorf–Bremen-vasútvonal
  • Bréma–Oldenburg-vasútvonal
Szolgáltatások
Vonatnemek
Elhelyezkedése
Brémai főpályaudvar (Németország)
Brémai főpályaudvar
Brémai főpályaudvar
Pozíció Németország térképén
é. sz. 53° 04′ 59″, k. h. 8° 48′ 49″Koordináták: é. sz. 53° 04′ 59″, k. h. 8° 48′ 49″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brémai főpályaudvar témájú médiaállományokat.

A brémai főpályaudvar, (németül Bremen Hauptbahnhof) Németországban, Bréma tartomány és város legfontosabb, központi pályaudvara. Észak-Németország harmadik legforgalmasabb vasúti csomópontja a hamburgi és a hannoveri állomások mögött. A német vasútállomáskategória második osztályába tartozik, ebben a kategóriában 77 német főpályaudvar található.[1]

Jelentős az ICE, InterCity, EuroCity, távolsági, valamint az éjjeli és ingázó vonatok száma. Kilenc személyforgalmú vágányon naponta 120 000 utas, 100 távolsági és 410 helyi jellegű szerelvény az állomás mutatói. A főpályaudvar a város központi, intermodális közlekedési csomópontja, az állomás előtti térre futnak be a helyi tömegközlekedési járművek, a BSAG villamosai és buszai, valamint a helyközi közlekedési egyesülés, a VBN járművei is.

Története[szerkesztés]

Staatsbahnhof[szerkesztés]

1884-ben, észak felől: Bürgerpark, Hamburger Bahnhof, Staatsbahnhof

Brémában az első pályaudvart 1847-ben építette a Bréma-Hannover vasútvonal tulajdonosa, a Königlich Hannöversche Staatseisenbahnen (magyarul kb. Királyi Hannoveri Államvasutak) a mai főpályaudvar helyén. A következő években a kiindulási pontja lett a további vonalnyitásoknak: Bréma-Bremerhaven, Bréma-Oldenburg és az uelzeni vonalnak.

Hamburger Bahnhof[szerkesztés]

Amikor a Köln-Mindener Eisenbahn-Gesellschaft (KME) (magyarul: Köln-mindeni Vasúttársaság) 1873 májusában elérte a Hamburg-Venloer Bahn (magyarul: Hamburg-venloreni Vasút)-tal Brémát, a régi vasútállomás túlterhelt lett, mivel csak átmeneti megoldással azt közösen használták. Még ezen év augusztus 16-án nyitotta meg a KME az új, saját vasútállomását közvetlenül Staatsbahnhoftól északra, a mai Stadthalle helyén, Hamburger Bahnhof néven, de használták a „Venloer Bahnhof“ és „Parkbahnhof“ nevet is.

Hauptbahnhof[szerkesztés]

Az 1870-es években azt tervezték, hogy a pályaudvart egy „ékpályaudvarrá” (német nyelven: Keilbahnhof) építik át ott, ahol a Hamburg-Venloeri vasút és a Hannoveri Államvasutak pályái elágaznak. Ezen tervek dugába dőltek a gazdasági krízis miatt, így az átalakítás meghiúsult. 1880 után újra elkezdődtek a munkálatok. Az épületet Hubert Stier tervezte, a szobrokat, faragványokat Diedrich Samuel Kropp és Carl Dopmeyer. A pályaudvarral együtt átépítették a Hamburg felé vezető pályát is, amit a pályaudvartól északra egy új kanyarral kapcsoltak a régi vágányokhoz. 1907-ben még további vágánybővítéseket is végeztek az új állomáson. A régi Hamburger Bahnhofot ezután lebontották, az épület egyes részei 1954-ig egy helyi érdekű kisvasút, a Bréma-Tarnstedt vonalat szolgálta. A pályaudvart 1964-ben villamosították.

A 2000-es évektől felújították, az alagút jobb és bal oldalán egyaránt üzletek vannak. Középen találhatók a felvonók, amit a mozgáskorlátozottak is használhatnak. Sok automata jegykiadó, szelektív hulladékgyűjtő is elhelyezésre került. Az épület két végén a vakok számára készült jelmagyarázatok találhatóak. Jelen állapotában Németország egyik legkorszerűbb pályaudvarának számít.

Vágányok és állomáscsarnok[szerkesztés]

A pályaudvar csarnoka

A brémai főpályaudvar egy északnyugat-délkelet irányú tájolású átmenő-pályaudvar (vagyis nem fejpályaudvar, mint mondjuk a Keleti vagy Nyugati pályaudvar), így a vonatokat nem kell mindig fordítgatni, vasutas nyelven szólva „körüljáratni”. 9 vágánya van a személyforgalom számára, ebből 7 a csarnokon belül, 2 azon kívül található. A teherforgalom számára 2 vágány van fenntartva, szintén a csarnokon belül.

Délkeleti irányban a pályaudvarnál záródik egy hatvágányos pályatest Osnabrück és Hannover irányába, amely 5 kilométerre keleti irányban, Hastedtnél válik szét egymástól. Északnyugati irányba tart egy darabig együtt halad a vegesacki, bremerhaveni és hamburgi vonal, majd először egy hosszú balkanyarral az oldenburgi vonal ágazik el, ami aztán áthalad a Weseren és Neustadton át jut ki a városból. A hamburgi vonal egy erős keleti-délkeleti irányt vesz, úgy tart Németország második legnagyobb városa felé. A Vegesack-Bremerhaven vonal majd csak a városon kívül ágazik el egymástól, addig közösen északi irányban haladnak rajta a vonatok.

A felvételi épület és az alagút[szerkesztés]

A főpályaudvar a Freimarkt idején, éjjel

A felvételi épület a vágányok déli oldalán található. Többször is át lett alakítva, azonban az alapelv változatlan maradt. 1973-ban műemléki védelem alá került.

2000-ig három, egymás mellett haladó alagút vezetett a vágányokhoz, a poggyászalagút közepén a felvonókkal, attól balra és jobbra az utasok számára fenntartott alagutak, valaha minden vágányhoz lépcsőkkel. Miután a poggyászszállító kocsikat megszüntették, feleslegessé vált a három alagút fenntartása, így egyesítették őket a ma is látható formára.

Az 1900-as években volt építettek egy különleges felvételi épületet is a kivándorlók számára, akik Bremerhavenből indultak útnak. Ez a rész a pályaudvar keleti felén volt található. 2000 után InterCity hotelként üzemelt tovább. Ebből az egykori részből (Lloydbahnhof) vezetett a Llyod-alagút a vágányokhoz. Később ez az átjárót mint a Gustav-Detjen-Allee gyalogosalagútját használták. Mióta megnyílt a hotel, az alagutat többé már nem veheti igénybe a közforgalom. A felvételi épület nyugati részén 2003 óta egy kerékpártároló áll, amolyan P+R rendszerben, az agglomerációban élő lakosok éjjel itt tárolják a biciklijüket, majd a városba vasúton beérve ezzel folytatják útjukat.

Galéria[szerkesztés]

A frontoldalon 3 különféle domborművet is láthat az ember magasan, a pályaudvar oldalfalán.

A tornyokon láthatóak Hamburg, Bréma és Köln címere, a három városé, amit a megnyitott vasútvonal egykoron elsőként összekötött.

Forgalom[szerkesztés]

Távolsági járatok[szerkesztés]

Járat Útvonal Ütem (percben) EVU
ICE 10 Berlin OstbahnhofWolfsburgHannoverBremenOldenburg Bizonyos vonatok DB Fernverkehr
ICE 22 FrankfurtKassel-WilhelmshöheGöttingen – Hannover – Bremen – Oldenburg Bizonyos vonatok DB Fernverkehr
ICE 25 Bremen – Hannover – Kassel-Wilhelmshöhe – WürzburgIngolstadtMünchen 120 DB Fernverkehr
ICE 42 HamburgBremenMünsterDortmundWuppertalKölnFrankfurtStuttgartUlm – München Bizonyos vonatok DB Fernverkehr
IC 26 PassauRegensburgNürnberg – Würzburg – Hannover – Bremen – Hamburg Bizonyos vonatok DB Fernverkehr
IC 30 Hamburg – BremenOsnabrück – Münster – Dortmund – DuisburgDüsseldorf – Köln – BonnMannheim – Stuttgart 120 DB Fernverkehr
IC 31 Hamburg – Bremen – Osnabrück – Münster – Dortmund – Wuppertal – Köln – Bonn – Mainz – Frankfurt 120 DB Fernverkehr
IC 56 Norddeich MoleEmdenLeer – Oldenburg – Bremen – Hannover – BraunschweigMagdeburgHalleLeipzig 120 DB Fernverkehr
EC Hamburg – Bremen – Osnabrück – Münster – Dortmund – Düsseldorf – Köln – KarlsruheFreiburgBaselZürichChur Bizonyos vonatok DB Fernverkehr

Regionális járatok[szerkesztés]

Járat Útvonal Ütem (percben) EVU
RE Norddeich MoleEmdenOldenburgBremenNienburgHannover 120 DB Regio Nord
RE Bremerhaven-LeheBremerhavenBremen – Nienburg – Hannover 120 DB Regio Nord
RE Bremerhaven-Lehe – Bremerhaven – BremenDiepholzOsnabrück 120 Bremerhaven-Lehe–Bremen
060 Bremen–Osnabrück
DB Regio Nord
ME BremenRotenburg (Wümme)TostedtBuchholz (Nordheide)Hamburg 030 metronom
erx BremenSoltauUelzen 120 Erixx
NWB BremenDelmenhorstHude – Oldenburg – Wilhelmshaven 1–3 vonatpár NordWestBahn
NWB Bremen – Delmenhorst – WildeshausenVechta – Osnabrück 060 NordWestBahn
RS 1 VerdenBremenBremen-VegesackBremen-Farge 060 in der HVZ 30 Verden–Bremen
030 in der HVZ 15 Bremen–Vegesack
030 Vegesack–Farge
NordWestBahn
RS 2 TwistringenBremenOsterholz-Scharmbeck – Bremerhaven-Lehe 060 NordWestBahn
RS 3 Bremen – Delmenhorst – Hude – Oldenburg – Bad Zwischenahn 060 NordWestBahn
RS 4 Bremen – Delmenhorst – BrakeNordenham 060 NordWestBahn

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerhard Greß: Verkehrsknoten Bremen. EK-Verlag, Freiburg (2006) ISBN 3882552522

További információk[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bremen Hauptbahnhof című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]