Adriatico (vonat)
| Adriatico | ||||
| Típus | Trans Europ Express (TEE) (1973–1987) InterCity (IC) (1987–) | |||
| Hely | Olaszország | |||
| Névadó | Adriai-tenger (tenger és vízgyűjtő terület) | |||
| Első járat | 1973. június 3. | |||
| Volt üzemeltető | Ferrovie dello Stato | |||
| Vonal kezdete | Milano Centrale | |||
| Vonal vége | Bari Centrale / Venezia Santa Lucia | |||
| Távolság | 867 km | |||
| Vonatszám | TEE 92 / TEE 93 | |||
| Vasúti jármű | Voiture Gran Confort | |||
| Nyomtáv | 1435 mm | |||
| Villamos vontatás | 3000 V DC | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Adriatico témájú médiaállományokat. | ||||
Az Adriatico egy belföldi vasúti járat Olaszországban, amely összekapcsolja Milánót Barival. Nevét az Adriai-tengerről, olaszul Mare Adriatico-ról kapta, mivel a vonat útvonala az Adriai-tenger partján fekvő főbb városokat szolgálja ki Rimini és Bari között.[1]
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Trans Europ Express
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1969-ben a Ferrovie dello Stato úgy döntött, hogy a TEE szolgáltatás dízelmotoros motorvonatait a német és a francia példa után mozdonyokkal vontatott vonatokra cseréli le.[2] Mivel a belföldi TEE-t 1965 óta engedélyezték (a TEE-k korábban csak a nemzetközi szolgáltatásokra korlátozódtak), a Gran Conforto személykocsik megrendelését kibővítették, nem csak a meglévő nemzetközi TEE-ken használt vonatok cseréjére, hanem a csúcskategóriás hazai szolgáltatások átalakítására is. Miután 1972-ben leszállították a nemzetközi kocsikat, 1973 tavaszán kettő szerelvény nyolc és kilenc kocsiból állt, és 1973. június 3-án az Adriatico lett az első olasz belföldi TEE járat.[3] Kezdetben a menetidő 8 óra és 35 perc volt Milánóból Bariba,[4] ami így 101 km/h átlagsebességet jelentett.
Menetrend:
A járat az alábbi állomásokon állt meg 1975-ben:[5]
| TEE 93 | km | Állomás | TEE 92 |
|---|---|---|---|
| 12:05 | 0 | Milano Centrale | 19:00 |
| 14:01 | 219 | Bologna Centrale | 17:12 |
| 14:39 | 284 | Forlì | 16:24 |
| 15:07 | 331 | Rimini | 15:57 |
| 15:29 | 364 | Pesaro | 15:28 |
| 16:09 | 423 | Ancona | 14:54 |
| 16:34 | 466 | Civitanova Marche-Montegranaro | 14:24 |
| 16:59 | 508 | San Benedetto del Tronto | 14:00 |
| 17:15 | 532 | Giulianova | 13:44 |
| 17:41 | 569 | Pescara | 13:20 |
| 18:30 | 633 | Vasto | 12:23 |
| 18:53 | 659 | Termoli | 12:06 |
| 19:27 | 717 | San Severo | 11:30 |
| 19:51 | 746 | Foggia | 11:14 |
| 20:55 | 869 | Bari Centrale | 10:08 |
InterCity
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1987. május 31-én az Adriaticót két kocsiosztályú InterCity járattá alakították át.[6] 2001. június 10-én az északi végállomást Milánóról Velencére változtatták, és 2005. december 11-től a déli végállomást 149 km-rel délre, Lecce-be költöztették.
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Maurice Mertens, Des images et des notes… Après quinze années d'exploitation des TRANS EUROP EXPRESS, in Chemins de Fer, vol. 1975-4, n. 313, Parigi, Revue de l'Association Française des Amis des Chemins de Fer, luglio-agosto 1975, pp. 161–193.
- Maurice Mertens, Jean-Pierre Malaspina, TEE. La leggenda dei Trans Europ Express, con la collaborazione di Marc Le Gad, Manfred e Martin Meyer, Salò (BS), ETR – Editrice Trasporti su Rotaie, 2008, ISBN 978-88-85068-31-5.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- bahnhistory.de (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ La Légende des TEE p. 330.
- ↑ La Légende des TEE p. 134.
- ↑ Das grosse TEE Buch p. 119
- ↑ Ufficio Pubblicità FS, Relazioni TEE tra 160 città Europee, Rome 1973, table 31.
- ↑ "Orario ferroviario Pozzo - 28 settembre 1975". 2017. július 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2020. november 3.
- ↑ Mertens, Maurice; Malaspina, Jean-Pierre (2009). TEE: Die Geschichte des Trans Europ Express [TEE: The History of the Trans Europ Express] (német nyelven). Düsseldorf: Alba Publikation. 34, 246–247. o. ISBN 978-3-87094-199-4.