Île de France (vonat)

	Île de France
	A járat jellegzetes mozdonya, a négyáramnemű SNCF CC 40100 sorozatú villamos mozdony (a kép illusztráció)
Típus	Trans Europ Express (TEE); (1957–1987); EuroCity; (1987–1993); Trans Europ Express (TEE); (1993–1995)
Státusz	megszűnt, helyette Thalys jár
Hely	Hollandia; Franciaország; Belgium
Névadó	Île-de-France (Franciaország régiója)
Első járat	1957. június 2.
Utolsó járat	1995. május 26.
Utódja	Thalys
Volt üzemeltető	SNCF
Vonal kezdete	Párizs
Vonal vége	Amszterdam
Távolság	543 km
Járatsűrűség	naponta
Vonatszám	TEE 88/81
Nyomtáv	1435 mm
Villamos vontatás	1500 V = / 3000 V = / 25 kV 50 Hz
	PBA útvonalak: TEE pirossal, Thalys kékkel jelölve
	A Wikimédia Commons tartalmaz Île de France témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

A(z) „Île de France” lehetséges további jelentéseiről lásd: Île-de-France (egyértelműsítő lap).

Az Île de France egy vasúti járat volt, mely a francia fővárost, Párizst kötötte össze a holland fővárossal, Amszterdammal a belga fővároson, Brüsszelen keresztül. Megszűnése után helyét név nélküli nagysebességű Thalys járatok vették át.

Nevét az azonos nevű francia régióról kapta.^[1]

Története[szerkesztés]

Az Île de France 1957. június 2. indulásakor mint Trans-Europ-Express (TEE) járat közlekedett 1987-ig, majd 1987 és 1993 között mint EuroCity, 1993 és az 1995-ös megszűnéséig ismét mint Trans-Europ-Express (TEE) közlekedett. Sorsát a Franciaországban, Belgiumban és később Hollandiában kiépült nagysebességű vasútvonalak pecsételték meg, mert megnyitásuk után a Thalys motorvonatok már óránként kapcsolták össze a fővárosokat jóval nagyobb sebességgel.

Járművek[szerkesztés]

Az SNCF kezdetben az RGP-825-ös sorozatú dízelmotorvonatokat használta az új TEE-szolgáltatáshoz. Eközben a franciák megkezdték a mozdonyvontatású TEE kocsik és a többáramrendszerű villamos mozdonyok fejlesztését. A svájciak 1961-ben elsőként vezették be a négyáramrendszerű TEE motorvonatokat; a franciák 1964-ben mutatták be az SNCF CC 40100 sorozatú motorvonataikat. 1964. május 31-én az Île de France volt az első mozdonyvontatású TEE, amely a speciálisan gyártott Inox-PBA kocsikat használta. 1964. augusztus 2-án a PBA-vonalon közlekedő összes TEE-járat az SNCF és az NMBS által üzemeltetett Inox-PBA járműveket kapta meg. Ez a járműállomány a Párizs-Brüsszel nagysebességű vasútvonal 1995-ös megnyitásáig használatban maradt. Azonban 1983 és 1987 között néhány módosításra került sor, amikor a kocsik egy részét felújították és lefokozták 2. osztályúvá, és az ablakok fölött piros (TEE) sáv helyett zöld sávot kaptak.^[2]

Menetrend[szerkesztés]

TEE 86	Ország	Állomás	Km	TEE 81
18:02	Hollandia	Amsterdam CS	0	12:28
18:40	Hollandia	Den Haag HS	63	11:46
18:56	Hollandia	Rotterdam CS	86	11:29
19:33	Hollandia	Roosendaal	144	10:50
19:57	Belgium	Antwerpen Oost	183	10:25
20:26	Belgium	Brussel Noord	227	09:55
20:32	Belgium	Brussel Zuid	233	09:43
:	Belgium	Mons	288	:
:	Franciaország	St Quentin	389	:
23:04	Franciaország	Paris Nord	543	07:23

Források[szerkesztés]

↑ TEE p. 8.
↑ La Légende des TEE p. 114.

Irodalom[szerkesztés]

Werbeamt der DB. Vorfahrt in Europa, TEE 1971/72 (german nyelven). Frankfurt am Main: Deutsche Bundesbahn (1971)
Publicrelations UIC. TEE (dutch nyelven). Paris: Union International des Chemins de Fer (1972)
Hajt, Jörg. Das grosse TEE Buch (german nyelven). Bonn/Königswinter: Heel Verlag (2001). ISBN 3-89365-948-X
La Légende des Trans Europ Express (french nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-29-036514-5-9

További információk[szerkesztés]

[1] TEE p. 8.

[2] La Légende des TEE p. 114.

[1]

[2]