Poprád (település)

	Poprád (Poprad)
	Poprád sétálóutcája
; Poprád címere	; Poprád zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	város
Első írásos említés	1250
Polgármester	Jozef Švagerko
Irányítószám	058 01
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
Testvérvárosok	Lista Szarvas; Ústí nad Orlicí; Zakopane; Omiš;
	Népesség
Teljes népesség	49 855 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	839 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	684 m
Terület	63,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 18′Koordináták: é. sz. 49° 03′, k. h. 20° 18′
	Poprád weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Poprád témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Poprád (folyó).

Poprád (szlovákul Poprad, németül Deutschendorf) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye. A Magas-Tátra kapuja és egyik idegenforgalmi központja.

Nevének eredete[szerkesztés]

A város a rajta keresztülfolyó Poprád folyóról kapta a nevét.

Fekvése[szerkesztés]

Késmárktól 15 km-re délnyugatra, a Poprádi-medence délnyugati részén, a Poprád folyó mellett, annak egy nagy kanyarulatában fekszik.

Története[szerkesztés]

Már az őskorban lakott hely volt, a tatárjárás előtt jobbára szlávok lakták.

A város a tatárjárás után indult lassú fejlődésnek, amikor IV. Béla németeket telepített ide. Oklevélben először 1244-ben említik „villa Theutonicalis” néven, mai nevén pedig 1256-ban „Poprad” néven. 1300-ban „Popprat”, 1310-ben „Villa Tedescha”, 1328-ban „Teutschendorff”, 1346-ban „Popradzaza” 1412-ben „Dewchendorff” néven említik. Főként mezőgazdasági jellegű település volt, mely lentermesztésével, lenvásznaival és kitűnő káposztájával szerzett magának hírnevet. 1412-ben Zsigmond ezt is elzálogosította 15 másik szepesi várossal együtt. A 16. században határában rézércet bányásztak, bányája a 18. századig működött. Papírgyárát 1692-ben alapították, kiváló minőségű papírt állítottak itt elő. Csak a 18. században indult nagyobb fejlődésnek vásári jogának elismerése és a kézművesség fejlődése – különösen a rézművesség – révén. Ekkor már vásártartási joga is volt. 1772-ben visszakerült Magyarországhoz és a 16 szepesi városhoz tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POPRÁD, vagy Poprádháza, Deutsendorf. Szepes Vármegyében, egygy a’ 16 Szepességi Városok közzűl, földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Poprádvize mellett igen szép helyen; minekelőtte 1718-dikban el nem égett, sokkal gazdagabb Város vala. Tornyán ezek olvastathatnak: IVnIVs apposIte posVIt fVnDaMIna tVrrIs prospere; at aVgVstVs ContInVaVIt opVs. Ispotállya is van. Poprád-vize gyakran meg szokta önteni legelőjit, ’s ollykor Gömör Vármegyében is kárt szokott szerezni, más javai ugyan meglehetősek, második osztálybéli.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Poprád, Deutschendorf, Szepes vgyében, vagyonos szepesi város a Poprád jobb partján, ut. p. Késmárkhoz délre 1 1/2 mfdnyire egy rónaságon: 425 kath., 745 evang. német lak., kik gyolcsot szőnek, pálinkát főznek, s hires rézmüvesek. Kath. és evang. anyatemplom. Kőhid a Poprádon. Vendégfogadó. Liszt- és papiros-malom. Elég erdő. Sok és jó káposzta. – A XVI szepesi városokhoz tartozik.”^[3]

Egymás után alapították üzemeit: 1856-ban például sörfőzdéje nyílt. 1870-ben a Kassa–Oderbergi Vasút egyik fontos állomása lett, jelentősége ekkor nőtt meg. 1876-ban gabonaraktár épült. A 19. század végére fejlett iparváros lett. 1904-ben alapították azt a lakatosműhelyt, melyből később kifejlődött a Tátrai Vagongyár. 1907-ben pénzintézet, 1908-ban villanytelep és konzervgyár épült, valamint ekkor alapították a Tátrai villanyvasutat is. Ekkor épültek ki a Tátra turistaútjai. Lakói közül sokan a növekvő turizmusból éltek, fiákeresek, fuvarozók voltak. 1913-ban alapították önsegélyező egyletét.

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott rendezett tanácsú városként.

1945 után lakossága megtízszereződött, részben a hozzácsatolt Szepesszombat, Felka, majd az 1960-ban csatlakozott Strázsa és az 1974-ben csatlakozott Mateóc lakosságának, részben az iparfejlesztésnek és a nagy lakótelepek felépítésének köszönhetően.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 2283-an lakták, ebből 818 német, 758 szlovák és 689 magyar.

2011-ben 52 862 lakosából 43 020 fő szlovák volt.

2021-ben 49 855 lakosából 46 166 szlovák, 326 cseh, 205 cigány, 121 rutén, 101 magyar (0,2%), 73 ukrán, 58 lengyel, 56 vietnami, 41 német, 32 orosz, 26 kínai, 12 olasz, 11 morva, 9 albán, 8 zsidó, 6 horvát, 6 kanadai, 6 szerb, 6 angol, 4 bolgár, 3 román, 2 francia, 1 osztrák, 1 sziléziai, 1 koreai, 1 török, 1 ír, 73 egyéb, 2499 ismeretlen nemzetiségű.^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Egyed temploma 13. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban átalakított épület, korabeli freskókkal (érdekesség, hogy a freskókon Szent László király is jól felismerhető). A harangtorony 1685-ben épült reneszánsz stílusban.
A Mária-oszlop 1834-ben készült barokk stílusban.
Evangélikus temploma 1829–34-ből származik, klasszicista stílusú.
Hétfájdalmú Szűzanya temploma az 1940-es évek elején épült.
A Tátra Múzeumban – amelyet 1886-ban a Magyarországi Kárpát-egyesület alapított – a Tátra természetrajzi és néprajzi gyűjteménye látható. A múzeum előtt található a Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) választmányi tagjának, a Tátra Múzeum egyik alapítójának és mecénásának, Husz Dávidnak (1813–1889) emlékműve.
A Városháza a 18-19. században épült klasszicista stílusban.
Zsinagógája 1830-ban épült, klasszicista épület.
Délre a hegyipark környezetében van Virágvölgy (Kvetnica) gyógy- és üdülőtelep. Az első épületeket a Magyarországi Kárpát Egyesület emeltette 1875-ben az egykori városi erdészlak környékén. Mai legnagyobb épülete 1932-ben épült fel.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1745-ben Bogsch János méhész, kertészeti szakíró, evangélikus tanár.
Itt született Lenhardt Sámuel (Poprád, 1790 táján – Pest, 1840 után) réz- és acélmetsző.
Itt született 1823-ban Alexy Károly szobrászművész.
Itt született Kiss László (Leslie Kish) (1910–2000) amerikai magyar statisztikus, a mintavételi eljárások módszertani fejlesztője, az MTA tagja.
Itt született 1870-ben Krompecher Ödön magyar orvos, patológus, egyetemi tanár.
Itt született 1886-ban Hankó Béla magyar zoológus, ichthiológus, természettudományi szakíró.
Itt született 1963-ban Miroslav Lajčák szlovák diplomata, politikus.
Itt született 1983-ban Daniela Hantuchová szlovák hivatásos teniszező.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Szarvas, Magyarország (1980)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)

Források[szerkesztés]

Lau, N. – Carnap-Bornheim, C. 2021: Grabkammer, Totenhaus, Ritualräume. Überlegungen zum Kammergrab von Poprad-Matejovce. Slovenská archeológia – Supplementum 2.
Rodzińska-Nowak, J.: More Light? Some Remarks on the Function of a Roman Mortarium from the ‘Princely’ Grave in Poprad-Matejovce. Slovenská archeológia – Supplementum 2.
Mikuláš Argalács 2008: Prechádzky starým Popradom.
Ivan Chalupecký 1998: Dejiny Popradu.
Jakob Melzer: A Poprád partjain fekvő s megjegyzésre méltó némelly városokról, falukról és omladékokról való topographico-historico-statistical jegyzések

További információk[szerkesztés]

Poprád város hivatalos honlapja
Poprád a Magas-Tátra turisztikai honlapján (magyarul)
Poprád és a Magas-Tátra (magyarul)
Településinfó
Poprád a térképen
E-obce

Lásd még[szerkesztés]

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)

[1]

[2]

[3]

[4]

Sablon:Poprádi járás m v sz A Poprádi járás települései
Poprád (Poprad)
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)