Orgyen Trinli Dordzse
Orgyen Trinli Dordzse | |
Orgyen Trinli Dordzse | |
Életrajzi adatok | |
Születési név | Orgyen Trinli Dordzse |
Cím | 17. karmapa (két jelölt közül az egyik, a másik jelölt: Táje Dordzse) |
Született | 1985. június 19. (39 éves) Chamdo |
Nemzetiség | tibeti |
Szülei | Lo Ga Karma Döndrub |
Munkássága | |
Vallás | buddhizmus vadzsrajána karma kagyü |
Tisztség | Karmapa |
Elődje | Rangdzsung Rigpe Dordzse |
Orgyen Trinli Dordzse aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Orgyen Trinli Dordzse témájú médiaállományokat. |
A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
---|
Gyakorlatok és szintek
|
Történelem és áttekintés
|
Orgyen Trinli Dordzse (tibeti: ཨོ་རྒྱན་འཕྲིན་ལས་རྡོ་རྗེ།, wylie: O-rgyan 'Phrin-las Rdo-rje, kínai: 鄔金欽列多傑, 1985. június 26.), vagy Urgyen Trinley Dorje (wylie: U-rgyan 'Phrin-las Rdo-rje), a 17. karmapa cím egyik hivatalos betöltője.
A karmapa a négy fő tibeti buddhista iskola közül a karma kagyü iskola vezetője. A tisztséget Orgyen Trinli Dordzsén kívül Táje Dordzse is a sajátjának tekinti.
Élete
[szerkesztés]A későbbi Orgyen Trinli Dordzse, Apo Gaga néven született Lhatok településen, Csamdo megyében, a Tibeti Autonóm Területen, Kínában, főleg nomád életmódot folytató szülők gyermekeként.[1] Kora gyermekkorától kezdve a saját családtagjainak azt hangoztatta, hogy ő a karmapa. Apo Gagát a tai szitupa által küldött keresőcsoport ismerte fel karmapaként. Tai szitupa számára a támpontot az előző karmapa által ráhagyott, medalionba rejtett üzenet szolgáltatta. Orgyen Trinli Dordzsét a Curphu kolostorban (wylie: Mtshur-phu) ültették fel hivatalosan a karmapa hagyományos székére. Címét a 14. dalai láma és a kínai kormány is elismerte. Ez volt az első alkalom, hogy a kínai kormány hivatalosan elfogadott egy vonaltartó tulkut. Egy évvel később a bécsi emberjogi konferencián Kína bejelentette, hogy a Curphu kolostorban fogják nevelni a karmapát, hogy a dalai láma utódjává váljon.[2]
14 éves korában Nepálon keresztül Indiába menekült,[3] és végül 2000. január 5-én érkezett meg a tibeti menekültek Dharamszalában található negyedébe. Orgyen Trinli Dordzse tudta, hogy képtelen a kínai Tibetben megfelelő tanulmányok végzésére. Állandó lakhelye a Dharamszala mellett lévő Szidhbariban épült Gyütö rend kolostora lett.
Első nyugati utazása 2008. május 15. és június 2. között történt az Egyesült Államokba (New York, Boulder (Colorado), és Seattle),[4] ahol formálisan beavatták a karmapák észak-amerikai székébe a New York állambeli Karma Triyana Dharmachakra kolostorban.[5] Országszerte előadásokat tartott az együttérzésről és a környezetvédelemről, beavatást tartott a ngöndro egy új formájába, és felhatalmazásokat adott – Avalókitésvara és Padmaszambhava. Beszélt a modern, rohanó társadalom kihívásairól, az Internet lehetőségeiről, mint a buddhizmus tanulmányozásának egyik eszközeként.
2008 júliusában engedélyt kért az indiai kormánytól, hogy meglátogathassa a Lahaul és Szpiti kerület (Himácsal Prades) és a Ladak (Dzsammu és Kasmír) területén lévő kolostorokat. India kormánya kezdetben nem adta meg az engedélyt, és az elutasítást nem indokolta. Mindezt annak ellenére, hogy a karmapa világosan kifejezte, hogy az utazása mindenféle politikai célzattól mentes.[6] Végül megkapta az engedélyt, így megkezdte az utazást először Ladakban, majd Lahaulbna és Szpitiben.[7]
2010-ben India nem adott engedélyt az amerikai és európai látogatásaira.
2011. július 9-én Orgyen Trinli Dordzse második alkalommal látogatott az Egyesült Államokba. Július 9. és 17-e között részt vett a 14. dalai láma általi kálacsakra beavatáson Washingtonban, ahonnan vonattal utazott a Karma Triyana Dharmachakra kolostorba, majd két buddhista központba New York városban. Augusztus 4-én ért vissza Indiába. Amerikai tartózkodása alatt számos előadást tartott, többek között a menedékvételről, illetve beavatásokat is tartott Avalókitésvara négykarú és az ezerkarú alakjaival kapcsolatban. A The New York Times interjút készített vele 2011. július 28-án.[8]
A buddhista vegetáriánus
[szerkesztés]2007. január 3-án Orgyen Trinli Dordzse teljes vegetáriánus étrendet szabott ki az összes hozzá tartozó kolostorokban és központokban tanulók számára. Azon véleményének adott hangot, miszerint a mahájána buddhizmusban fontos, hogy a gyakorló ne egyen húst, illetve a vadzsrajána buddhista gyakorlóknak is ajánlott tartózkodniuk a húsfogyasztástól.[9]
A buddhista környezetvédő
[szerkesztés]Orgyen Trinli Dordzse szerint a gyakorlóknak saját intelligenciájukat kell használniuk, amikor azt a buddhista hagyományt kívánják gyakorolni, hogy élő, fogságban élő állatot engednek szabadon.[10] Ehhez hasonlóképpen, a 2007-es kagyü monlam imafesztivál során elmondta, hogy egy fa elültetése hasznosabb lehet egy fogságban élő állat szabadon engedésénél. Azt tanácsolta a kolostorok számára, hogy ültessenek egy-két ezer fát. Arra biztatta a szerzeteseket, hogy ne fogadják el a szponzorok technológiai újításaikkal kapcsolatos felajánlásait.[11]
2009. április 22-én, a Föld napján a 17. karmapa 108 utasítást adott a környezet megóvásával kapcsolatban.[12]
A környezetvédelemmel kapcsolatos második konferencián (2009. október 3-8, Gyütö kolostor) a karmapa kiemelte, hogy az emberek túl hosszú ideje viselkednek eszetlenül, nem törődve a környezetünkkel szemben elkövetett károkkal, amit ha továbbra is folytatunk, akkor nagy a veszélye, hogy már késő lesz bármit tenni.[13]
2009. október 24-én a karmapa támogatta a nemzetközi éghajlati akciós napot az észak-indiai McLeod Ganj-ban.[14]
Az elmúlt években hozták létre a Khoryug névre hallgató szervezetet, amely a tibeti buddhista kolostorok egyfajta hálózata, illetve ide csatlakoztak a kelet-himalájai környezetvédelmi központok is. A szervezet a karmapa védnöksége alatt működik a WWF (Természetvédelmi Világalap) „Szent Föld: hitvallások a megőrzésért program” keretén belül.[15] Egy 2015. áprilisi interjúban, amelyet a Yale Environment 360 közölt, azt mondta a karmapa hogy a környezetvédelmi sürgősség nem csupán tudományos ügy, és nem is csupán politikai ügy, hanem erkölcsi ügy is egyben. Arra sürgetett, hogy mindenki vállaljon felelősséget ebben az ügyben.[16]
A 17. karmapa ügy
[szerkesztés]Mipham Csökji Lodro, a 14. samarpa (a második legrégibb tulku hagyományvonal a karma kagyü hagyományban, aki a karmapák korábbi inkarnáció között tartotta és továbbadta a hagyományvonalat) nem fogadta el Orgyen Trinli Dordzsét a 17. karmapaként, helyette Trinli Thaje Dordzsét (wylie: Mtha'-yas Rdo-rje) tartotta a hiteles karmapának, akit ugyanis ő már évekkel azelőtt felismert egy álmában, hogy Orgyen Trinli Dordzsét felismerték volna. A samarpa azzal érvel, hogy a samarpák voltak megbízva a következő karmapák felismerésével, amíg az akkori dalai láma a 18. században be nem tiltotta a samarpa hagyományvonalat (az akkori samarpa egy háborúban való közbenjárása miatt). Kiemeli, hogy azelőtt a dalai lámák nem játszottak szerepet a karmapák reinkarnációinak felismerésében.[17]
A korábbi karmapák közül többen is hagytak hátra levelet a következő újjászületéseik adataival (ez a karmapák önfelismerő sziddhijének egy megnyilvánulása), hogy így segítsék a következő inkarnációjuk felismerését. Ezáltal a samarpa álombeli felismerése emiatt vált kérdőjelessé. A samarpa ugyanakkor annak a levélnek a hitelességét nem fogadja el, amelyet állítólag a 16. karmapa írt a tai szitupának.[18] A kagyü iskola többsége Orgyen Trinli Dordzsét támogatja,[19] köztük két láma is, akik a korábbi karmapák történelmi felismerői: a tai szitupa és gosir gyalcab.
További kagyü lámák, akik Orgyen Trinli Dordzsét tekintik 17. karmapának: Traleg Kyabgon Rinpoche, a 9. thrangu rinpocse,[20] a 7. dzogchen ponlop rinpocse,[21] a 12. surmang csoseng trungpa, a 7. jongej mingyur rinpocse, a 3. tenga rinpocse,[22] a 3. bardor tulku rinpocse, a bokar tulku rinpocse,[23] a khenpo karthar rinpocse (s Karma Triyana Dharmachakra kolostor apátja), Szakjong Mipham,[24] illetve a 14. dalai láma.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Reincarnation and enthronement of the 17th Living Buddha Karmapa”, China Tibet Information Center, 2009. április 14.. [2010. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. augusztus 17.)
- ↑ "Die Presse", June 17th 1993, page 2: "Am Rande der Konferenz"
- ↑ Worldbridges Tibet (April 27, 2001). "Press Statement from the 17 year old Karmapa Ogyen Trinley Dorje April 27, 2001, Gyuto Ramoche Tantric University, Sidbhari, Distt. Kangra, HP, India". Sajtóközlemény. Elérés: 2008-03-16. Archiválva 2008. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ His Holiness the 17th Karmapa's visit to his North American Seat in the USA. Kagyu.org. [2017. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ A Young Tibetan Lama Prepares for a Greater Role. NY Times, 2011. július 28. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Tibetan spiritual leader not allowed to go near China border. [2017. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ India Okays Karmapa’s Visit to Border Areas. [2018. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Goodstein, Laurie. „A Young Lama Prepares to Be a Tibetan Leader”, The New York Times, 2011. július 28. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Talk on Vegetarianism - Orgyen Trinle Dorje, Karmapa XVII, As Translated Simultaneously by Ringu Tulku Rinpoche January 3rd, 2007. Shabkar.org. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Karma Triyana Dharmachakra. kagyu.org. [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ agyu Monlam Chenmo -- Teachings - More Words on the Environment. kagyumonlam.org. [2016. március 4-i dátummal az K eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ A Message from the Gyalwang Karmapa: 108 Things You Can Do. Kagyuoffice.org. [2010. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Gyuto Monastery in Dharamsala Hosts Conference on Environmental Protection. Phayul.com. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Karmapa supports international climate action day. Phayul.com. [2011. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Sacred Earth: Faiths for Conservation. Természetvédelmi Világalap. (Hozzáférés: 2015. december 24.)
- ↑ For Buddhist Leader, Religion And the Environment Are One" Interview with H.H. The Karmapa by Roger Rohn, Yale Environment 360, 2015. április 16. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Prof. Geoffrey Brian Samuel: Affirmation of Geoffrey Brian Samuel,” Lama vs. Hope and Ors, CIV-2004404-001363. High Court of New Zealand Auckland Registry, 2004. november 11. [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ The letter of prediction. Karmapaissue.wordpress.com. [2016. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Yardley, Jim. „Tibetan Lama Faces Scrutiny and Suspicion in India”, New York Times , 2011. február 8.. [2011. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. február 8.)
- ↑ The Karmapa Controversy. HomePage of Thrangu Rinpoche. [2011. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
- ↑ Lineage Masters. Nalandabodhi: Gateway to the Buddhist Science of Mind. Nalandabodhi, 2009. [2010. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
- ↑ Lettre de Tenga Rinpoché à Sharmapa et Topgala. karmapa-europe.net. [2011. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Lettre de Bokar Rinpoché à Sharmapa et Topgala. karmapa-europe.eu. [2012. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Shambhala Welcomes His Holiness the Seventeenth Karmapa to America!. shambhala.org. Shambhala International (Vajradhatu), 2008. [2011. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 8.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos weboldal
- A karmapa profilja a TED.com oldalán
- Mick Brown. The Dance of 17 Lives : The Incredible True Story of Tibet's 17th Karmapa. New York, NY: Bloomsbury USA (2005). ISBN 1-58234-598-8
- Michele Martin. Music in the Sky: The Life, Art & Teachings of the 17th Karmapa Ogyen Trinley Dorje. Ithaca, New York: Snow Lion Press (2003). ISBN 1-55939-195-2
- Lea Terhune. Karmapa of Tibet: The Politics of Reincarnation. Somerville, MA: Wisdom Publications (2004). ISBN 0-86171-180-7