Kövérszőlő

Kövérszőlő
fehérborszőlő
Egyéb nevei	Fehérszőlő, Grasa
Eredet	hazai fajta
Hazai elterjedtsége	Tokaj-hegyaljai borvidék
Általános elterjedtsége	Tokaj, Erdély, Moldva
Fürt leírása	középnagy, ágas, laza
Érési időszak	szeptember vége
Érzékenység	rothadásra érzékeny
Művelésmód	kordon
Borának jellemzői	tüzes, enyhén illatos, finom savú
Jelentős borai	Rózsamáli, Plébános, Tokaj Hétszőlő 2005.
Megjegyzések	Kitűnően aszúsodik.

A kövérszőlő egy ősi magyar fehérborszőlő-fajta. Tokaji vagy erdélyi szőlőfajta, amely a filoxéravészben szinte teljesen kipusztult. Bogyóinak nagy méretéről kapta a nevét. Hasonnevei: Fehérszőlő, Grasa (Románia).

Leírása

Tokajon, Erdélyen kívül még a moldvai Cotnari-ban fordul elő. Vegetatív, erős növekedésű fajta. Lombja haragoszöld, levele fűrészes szélű.

Középnagyságú fürtje laza és ágas, bogyója gömbölyű, középnagy, vékonyhéjú, pontozott, puha húsú, lédús és olvadó. Középérésű, magas cukorfokú, házasítva ad jó ízű, tüzes, enyhén illatos, finom savú és harmonikus bort. A Furmintnál 10-14 nappal korábban érik, október első felében szüretelhető. Sok és jó minőségű aszút terem. Tisztán ebből a fajtából áll a Tokaj Hétszőlő 2005. Részben ebből a fajtából készül a gyulafehérvári "Rózsamáli" és a csombordi "Plébános" bor.

Rothadásra különösen érzékeny, ezért telepítése szellős helyeken ajánlott. Fagy- és szárazságtűrő képessége jó. Termőképessége nem kielégítő, mivel a fajta ivarilag leromlott. Vad és házi szárnyasokkal, nyúlhússal nagy élményt ad.

Belőle és a Leányka szőlőfajtából alakult ki a Királyleányka fajta. Ezt a genetikai kutatás nem erősítette meg.

Források

• Borlexikon [1]
• Borászat [2], [3]
• Alkonyi László: Kövér és szép (Borhírek online [4])