Gyermekkeresztség
A gyermekkeresztség vagy csecsemőkeresztelés a csecsemők vagy kisgyermekek megkeresztelésének vallásos rituáléja.
A római katolikus, az ortodox és református [1] egyházakban gyakorolják mint szentséget, de ezeken kívül még más, protestáns egyházakban is megtalálható, köztük az anglikánok,[2] evangélikusok,[3] presbiteriánusok,[4] kongregacionalisták,[5] metodisták [6] felekezeteiben.
.jpg)
A teológiában pedobaptizmus-nak is nevezik, szembeállítva a hívők keresztségével, a kredobaptizmussal.[7]
Története
[szerkesztés]Jézus azt mondta, hogy az alámerítkezés, keresztség az üdvösség egyik feltétele,[8] és hogy a követőinek alá kell merítkezniük, meg kell keresztelkedniük.[9] Mivel a megtérésről szóló újszövetségi szövegek arról beszélnek, hogy a hit elfogadására szabad, Isten kegyelmére támaszkodó döntésben kerül sor, ezért az őskeresztények kizárólag felnőtteket merítettek alá vagyis kereszteltek.[10][11]
Az első három század folyamán többnyire felnőtteket kereszteltek,[12] úgy, hogy az egyént alámerítették egy folyóban, majd a későbbiekben akár egy medencében.[10] A keresztség előtt a személyek megismerkedtek Jézus tanításával, bűnbánatot gyakoroltak és egy megfontolt, életre szóló döntést hoztak. A keresztség azt jelképezte, hogy az egyén eltemetkezett a bűneivel, – Krisztus halálához hasonlóan – a hullámsírba, majd a vízből kimerítve immár megtisztulva, feltámadt egy új életre.[13][10]
A gyermekkeresztség fokozatosan honosodott meg az első századokban.[11] A legkorábbi csecsemőkeresztelésre utaló leírás Szt. Iréneusz Az eretnekek ellen (Adversus haereses) című művében található,[14] majd Órigenész is megemlíti a Homíliáiban a csecsemőkeresztelést, mint szokást, de a csecsemőkeresztelés széles körben csak később terjedt el.[10] Szt. Ágoston óta († 430) az eredendő bűn eltörlésével, azzal a félelemmel indokolták, hogy a keresztség nélkül meghalt gyermekek a pokolra jutnak.[11] (E nézetnek később az enyhébb változata alakult ki: a limbusba jutnak.)[11]
Az ókeresztény egyházban a 4. század előtt nem volt egységes keresztelési mód. A korai középkorban a csecsemőkeresztelés már megszokottá vált, és a rítus jelentősen egyszerűsödött. Az 5. századra a gyermekkeresztelés uralkodó gyakorlattá vált az egész egyházban,[15] de a pogányoknál a felnőtteket is megkeresztelték. A gyermekkeresztség elterjedésével párhuzamosan a templomokban a keresztelőmedence mérete csökkent, a 8. századtól mind kevesebb keresztelőkápolna épült.
Nyugat-Európában a vízzel meghintés vagy leöntés a 12. és a 14. század között vált a keresztelés megszokott módjává, de ugyanakkor a vízbe merítés még a 16. században is gyakorolva volt.[16]
Az újkor hajnalán a reformátorok nem akartak a hagyományos szokással szakítani, de másrészt a gyermekkeresztséget sehogy sem tudták észszerűen a saját vallási rendszerükbe beleilleszteni.[17] Ezért megtartották a gyermekkeresztséget, mondván, hogy Isten megelőző kegyelme adatik hírül benne.[11] A reformáció mellékáramlatának egyik irányzata, az anabaptisták ugyanakkor megtagadták a csecsemők keresztelésének gyakorlatát, és újból megkeresztelkedtek.
A tridenti zsinat az eredendő bűn eltörlésére tekintettel védelmébe vette a gyermekkeresztséget, és kötelező érvénnyel tanított, hogy a keresztséget követően a kisgyermekeket is a hívők közé szabad számítani, és az érvényességhez éppúgy nincs szükség újbóli keresztségre, mint ahogy a keresztség későbbi, tudatos ratifikálására sem.[11]
Mivel a csecsemők és a kisgyermekek nem élhetik át a megtérést, és nem tudnak felelősségteljes döntést hozni, ezért napjainkban a protestáns (főleg az újprotestáns) egyházak jelentős része elutasítja a gyermekkeresztséget.
A katolikus egyházban
[szerkesztés]A keresztség szentsége kiszolgáltatásának szertartása:
- Köszöntés
- Szülők kikérdezése ("Mi a gyermek neve?", "Mit kértek N. számára?")
- A pap, a szülők és a keresztszülők a gyermek homlokát kereszttel megjelölik.
- Keresztszülők ígérete.
- Rövid prédikáció
- Egyetemes könyörgések
- Olajjal való megkenés
- Szentelt víz megáldása
- Hitvallás – háromszori ellentmondás a Sátánnak, és háromszori hittétel.
- Szülők másodszori kikérdezése
- Vízzel való leöntés – háromszor az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.
- Krizmával való megkenés
- Fehér ruha ráadása
- Égő gyertya átadása
- Miatyánk
- Áldás
Református egyház
[szerkesztés]A keresztelési istentisztelet liturgiája:
- Ének (Sok helyen a következő énekvers: "Nem éltem még e föld színén: te értem megszülettél; Még rólad mit sem tudtam én: tulajdonoddá tettél; Még meg sem formált szent kezed, Már elválasztál engemet, Hogy társam légy e földön.", Magyar Református Énekeskönyv 329. dicséret 2. verse)
- Köszöntés
- Szereztetési ige: "A feltámadott Krisztus, mielőtt átment a mennyei dicsőségbe, e szavakkal küldte el tanítványait az evangélium hirdetésére és hatalmazta fel őket a keresztség sákramentumának kiszolgáltatására: 'Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevébe, tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam néktek; és ímé én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.' Ámen" (Mt 28,18-20).
- Igehirdetés
- Hitvallás – a gyülekezet fennhangon elmondja az apostoli hitvallást.
- Nyilatkozat és fogadalom (szülők és keresztszülők)
- Imádság
- Keresztelés – e szavakat mondja a lelkipásztor, miközben néhány csepp vizet önt a megkeresztelni odavitt gyermek fejére: " (a gyermek neve) keresztellek téged az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevébe. Ámen."
- A gyermek megáldása – az ároni áldás szavaival, vagy ezzel a formulával:
- Kicsiny gyermek, nőj, növekedjél, testben és lélekben, Isten és emberek előtt való kedvességben. Legyél áldott, hogy boldog is lehess.
- Hirdetések
- Ének
- Áldás
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rozsnyói Református Egyházközség: A keresztség feltételei Archiválva 2017. december 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Goebel, Greg: Infant Baptism: Why do Anglicans Baptize Babies? (amerikai angol nyelven). Anglican Compass , 2013. március 6. (Hozzáférés: 2021. június 19.)
- ↑ Doctrine - Frequently Asked Questions - The Lutheran Church—Missouri Synod. www.lcms.org . (Hozzáférés: 2021. június 19.)
- ↑ Why Does the Orthodox Presbyterian Church Baptize Infants?: The Orthodox Presbyterian Church. opc.org . (Hozzáférés: 2021. június 19.)
- ↑ About Baptism (amerikai angol nyelven). United Church of Christ . (Hozzáférés: 2021. június 19.)
- ↑ Luther's Ecumenical Significance: An Interconfessional Consultation (english nyelven). Fortress Press, 141. o. (1984. október 15.). ISBN 978-0-8006-1747-9 „When modern Methodists expound infant baptism, they think first of " prevenient grace", for which infant baptism is said to be an effective, or at least a useful, sign.”
- ↑ Gyermek-keresztség vagy felnőtt-keresztség. Lutherrózsa, 2017. (Hozzáférés: 2024)
- ↑ Mk 16,16
- ↑ Mt 28,19
- ↑ a b c d Katolikus liturgia: A keresztség története Archiválva 2020. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ a b c d e f Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár
- ↑ Gecse Gusztáv: Vallástörténeti kislexikon
- ↑ E. G. White: Tanácsok a gyülekezeteknek: Keresztség Archiválva 2020. október 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Walker, W. (1919). A History of the Christian Church. New York: Charles Scribner's Sons. p.95
- ↑ Taufe in: Evangelisches Kirchenlexikon, Band 4. Göttingen 1996, Sp. 666.
- ↑ Fanning, William (1907). "Baptism". Catholic Encyclopedia. New York City: Robert Appleton Company. Archived from the original on February 28, 2009. Retrieved February 24, 2009.
- ↑ Müller Lajos: A keresztség, 1926.