Ugrás a tartalomhoz

Fedák Sári

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fedák Sári
(Fedák Sarolta Klára Mária)
SzületettFedák Sarolta Klára Mária
1879. szeptember 27.[1][2][3]
Beregszász
Elhunyt1955. május 5. (75 évesen)[4][2][5]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMolnár Ferenc (1922. október 11. – 1924)
Foglalkozása
Halál okaszívinfarktus
SírhelyeFarkasréti temető (28/1-1-35)[7]
Színészi pályafutása
Aktív évek1899–1944
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Fedák Sári témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fedák Sári, teljes nevén: Fedák Sarolta Klára Mária (Beregszász, 1879. szeptember 27.[8] – Budapest, 1955. május 5.) magyar színművésznő, énekesnő, primadonna. Molnár Ferenc író második felesége.

Az egyik legismertebb és legsikeresebb magyar előadóművész. Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után, 1900-ban a Magyar Színházban kezdte meg pályáját, aminek során számos magyar és külföldi színházban fellépett. Többek között szerepelt a Népszínházban, a Vígszínházban, a Király Színházban is. Külföldi szereplései során eljutott Bécsbe, Berlinbe, Párizsba, Londonba és az Egyesült Államokba is. Humoros és jó előadó volt. A legnagyobb operett-primadonna volt, pedig nem volt jó hangja. Sikerei ellenére rendkívül kritikus volt magával szemben, de a másoktól eredő kritikát nem szerette. Tehetsége miatt neve fogalommá vált a magyar színjátszásban. Mivel 1944-ben a bécsi Donausender német nemzetiszocialista rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a második világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, „nácirajongónak" bélyegezte, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélte. Büntetése letöltése után már nem térhetett vissza a színpadra. 1955. május 5-én hunyt el Budapesten.[9]

Fedák Sári a János vitézben

Családja és származása

[szerkesztés]

Édesapja dr. Fedák István (1848–1919), Bereg vármegye tiszti főorvosa, a Ferenc József-rend lovagja,[10][11] édesanyja Kokály Emília (1850–1935) volt.[12][13][14][15] Apai nagyszülei Fedák András (1818–1879) uradalmi számtartó (rationista dominalis) és a nemesi származású szelefarmosi Bodó Klára (1827–1877) voltak.[16][17][18][19] Fedák Andrásné Bodó Klárának a szülei szelefarmosi Bodó Tamás, zempléni főszolgabíró, földbirtokos és végessi Végessy Terézia (1805–1873) voltak.[20][21] Fedák András fivére Fedák Ferenc Orbán (1814–1874), premontrei rendi pap, tanár, költő, a jászói konvent préposti levéltárosa volt. Fedák András és Fedák Ferenc Orbán szülei, idősebb Fedák András (1780–1851), a jászói konvent uradalmi tiszttartója (provisor dominalis),[22] és Beretz Julianna (1793–?) voltak.[23] Idősebb Fedák András, Fedák Pál (1744–1829)[24] és Noviszedlák Mária (1761–1831) fia volt,[25] és eredetileg Káposztafalváról vándorolt át Jászóra, ahol 1811. november 18-án vette el a jászói születésű Beretz Julianna kisasszonyt.[26] Az anyai nagyszülei Kokály Ferenc (1810–1890), szabadbattyáni uradalmi tiszttartó,[27][28] és Ritter Mária (1815–1864) voltak.[29][30][31]

Fedák Sári fivére ifjabb Fedák István (1875–1921), gazdasági titkár, városi rendőrkapitány volt,[32] akinek feleségétől, dr. Szilágyi Ágota történelemtudós asszonytól több gyermeke született, köztük: dr. Fedák Ágota, német és francia nyelvész, filmfordító, és Fedák István (1905–1972), gépészmérnök.[33] Fedák Istvánné dr. Szilágyi Ágota, Szilágyi Arabella (1861–1918) szoprán lánya volt.[34]

Pályafutása

[szerkesztés]

1899-ben végezte el a Rákosi Szidi színiiskoláját. Még ebben az évben színpadra került a Magyar Színházban a Gésák című darabban, Molly szerepében. 1900-tól játszott többek között Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Színházban, a Vígszínházban, 1932-ben a nyíregyházi színházban.

1904-ben Karabélyos Elek alsólendvai táblabíró vásárolt részére egy kúriát Tótszerdahelyen, amely felújítva megtekinthető mai napig a településen.[35]

Az 1904. november 18-án a Király Színházban bemutatott Kacsóh Pongrác daljátéknak, a „János vitéz”-nek a főszerepét játszotta. A Király Színház nézői nem hittek a szemüknek: a színpadon Fedák Sári mint János vitéz állt, bő gatyában és karikás ostorral a kezében.

A Király Színház akkor nagyon rosszul állt. Rákosi Szidinél laktam akkoriban, Beöthy László mamájánál. Ő aggódott legjobban fia színházának anyagi helyzete miatt. Akárhányszor hazajöttem a próbákról (János vitéz próbáiról) mindig faggatott: Lesz ennek sikere?... de jó lenne, ha legalább huszonötször lemenne... Nem tudtam megnyugtatni. Aztán amikor először próbáltunk jelmezzel, zenekarral, Szidi néni lejött a próbára. Voltak még vagy harmincan a nézőtéren. Akkor elénekeltem az „Egy rózsaszál szebben beszél”-t, s már eldőlt a darab sorsa. Mindenki sírt a nézőtéren, én is velük. Beöthy feljött a színpadra és ezt mondta: Ez a darab százszor fog menni! Szidi mama ráduplázott: Kétszázszor. Mindketten tévedtek. Csak én játszottam eddig 574-szer!
– Fedák Sári a "János vitéz" próbáiról

Az első világháború alatt előbb az Osztrák–Magyar Monarchia ellen, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre agitált. A kommün leverése után Bécsbe menekült, az ott élő emigránsok azonban feljelentették, a rendőrség azonnal elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták.

Mivel támogatta a Tanácsköztársaságot, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. Hat nyelven beszélt.[36] Fellépett Berlinben és Párizsban is, 1922-ben, 1925-ben, majd 1934-ben pedig – részben egyedül, részben pedig maga szervezte társulattal – bejárta az Amerikai Egyesült Államok magyarlakta városait. 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája.

1922. október 11-én férjhez ment Molnár Ferenchez,[37] akinek második felesége volt, de 1926-ban elváltak. Mindig primadonnaságra vágyott, kínosan ügyelt arra, hogy a középpontban legyen, a színpadon senki ne takarja.

1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja, Szöllősi Zsigmond adta ki.[36] Politikával is foglalkozott, a Nemzeti Egység Pártja Pestszentlőrinci szervezete női csoportjának elnöke, képviselője volt.

Az 1940-es évek elején az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. 1944-ben a bécsi Donausender német náci rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság, a Tanácsköztársaság után még „levörösözött" színésznőt, most „nácirajongónak" bélyegezte, és népellenes bűntettben bűnösnek találta. A vád: „nyilvános szereplés alkalmával Szálasit dicsőítette". Az ítélet két év börtön és vagyonának elkobzása volt. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérsékelték, emellett három évre eltiltották foglalkozásának budapesti gyakorlásától és politikai jogait öt évre felfüggesztették. Vagyonát végül nem kobozták el.

Utolsó évei

[szerkesztés]

A büntetés letöltése után Nyáregyházán vett házat. Oda is költözött komornájával, Kerék Margittal. Azonban kiköltöztették a szépen rendbe hozott házából is. Az épület a termelőszövetkezetnek kellett. Egy elhagyott, egyszobás házat kapott a falu végén (Jókai utca 4.).[38] Mivel mellékbüntetésként három évre eltiltották foglalkozásától is, soha többé nem tért vissza a színpadra. Még egyszer utoljára 1954 tavaszán felkérte a Déryné színház igazgatója, hogy játssza el Csiky Gergely: Nagymama című vígjátékának főszerepét. Fedák készült a visszatérésre, de betegsége (agyvérzés és érelmeszesedés) következtében elhunyt az Budai Irgalmasrendi Kórházban.[39]

Személyisége, képességei

[szerkesztés]

Szigorúbb kritikát gyakorolt önmagával szemben, mint a hivatalos színikritikusok. Ennek ellenére idegenektől nem vette jó néven a negatív megjegyzéseket. A róla szóló dicséreteket viszont összegyűjtötte. Humorát, anekdotáit mindenki szerette és élvezettel hallgatta. Kiemelkedő előadó volt. Tisztában volt azzal, hogy neve fogalommá vált, és mindenkit meg akart hódítani. A prózai színpadot kevésnek tartotta, és mindenáron primadonna akart lenni. Néha főszerepet játszott zenés darabokban, de még akkor is elégedetlen volt önmagával, amikor a közönség ünnepelte. Ügyelt arra, hogy ő legyen középpontban, és senki se takarja a színpadon. Annak ellenére volt a legnagyobb operettprimadonna, hogy szakmai szempontból nem volt jó hangja.

Játékában megjelent az általa képviselt újszerű felfogás, a kiemelkedő tánctudás és a temperamentum. Ennek és tehetségének köszönhetően a 20. századi magyar színjátszás egyik legnépszerűbb operettprimadonnája volt. A fennmaradt feljegyzésekből kitűnik, hogy boldogtalan volt, a végletek embere. Egyszerre jellemezte odaadás és melegszívűség, valamint kegyetlen szigorúság és ridegség. Igazán csak a színpad jelentett számára biztonságot. Mikor egyedül volt, sokat sírt, társaságban viszont, amennyire tudta, keménynek mutatta magát. Rendkívül aktív személyiség volt, szinte izzott körülötte a levegő. A „hazavágyás" jellemezte életét, de a békés otthon nem adatott meg neki.

Emlékezete

[szerkesztés]

Ady Endre ezt írta a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka révén:

Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát.

Németh László a következőket nyilatkozta a 60 éves Fedák Sáriról:

Íme a Magyar Operett. Egy asszony, aki nagy egyéniség, s amellett elég ripacsirta, hogy jól tudta érezni magát, sőt hitt is ebben a flitteres, nagyherceges operettvilágban. Asszonynak kellett lennie, mert férfiból elképzelhetetlen ez az öntvény. Akinek ekkora emberi súlya van, ha férfi, más pályát keres… Fedákban ezt imádta a közönség, amely az ő kótákkal packázó hangjában, áradó jókedvében, hars önbizalmában nemcsak operettet kapott, de különös, nyers ízzel kapta a maga életkedvét.

Érdekességek

[szerkesztés]

A rablóultiban az irreálisan magas, általában a legmagasabb engedélyezett kontra neve: fedáksári. Arról megoszlanak a vélemények, hogy hányszoros kontráról is van szó pontosan (32- vagy 64-szeres), mert az ultiban igen ritkán jut el valaki addig, hogy „fedáksárit” mondjon. Szőnyei Gyula Tanuljunk kártyázni című könyvében 64-szeres szorzóval szerepel.

A József Attila Színház 1998-ban mutatta be Radó Denise A Fedák-ügy avagy kontra, rekontra, szubkontra című darabot. A címszerepet Galambos Erzsi alakította.

A Nemzeti Színház 2015-ben mutatta be Fedák Sári címen a művész naplójából készített színdarabot, a címszerepet Szűcs Nelli játszotta.[41]

2022. március 5-én a Győri Nemzeti Színház mutatta be Olt Tamás rendezésében a díva életéről szóló zenés életrajzi tragikomédiát, Minden jegy elkelt címmel, Kubik Anna főszereplésével.[42]

Színházi tagságai

[szerkesztés]
Fedák Sári sírja Budapesten. Farkasréti temető: 28/1-1-35

Fontosabb szerepei

[szerkesztés]

Filmjei

[szerkesztés]
  • Mámi (1937)
  • Hazafelé (1940)
  • Tokaji aszú (1941)

Főbb művei

[szerkesztés]
  • Útközben. Beszélgetés a barátommal, 1–2.; Szőllősi, Bp., 1929
  • „Te csak most aludjál, Liliom…”. Fedák Sári emlékiratai; szerk. Bognár József; Magyar Ház, Bp., 2009 (Magyar Ház könyvek)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 16.)
  2. ↑ a b https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-9BS?i=65
  3. ↑ FamilySearch (angol nyelven)
  4. ↑ Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. október 12.)
  5. ↑ https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DT37-9BS?mode=g&i=65&wc=92QN-JWG%3A40678301%2C43353801%2C1077274001%3Fcc%3D1452460&cc=1452460
  6. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
  7. ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/abc.pdf, 2019. szeptember 22.
  8. ↑ „fedak_sari_anyakonyv”. docs.google.com. (Hozzáférés: 2021. október 21.)
  9. ↑ Hungary, Civil Registration, 1895–1980 * Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun * Budapest (II. Kerület) * Deaths * (Halottak) 1954 (dec.) * Image 66 of 128 (kép) pp. 66/128. FamilySearch, 1955. (Hozzáférés: 2014) : balra lent, Fedák Sarolta néven; Budapest, II. kerület, halotti anyakönyv 1955/315. sz. bejegyzés
  10. ↑ Pesti Napló, 1919. október (70. évfolyam, 116–142. szám)1919-10-22 / 134. szám
  11. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest, XVIII. Kerület - halottak - dr. Fedák István halála - 1919. okt. 21.
  12. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Szabadbattyán - házasságok - Fedák István és Kokály Emilia házassága - 1874. máj. 19.
  13. ↑ Felsősomlyó (in: Szabadbattyán) - 1850. szep. 20.
  14. ↑ familysearch.org Fedák Istvánné Kokály Emília halálának a bejegyzése
  15. ↑ Nyírvidék – Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172–198. szám) 1935. 08. 07. / 179. szám
  16. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár gyászjelentések - Fedák András
  17. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár gyászjelentések - Fedák Andrásné Bodó Klára
  18. ↑ Szinházi élet – 1916
  19. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Nagy-Tárkány - halottak - Fedák Andrásné Bodó Klára halála - 1877. máj. 15.
  20. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár gyászjelentések - Bodó Tamásné Végessy Terézia
  21. ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok - 2. kötet - Bodó (szelefarnosi).
  22. ↑ familysearch.org Fedák András halálának a bejegyzése
  23. ↑ familysearch.org Fedák Ferenc keresztelője
  24. ↑ familysearch.org Fedák Pál halála – Káposztafalva
  25. ↑ familysearch.org Fedák Pálné Noviszedlák Mária halála – Káposztafalva
  26. ↑ familysearch.org Fedák András és Beretz Julianna házassága
  27. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Vámpuszta (in: Simontornya) - Kokály Ferenc Mihály keresztelője (szülei: Kokáli József, kálozi uradalmi írnok "cancellista dominalis" és Fleischer Terézia) - 1810- szep. 22.
  28. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Szabadbattyán - halottak - Kokály Ferenc halála - 1890. feb. 2.
  29. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Székesfehérvár -keresztelők - Ritter Mária keresztelője (szülei: Ritter András Károly kálozi uradalmi gazdatiszt és Müller Borbála) - 1815. jan. 13.
  30. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Káloz - házasságok - Kokály Ferenc uradalmi gazdatiszt és Ritter Mária házassága - 1832. feb. 6.
  31. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Szabadbattyán - halottak - Kokály Ferencné Ritter Mária halála - 1864. aug. 22.
  32. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - I. Kerület - halottak - Fedák István gazdasági titkár halála - 1921. júl. 2.
  33. ↑ FEDÁK ÁGOTA DR. FILMFORDÍTÓ
  34. ↑ Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1–51. szám) 1903. 11. 11. / 46. szám
  35. ↑ Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 10.)
  36. ↑ a b Fedák Sári
  37. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest II. ker. polgári házassági akv. 442/1922. folyószáma alatt.
  38. ↑ Google Térkép (hu-US nyelven). Google Térkép. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  39. ↑ A Múltkor című történelmi magazinban (MTV 2010. december 29.) nyilatkozók szerint, a visszatérést jelentő szerepet Honthy Hanna közbenjárására visszavonták. Ezt már nem tudta feldolgozni…
  40. ↑ Fedák Sárinak szülővárosában, Beregszászon(sic!) avattak szobrot. [2018. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 28.)
  41. ↑ http://nemzetiszinhaz.hu/eloadas/fedak-sari
  42. ↑ Minden jegy elkelt – Az ember, aki rosszkor volt rossz helyen, aztán megint… gyoriszinhaz.hu

Források

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Bános Tibor: Aki szelet vet... Fejezetek Fedák Sári életéből; Magvető, Bp., 1986
  • Vörös Tibor: A Fedák; Háttér, Bp., 1990
  • Dívák, primadonnák, színésznők Jászai Mari, Fedák Sári, Karády Katalin Ernst Múzeum, Budapest, 2003. szeptember 10. – október 22.; katalógusszerk. Gajdó Tamás; Ernst Múzeum, Bp., 2003
  • Fedák Sári, a primadonna Pestszentlőrincen; szerk., képvál. Feitl Írisz; PIHGY, Bp., 2009 (A XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény kiállítási füzetei)
  • Az utánozhatatlan Zsazsa. Fedák Sári születésének 130. évfordulójára. Emlékkönyv; szerk. Zubánics László; KMMI, Beregszász, 2009 (KMMI-füzetek)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fedák_Sári&oldid=27592872”