Észak-Magyarország

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 81.182.133.120 (vitalap) 2021. február 14., 17:31-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Közigazgatás)
Lásd még: Észak-Magyarország (napilap)
Észak-Magyarország
KözpontMiskolc
VármegyékBorsod-Abaúj-Zemplén
Heves
Nógrád
Népesség
Teljes népesség1 126 360 fő (2019. jan. 1.)[1]
Népsűrűség83,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13 428,84 km²
Legmagasabb pontKékes, 1014 m
Észak-Magyarország régió elhelyezkedése és megyéi

Észak-Magyarország a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Régióként Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyéket foglalja magába, de a köznyelvben gyakran Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részeit is ideértik. A régió központja Miskolc.

Közigazgatás

Észak-Magyarország járásai

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye

Nógrád megye

Legnépesebb települések

Város Lélekszám (2010)
Miskolc 155 650 fő (2018. jan 1.)[2] +/-
Eger 53 436 fő (2018. jan 1.)[3] +/-
Salgótarján 34 124 fő (2018. jan 1.)[4] +/-
Ózd 32 564 fő (2018. jan 1.)[5] +/-
Gyöngyös 29 337 fő (2018. jan 1.)[6] +/-
Kazincbarcika 26 337 fő (2018. jan 1.)[7] +/-
Hatvan 20 167 fő (2018. jan 1.)[8] +/-

Demográfia

  • Lakosság: 1 209 142 fő (2010)
  • 0–14 éves korig terjedő lakosság: 16%
  • 15–64 éves korig terjedő lakosság: 67%
  • 65 év fölötti lakosság: 17%

A KSH adatai alapján.

Turizmus

Lillafüred a Szeleta-tetőről

Észak-Magyarország területének legnagyobb része megegyezik az Észak-Magyarország turisztikai régióval, kivéve két kisebb területet: a Börzsöny hegység Nógrád megyére eső vidéke (Nógrád és Diósjenő környéke) a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régióhoz tartozik, Heves megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye legdélibb területei pedig a Tisza-tó turisztikai régió részét képezik.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

A megye fő turisztikai vonzerejét többek között a látványos természeti értékek (különösen Miskolc-Lillafüred és a híres aggteleki cseppkőbarlang), a nemesi kastélyok, valamint a romantikus középkori várak és várromok jelentik (boldogkői vár, diósgyőri vár, füzéri vár, sárospataki vár, szerencsi vár). A megye legtöbb múzeuma Miskolcon található. Az Aggteleki Nemzeti Park és a Tokaji Történelmi Borvidék a világörökség listáján is szerepelnek. Érdekes látnivaló a honfoglalás kori régészeti park Kisrozvágyon. A megye nevezetességei a tokaji aszú, a gönci barackpálinka és a matyó hímzés.

Lásd még:

Heves megye

Eger városát Magyarország legszebb barokk városai között tartják számon, ahová a műemlékek mellett kiváló borai és gyógyvizei is sok turistát vonzanak. A Tisza-tó partja népszerű üdülőövezet, a Mátra és a Bükk turistaútjai pedig a vadregényes hegyi túrák kedvelőinek jelentenek különleges élményt.

Lásd még: Heves megye turisztikai látnivalóinak listája

Nógrád megye

Nógrád megye fő turisztikai vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számos műemlék és kulturális emlék jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség része.

Lásd még: Nógrád megye turisztikai látnivalóinak listája

Néhány adat

  • Az egy főre jutó GDP, vásárlóerő-egységben (PPS) kifejezve

2000 : 6 774 $ Növekedés

2001 : 7 519 $ Növekedés 845 $

2002 : 8 028 $ Növekedés 509 $

2003 : 8 426 $ Növekedés 398 $

2004 : 9 064 $ Növekedés 638 $

2005 : 9 321 $ Növekedés 257 $

2006 : 9 572 $ Növekedés 251 $

2007 : 9 981 $ Növekedés 409 $

  • Teljes termékenységi arányszám, egy nőre

2000 : 1,54 Növekedés

2001 : 1,47 Csökkenés

2002 : 1,45 Csökkenés

2003 : 1,41 Csökkenés

2004 : 1,42 Növekedés

2005 : 1,44 Növekedés

2006 : 1,49 Növekedés

2007 : 1,45 Csökkenés

2008 : 1,49 Növekedés

2009 : 1,47 Csökkenés

  • Munkanélküliségi ráta,%

2000 : 10,1% Növekedés

2001 : 8,5% Csökkenés

2002 : 8,8 Növekedés

2003 : 9,7% Növekedés

2004 : 9,7% Állandó

2005 : 10,6% Növekedés

2006 : 11,0% Növekedés

2007 : 12,3% Növekedés

2008 : 13,4% Növekedés

2009 : 15,3% Növekedés

  • Születéskor várható átlagos élettartam, év

Férfiak :

2000: 66,20 év Növekedés

2001: 66,73 év Növekedés

2002: 66,68 év Csökkenés

2003: 66,68 év Állandó

2004: 66,97 év Növekedés

2005: 66,84 év Csökkenés

2006: 67,37 év Növekedés

2007: 67,54 év Növekedés

2008: 67,90 év Növekedés

2009: 68,37 év Növekedés

Nők :

2000 : 75,25 év Növekedés

2001 : 76,26 év Növekedés

2002 : 76,00 év Csökkenés

2003 : 75,84 év Csökkenés

2004 : 75,80 év Csökkenés

2005 : 75,93 év Növekedés

2006 : 76,39 év Növekedés

2007 : 76,43 év Növekedés

2008 : 77,05 év Növekedés

2009 : 76,70 év Csökkenés

Jegyzetek

  1. ↑ Központi Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  3. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  5. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)

Források

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Észak-Magyarország&oldid=23584050”