Vazul

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen AtaBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 14., 04:37-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Jegyzetek: források --> jegyzetek AWB)
Vazul
Imre herceg temetése, Vazul megvakíttatása, Képes krónika[1]
Imre herceg temetése, Vazul megvakíttatása, Képes krónika[1]
Született10. század
nem ismert
Elhunyt1037[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaKatun of Bulgaria[3]
Gyermekei
SzüleiAdelaide of Poland, the White
Mihály
Foglalkozásapolitikus
Tisztségetörzsfőnök (10. század – )
A Wikimédia Commons tartalmaz Vazul témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vazul, más néven Vászoly (990 körül – 1037) magyar herceg, Mihály herceg fia, Taksony fejedelem unokája. Imre herceg halála után István megvakíttatta, fiait pedig száműzte. Aba Sámuel és Péter uralkodása után azonban az ő utódai ültek a magyar trónon az Árpád-ház kihalásáig.[4]

Megjegyzendő, hogy a Képes Krónika alapján a történet eltér. Vazult utódnak akarta megtenni Szent István, ezért Gizella megvakíttatta, ezután Szent István külföldre menekítette az unokaöccsének gyerekeit.

Neve

Neve a görög Baszileiosz magyar változata, ami alapján sokan úgy gondolják, hogy ez bizánci rítusú keresztségben nyert neve. Az utókor szerint viszont feleségével nem élt keresztényi házasságban. Vazul neve a Vászoly helynevekben maradt fenn.[4]

Családja

Géza fejedelem öccsének, Mihálynak a fia, azaz I. István unokatestvére volt. Egy Tátony nemzetségbeli nőt vett feleségül. Három fia volt, András, Béla és Levente, Andrásból és Bélából később király lett. Anonymus, Kézai Simon és a 14. századi krónikakompozíció tévesen és tendenciózusan azt állítják, hogy említett fiai testvérének, Szár Lászlónak a fiai voltak.[4]

A korai krónikák, így a Zágrábi krónika, a Váradi rövid krónika és az ősgeszta még Vazul fiainak mondja a három herceget, csak a 12. században cserélte ki egy krónikaíró Vazult Szár Lászlóra.[5]

Testvérének, Szár Lászlónak volt egy fia, Bogyiszló (más változatokban Domoszláv vagy Bonuzló).[5]

Élete

Szent István fia, Imre herceg halála után igényt tarthatott a trónra. István először valószínűleg őt jelölte, és ennek jeleként neki adta a jövedelmező nyitrai dukátust.

Később, Kézai Simon szerint Gizella királyné nyomására István Orseolo Pétert, Géza leányági unokáját nevezte meg utódának. Ez Benedikty Béla elemzése[6] szerint valószínűtlen, ugyanis István halála után Péter és Gizella viszonya ismétlődő konfliktusok sora volt.

Vazul nem akarta elismerni Pétert a trón örököséül. István kisebbik legendája szerint részt vett egy összeesküvésben, amiért István elfogatta, és Nyitrán őriztette. Végül, hogy az uralkodásra alkalmatlanná tegye, szemeit kitolatta, fiait pedig száműzte. A krónikák egyöntetűen megegyeznek abban, hogy a megvakítás Gizella királyné parancsára történt Péter trónutódlásának elősegítése érdekében — ezzel valószínűleg az Istvánról kialakított képet kívánták kedvezőbbé tenni.

A 14. századi krónikakompozíció szerint fülébe ólmot öntöttek („Sebös tehát megelőzte a király küldöttét, kitolta Vazul szemeit és ólmot öntött fülének üregébe”). Ennek hitelét sokan kétségbe vonják, ez (a fentiekhez hasonlóan) lehet a szent király mentegetése.[4]

Vazulról megvakítása után többé nincs szó. A történészek feltételezik, hogy belehalt a tortúrába vagy annak következményeibe.

Jegyzetek

  1. OSZK
  2. The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. p22131.htm#i221309, 2020. augusztus 7.
  4. a b c d szerk.: Kristó Gyula (főszerk.), Engel Pál, Makk Ferenc: Korai magyar történeti lexikon (9-14- század). Akadémiai Kiadó, Budapest, 662. o. (1994). ISBN 963-05-6722-9 
  5. a b Györffy György. 27 / Imre herceg – Trónutódlás – István halála., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  6. Benedikty Béla: A nemzeti önámítás gyökereit keressük

Források

További információk