Tőzsde

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen 94.44.104.114 (vitalap) 2021. április 14., 16:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
A budapesti Tőzsde 1914 előtt
A New York-i tőzsde épülete

A tőzsde nyilvános, központosított és szervezett piac, olyan hely, ahol meghatározott árukat, meghatározott időben,azon belül meghatározott személyekkel adhatnak-vehetnek szigorú eljárási szabályok szerint melyet nem betartva a 2005 évi 133 törvény büntetni rendeli A magyarországi tőzsde jogi személy, nyereségorientált részvénytársaság. Üzletet csak tőzsdeügynökön (alkusz) keresztül lehet kötni. A tőzsdei kereskedelemben részt vevő áruknak vagy értékpapíroknak nem kell jelen lenniük, mivel az egyes áruk helyettesíthetők, illetve egymással kicserélhetők. Az eladni és vásárolni szándékozók árelképzelései befutnak a tőzsdei üzletkötőkhöz (brókerek), akik ezeket megpróbálják a piacon érvényesíteni. A tőzsde nemcsak piac, hanem a modern gazdaságban nélkülözhetetlen gazdasági értékelő és információs központ is.

A tőzsdék fajtái

Jogállásuk szerint a tőzsdéket két csoportra lehet osztani:

  • Az európai-kontinentális tőzsde közjogi jellegű, felügyeletet az állam gyakorol felette.
  • Az angol-amerikai típusú tőzsdék magánjogi alapon működő intézmények, amelyek általában részvénytársasági formában működnek.

Tőzsdei ügyletek

A tőzsdei ügylet az a szerződés, amelyet a tőzsdei kereskedési joggal rendelkezők a tőzsdén forgalmazott árukra vonatkozóan egymással kötnek. Fajtái:

  • azonnali/prompt
  • határidős/termin: későbbi időpontban történik a teljesítés, gyakran spekulációs céllal, itt nem a vásárlás a lényeg, hanem az árfolyam-különbözet. Speciális fajtája az opciós ügylet.

Opciós ügylet: Az eladó vagy a vevő az opciós díj megfizetésével jogot vásárol magának a későbbi döntéshez. Két fajtája van:

  • vételi
  • eladási

Tőzsdei ügylet menete

A tőzsdén információs táblák mutatják a legfontosabb tudnivalókat, pl. árfolyamokat, ajánlatokat, megkötött ügyleteket. Az ügyleteket szóban, számítógépen, de már telefonon is meg lehet kötni, a tőzsdei levezető a megegyezés után kiállítja a kötjegyet és a tőzsdei nap végén a kötjegy segítségével készítik el a szerződést.

Tőzsdei árfolyamok

  • nyitó: a napi első megkötött ügylet árfolyama
  • záró: a napi utolsó megkötött ügylet árfolyama
  • átlag: a napi üzletkötések árfolyamainak átlaga

A tőzsdeindex az adott tőzsdén forgó papírokat jól jellemző részvénycsomag értékének változását mutatja egy bázisidőponthoz viszonyítva. Követi a gazdasági folyamatokat és a befektetők várakozásait.

Története

Az első tőzsde 1531-ben nyílt Antwerpenben, a kereskedelem megkönnyítésére. Itt különböző származású emberek jelentek meg és kereskedtek egymással. Ezután 1611-ben Amszterdamban megnyílt a következő legfontosabb tőzsde amit a Holland Kelet-Indiai társaság tett fontossá.

Legnagyobb tőzsdék

A világ jelentős tőzsdéi[1][2]

No. Év Tőzsde Rövidítés Régió Hely Piaci korlát
(milliárd USD)
Havi kereskedelem
(milliárd USD)
1 2019 New York-i tőzsde NYSE  USA New York City 22,923 1,452
2 2019 Nasdaq NASDAQ  USA New York City 10,857 1,262
3 2019 Tokiói Értéktőzsde JPX  Japán Tokió
Osaka
5,679 481
4 2019 Londoni Értéktőzsde LSE  Egyesült Királyság
 Olaszország
London
Milánó
4,590 219
5 2019 Shanghai Értéktőzsde SSE  Kína Shanghai 4,026 536
6 2019 Hongkongi Értéktőzsde SEHK  Hongkong Hongkong 3,936 182
7 2019 Euronext  Európai Unió
Európai Gazdasági Térség
Amszterdam
Brüsszel
Dublin
Lisszabon
Oslo
Párizs
3,927 174
8 2019 Sencseni Értéktőzsde SZSE  Kína Sencsen 2,504 763
9 2019 Torontói Értéktőzsde TSX  Kanada Toronto 2,095 97
10 2019 Bombay-i Értéktőzsde BSE  India Mumbai 2,056 210
11 2019 National Stock Exchange NSE  India Mumbai 2,030 196
12 2019 Deutsche Börse  Németország Frankfurt 1,864 140
13 2019 SIX Swiss Exchange  Svájc Zürich 1,523 77
14 2019 Korea Exchange KRX  Dél-Korea Szöul, Puszan 1,463 277

Lásd még

Források

Jegyzetek

További információk