Tu–154
| Tu–154 | |
 |
|
| Tu–154M az Aeroflot színeiben | |
|
|
|
| Funkció | utasszállító repülőgép |
| Gyártó | Kujbisevi Repülőgépgyár (Aviakor) |
| Tervező | Tupoljev tervezőiroda (főkonstruktőr: Szergej Jeger) |
| Gyártási darabszám | 1025 |
| Fő üzemeltetők | Szovjetunió és a volt szocialista országok |
|
|
|
| Első felszállás | 1968. október 3. |
| Háromnézeti rajz | |
 |
|
| A Tu–154 háromnézeti rajza | |
A Tu–154-es (NATO-kódja: Careless) szovjet, később orosz gyártmányú, közepes hatótávolságú, három sugárhajtóműves utasszállító repülőgép. A mai napig belföldi járatokon használják Oroszországban, a volt Szovjetunió tagállamaiban, néhány kelet-európai országban, Iránban és Észak-Koreában. Gyártását 2013-ban fejezték be. Ez volt talán a legjobban bevált szovjet sugárhajtású utasszállító repülőgép.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A Tu–104 és az Il–18 utasszállító repülőgépek leváltására tervezték a Tupoljev tervezőirodában (OKB–156). A fejlesztési munkálatok 1963-ban kezdődtek Szergej Jeger főkonstruktőr vezetésével.
A Tu–154 volt a Tupoljev tervezőiroda első olyan sugárhajtású utasszállító repülőgépe, melyet eleve polgári célra, utasszállításra terveztek. A tervezőiroda korábbi sugárhajtású repülőgépei, a Tu–104 és ennek leszármazottai, a Tu–124 és a Tu–134 gyökerei a Tu–16 bombázó konstrukciójáig nyúlnak vissza.
A fejlesztési kezdeti szakaszában két koncepciót dolgoztak ki, melyek a hajtóművek számában és elrendezésében különböztek. Az egyik változat koncepciója négy, két oldalt párosával elhelyezett Szolovjov D–20-as hajtóműveket tartalmazott, míg a másik változatnak három Kuznyecov NK–8-as hajtóműve volt. A tervek elemzését követően 1965-ben az utóbbi, három hajtóműves változat mellett döntöttek. Ekkor meghatározták az alapvető műszaki paramétereket is. A műszaki követelmények 16–18 000 kg-os hasznos terhelés és 900 km/h-s utazósebesség mellett 2850–4000 km-es hatótávolságot, míg 5800 kg-os terhelésnél és 850 km/h-s utazósebességnél 5800–7000 km-es hatótávolságot határoztak meg.
Az előzetes tanulmányok alapján a Szovjetunió Minisztertanácsa 647-240. sz. határozatában megbízta a Tupoljev-tervezőirodát a közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép kifejlesztésével. Az első kísérleti példánya 1966-ra készült el a moszkvai Opit gépgyárban (MMZ Opit). A géppel az első felszállást 1968. október 3-án hajtották végre.
A sorozatgyártást eredetileg a hodinkai 30. sz. Moszkvai Gépgyárban tervezték, de végül a Kujbisevi Repülőgépgyár (ma: Aviakor) mellett döntöttek. Első változatának, az öt fős személyzetű Tu–154A-nak sorozatgyártása 1970-ben kezdődött el Kujbisevben (ma: Szamara). Az Aeroflotnál 1971-ben állt szolgálatba. Kezdetben kísérleti jelleggel postai küldemények szállítására használták. Az utasforgalomban 1972-től vett részt az Aeroflotnál. Első menetrend szerint útját 1972. február 9-én hajtotta végre a Moszkva–Minyeralnije Vodi vonalon.
1975–1988 között modernizálták, miközben a felszállótömege 94 tonnáról 96 tonnára nőtt. Az első modernizált változata a Malév igényei szerint kialakított Tu–154B–2 volt, három fős személyzettel. Legutolsó sorozatgyártású változata a Tu–154M, melynek eredetileg Tu–164 lett volna a típusjelzése.
A Tu–154-es sorozatgyártását 2013. februárjában fejezte be a szamarai Aviakor. Az utolsó példányt az orosz védelmi minisztérium számára gyártották.[1]
Magyarországi alkalmazása [szerkesztés]
A Malév 1973. szeptember 5-én állította forgalomba az első Tu–154B2 repülőgépet HA–LCA lajstromjellel. A típust csaknem három évtizeden keresztül alkalmazta, ez idő alatt összesen 18 darabot üzemeltetett. A típust 2001. március 31-én vonták ki az utasforgalomból. Az ötödikként 1975-ben beszerzett HA–LCG lajstromjelű gép a Ferihegyi Repülőgép Emlékparkban van kiállítva.
Balesetek [szerkesztés]
A Tu–154-es forgalomba állítása óta 63 gép semmisült meg balesetekben, ami magasabb érték, mint a Boeing hasonló típusú repülőgépénél, a hírhedten rosszindulatú Boeing 727-esnél, és ezekből az esetekből mindössze 28 végződött haláleset nélkül. A 63 elpusztult gépből 6-ot terroristák vagy más katonai csoportok térítettek el, néhányuk a rossz leszállópályaviszonyok miatt ment tönkre. A többi balesetet karbantartás hiánya, géphiba, vezetési hiba, emberi mulasztás vagy a légiirányítók figyelmetlensége okozta.
A Malévnél majdnem harminc évig volt használatban. A Boeingek megjelenése előtt a legnagyobb darabszámban üzemeltetett típus volt, ezek közül csak egy szenvedett katasztrófát Bejrútban ismeretlen okból (valószínűleg lelőtték). Egy gép Prágában egy erőteljes földetérés közben kettétört, egy másik gép Szalonikiben figyelmetlenségből a betonon hasraszállt, de újból el tudott emelkedni, majd a futómű kibocsátása után rendben leszállt. Személyi sérülés itt nem volt, de a gépet selejtezni kellett.
- 2001. október 4-én a Szibir légitársaság 1812-es járata a Tel Avivból Novoszibirszkbe tartó út során a Fekete-tengerbe zuhant, miután egy ukrán föld–levegő rakéta eltalálta. Az RA-85693 lajstromjelű gépen tartózkodó 66 utas és 12 fős személyzet életét vesztette.[2]
- 2002. július 1-jén a Bashkirian Airlines 2937-es járata (Moszkvából Barcelonába tartó) a németországi Überlingen közelében összeütközik a DHL Boeing 757 Cargo Bergamo-Brüsszel járatával 11 880 m magasan, 63 utas és a 12 fős személyzet meghal. A másik gépben a két pilóta veszti életét. Állítólag a Boeing vezérsíkja hasította ketté a Tu–154-est.[3]
- 2006. augusztus 22-én a Pulkovo Airlines 612-es járata a Fekete-tenger partvidéke mentén fekvő Anapa városából Szentpétervárba tartó útja során viharba került, majd lezuhant az orosz–ukrán határ közelében 170 ember, köztük 45 gyermek halálát okozva.[4]
- 2006. szeptember 1-jén az Iran Air Tours egyik Tu–154-ese az iráni Mashhad városában leszállás közben kicsúszott a kifutópályáról és kigyulladt. A fedélzeten lévő 148 ember közül 28 meghalt.[5]
- 2006. szeptember 26-án a Kyrgyzstan Airlines repülőgépe Biskekben, felszállás közben összeütközött az amerikai légierő Boeing KC–135 légi utántöltő repülőgépével. Ennek következtében a Tu–154-es gép egyik szárnyának egy része letörött, de végre tudta hajtani a felszállást és sikeresen vissza tudott térni a repülőtérre úgy, hogy 2,5 méteres darab hiányzott a szárnyából. A balesetben senki sem sérült meg.[forrás?]
- 2010. április 10-én Szmolenszk közelében lezuhant a Lengyel Légierő 101-es lajstromjelű Tu–154M-je, amely többek között Lech Kaczynski lengyel államfőt szállította a katyńi áldozatok emlékünnepségére. A fedélzeten tartózkodott az elnök, felesége Maria Kaczyńska, a lengyel központi bank vezetője Slawomir Skrzypek és több más vezető lengyel személyiség. A személyzettel együtt összesen 96 fő életét vesztette a légi szerencsétlenségben. Lengyelország és Oroszország azonnal elrendelte a teljes kivizsgálást az ügyben.[6][7]
Típusváltozatok [szerkesztés]
- Tu–154 – Az 1972-ben szolgálatba állt első sorozatgyártású változat Kuznyecov NK–8–2 hajtóművel felszerelve, 167 fős utasférőhellyel;
- Tu–154A – Az első modernizált változat, az alapváltozathoz képes további üzemanyagtartályokkal és vészkijáratokkal felszerelve. A hajtóművet Kuznyecov NK–8–2U típusúra cserélték és korszerűsítették az avionikai berendezéseit.
- Tu–154B – 180 fő szállítására alkalmas változat modernizált elektronikával felszerelve.[8]
- Tu–154B1 – Továbbfejlesztett hajtóművel felszerelt változat.
- Tu–154B2 – Nyugati rendszerekkel együttműködni képes navigációs rendszerekkel felszerelt változat.[9]
- Tu–154SZ – A Tu–154B-ből kialakított teherszállító változat megerősített padlólemezekkel és növelt méretű teherajtóval ellátva [10]
- Tu–155 – Kriogén-rendszerű hajtás kísérleteire szolgáló prototípus. A Tu–154M repülőgépbe a középső hajtómű helyére egy hidrogén üzemű Kuznyecov NK–88 hajtóművet építettek.[11]
- Tu–156 – A Tu–154 bázisán megépített kísérleti repülőgép, amelybe 3 db földgáz üzemű Kuznyecov NK–89 gázturbinás sugárhajtóművet építettek.[12]
- Tu–156M2 – Földgáz üzemű NK–93 hajtóművekkel felszerelt kísérleti változat, amelyet egy Tu–154M2 bázisán hoztak létre.
- Tu–154M – A típus legjelentősebb modernizációs programja. Az eredetileg Tu–164 típusjelzést kapott változat 1982-ben repült először. A Kuznyecov NK–8–2 hajtóművet a gazdaságosabb és tisztább üzemű Szolovjov D–30KU–154 típusúra cserélték. Ez a változat a korábbiaknál gazdaságosabban üzemeltethető, megbízhatóbb és kényelmesebb.[13]
- Tu–154M–LK–1 – A Tu–154M-ből kialakított VIP-változat;
- Tu–154M2 – 2 db Szolovjov PSZ–90A turbóventillátoros gázturbinás sugárhajtóművel tervezett változat, nem valósult meg.
- Tu–154M–100 – A Tu–154M modernizált pilótafülkével és utaskabinnal ellátott változata.
- Tu–154LL – A Tu–154 különböző változataiból kialakított repülő laboratórium, amelyet a Buran űrrepülőgép fejlesztése során légi kísérletekre és tesztekre használtak. Összesen 5 db LL-változatú gépet alakítottak ki.
- Tu–154M–LK1 – A Tu–154M bázisán kialakított légi fényképező repülőgép, amelyet a Nyitott égbolt program keretében felderítő repülésekre is használ az orosz kormány.
Műszaki adatai (Tu–154M) [szerkesztés]
Általános adatok [szerkesztés]
- Személyzet:3–4 fő
- Utaslétszám: 114–180 fő
Tömeg- és méretadatok [szerkesztés]
- Fesztáv: 37,55 m
- Hossz: 48,0 m
- Szárnyfelület: 201,5 m²
- Magasság: 11,40 m
- Üres tömeg: 55 300 kg
- Legnagyobb felszállótömeg: 102 000–104 000 kg
Hajtóművek [szerkesztés]
- Típusa: Szolovjov D–30KU–154 kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
- Hajtóművek száma: 3 db
- Tolóerő: 103 kN (egyenként)
Repülési adatok [szerkesztés]
- Legnagyobb sebesség: 950 km/h
- Gazdaságos utazósebesség: 850 km/h
- Szolgálati csúcsmagasság: 12 100 m
- Hatótávolság: 3900 km (maximális terheléssel)
Hasonló repülőgépek [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ V Szamara zaversajetszja szerijnoje proizvodsztvo reaktyivnovo passzazsirszkovo szamoljota Tu-154, ITAR-TASZSZ, 2013. február 19. (orosztul)
- ↑ http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20011004-0
- ↑ http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20020701-0
- ↑ http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20060822-0
- ↑ http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20060901-0
- ↑ Repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette Kaczynski lengyel államfő (magyar nyelven). MTI (ingyenes). (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑ Egyhetes nemzeti gyászt rendeltek el a lengyel légikatasztrófa miatt (magyar nyelven). MTI (ingyenes). (Hozzáférés: 2010. április 10.)
- ↑ Ту-154Б – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
- ↑ Ту-154Б-2 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
- ↑ Ту-154С – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
- ↑ Ту-155 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
- ↑ Ту-156 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
- ↑ Ту-154М – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
Források [szerkesztés]
- Yefim Gordon, Vladimir Rigmant: OKB Tupolev – A History of the Design Bureau and its Aircraft, Midland, 2005, ISBN 1-85780-214-4, pp. 253–258.
- Туполев Ту–154 – Az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A repülőgépet kifejlesztő Tupoljev Tervezőiroda honlapja
- A Tu–154 a Tupoljev honlapján (oroszul)
- A sorozatgyártást végző Aviakor (Kujbisevi Repülőgépgyár) honlapja (oroszul)
- Tu–154 emlékoldal – A típus magyarországi története
- Malév Tu–154 B2 felszállás (video)
- A Repülőgép Emlékparkban található HA-LCG lajstromjelű Tu–154-es korábbi Malév festéssel (fotó)
|
|||||||||||||||||
