Tu–154

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tu–154
Tupolev Tu-154 Aeroflot SVO.jpg
Tu–154M az Aeroflot színeiben

Funkció utasszállító repülőgép
Gyártó Kujbisevi Repülőgépgyár (Aviakor)
Tervező Tupoljev tervezőiroda (főkonstruktőr: Szergej Jeger)
Gyártási darabszám 1025
Fő üzemeltetők Szovjetunió és a volt szocialista országok

Első felszállás 1968. október 3.
Háromnézeti rajz
Tupolev Tu-154.svg
A Tu–154 háromnézeti rajza

A Tu–154-es (NATO-kódja: Careless) szovjet, később orosz gyártmányú, közepes hatótávolságú, három sugárhajtóműves utasszállító repülőgép. A mai napig belföldi járatokon használják Oroszországban, a volt Szovjetunió tagállamaiban, néhány kelet-európai országban, Iránban és Észak-Koreában. Gyártását 2013-ban fejezték be. Ez volt talán a legjobban bevált szovjet sugárhajtású utasszállító repülőgép.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tu–104 és az Il–18 utasszállító repülőgépek leváltására tervezték a Tupoljev tervezőirodában (OKB–156). A fejlesztési munkálatok 1963-ban kezdődtek Szergej Jeger főkonstruktőr vezetésével.

A Tu–154 volt a Tupoljev tervezőiroda első olyan sugárhajtású utasszállító repülőgépe, melyet eleve polgári célra, utasszállításra terveztek. A tervezőiroda korábbi sugárhajtású repülőgépei, a Tu–104 és ennek leszármazottai, a Tu–124 és a Tu–134 gyökerei a Tu–16 bombázó konstrukciójáig nyúlnak vissza.

A fejlesztési kezdeti szakaszában két koncepciót dolgoztak ki, melyek a hajtóművek számában és elrendezésében különböztek. Az egyik változat koncepciója négy, két oldalt párosával elhelyezett Szolovjov D–20-as hajtóműveket tartalmazott, míg a másik változatnak három Kuznyecov NK–8-as hajtóműve volt. A tervek elemzését követően 1965-ben az utóbbi, három hajtóműves változat mellett döntöttek. Ekkor meghatározták az alapvető műszaki paramétereket is. A műszaki követelmények 16–18 000 kg-os hasznos terhelés és 900 km/h-s utazósebesség mellett 2850–4000 km-es hatótávolságot, míg 5800 kg-os terhelésnél és 850 km/h-s utazósebességnél 5800–7000 km-es hatótávolságot határoztak meg.

Az előzetes tanulmányok alapján a Szovjetunió Minisztertanácsa 647-240. sz. határozatában megbízta a Tupoljev-tervezőirodát a közepes hatótávolságú utasszállító repülőgép kifejlesztésével. Az első kísérleti példánya 1966-ra készült el a moszkvai Opit gépgyárban (MMZ Opit). A géppel az első felszállást 1968. október 3-án hajtották végre.

A sorozatgyártást eredetileg a hodinkai 30. sz. Moszkvai Gépgyárban tervezték, de végül a Kujbisevi Repülőgépgyár (ma: Aviakor) mellett döntöttek. Első változatának, az öt fős személyzetű Tu–154A-nak sorozatgyártása 1970-ben kezdődött el Kujbisevben (ma: Szamara). Az Aeroflotnál 1971-ben állt szolgálatba. Kezdetben kísérleti jelleggel postai küldemények szállítására használták. Az utasforgalomban 1972-től vett részt az Aeroflotnál. Első menetrend szerint útját 1972. február 9-én hajtotta végre a Moszkva–Minyeralnije Vodi vonalon.

19751988 között modernizálták, miközben a felszállótömege 94 tonnáról 96 tonnára nőtt. Az első modernizált változata a Malév igényei szerint kialakított Tu–154B–2 volt, három fős személyzettel. Legutolsó sorozatgyártású változata a Tu–154M, melynek eredetileg Tu–164 lett volna a típusjelzése.

A Tu–154-es sorozatgyártását 2013. februárjában fejezte be a szamarai Aviakor. Az utolsó példányt az orosz védelmi minisztérium számára gyártották.[1]

Magyarországi alkalmazása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Malév Tu–154B2 típusú repülőgépe Zürichben 1985-ben

A Malév 1973. szeptember 5-én állította forgalomba az első Tu–154B2 repülőgépet HA–LCA lajstromjellel. A típust csaknem három évtizeden keresztül alkalmazta, ez idő alatt összesen 18 darabot üzemeltetett. A típust 2001. március 31-én vonták ki az utasforgalomból. Az ötödikként 1975-ben beszerzett HA–LCG lajstromjelű gép a Ferihegyi Repülőgép Emlékparkban van kiállítva.

Balesetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tu–154-es forgalomba állítása óta 63 gép semmisült meg balesetekben, ami magasabb érték, mint a Boeing hasonló típusú repülőgépénél, a hírhedten rosszindulatú Boeing 727-esnél, és ezekből az esetekből mindössze 28 végződött haláleset nélkül. A 63 elpusztult gépből 6-ot terroristák vagy más katonai csoportok térítettek el, néhányuk a rossz leszállópályaviszonyok miatt ment tönkre. A többi balesetet karbantartás hiánya, géphiba, vezetési hiba, emberi mulasztás vagy a légiirányítók figyelmetlensége okozta.

A Malévnél majdnem harminc évig volt használatban. A Boeingek megjelenése előtt a legnagyobb darabszámban üzemeltetett típus volt, ezek közül csak egy szenvedett katasztrófát Bejrútban ismeretlen okból (valószínűleg lelőtték). Egy gép Prágában egy erőteljes földetérés közben kettétört, egy másik gép Szalonikiben figyelmetlenségből a betonon hasraszállt, de újból el tudott emelkedni, majd a futómű kibocsátása után rendben leszállt. Személyi sérülés itt nem volt, de a gépet selejtezni kellett.

Egy Tupoljev Tu–154-es a Kavminvodyavia színeiben

Típusváltozatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Malév Tu–154B2 gépének pilótafülkéje
A fedélzeti mérnök munkahelye a Tu–154B2 pilótafülkéjében
  • Tu–154 – Az 1972-ben szolgálatba állt első sorozatgyártású változat Kuznyecov NK–8–2 hajtóművel felszerelve, 167 fős utasférőhellyel;
  • Tu–154A – Az első modernizált változat, az alapváltozathoz képes további üzemanyagtartályokkal és vészkijáratokkal felszerelve. A hajtóművet Kuznyecov NK–8–2U típusúra cserélték és korszerűsítették az avionikai berendezéseit.
  • Tu–154B – 180 fő szállítására alkalmas változat modernizált elektronikával felszerelve.[8]
  • Tu–154B1 – Továbbfejlesztett hajtóművel felszerelt változat.
  • Tu–154B2 – Nyugati rendszerekkel együttműködni képes navigációs rendszerekkel felszerelt változat.[9]
  • Tu–154SZ – A Tu–154B-ből kialakított teherszállító változat megerősített padlólemezekkel és növelt méretű teherajtóval ellátva [10]
  • Tu–155 – Kriogén-rendszerű hajtás kísérleteire szolgáló prototípus. A Tu–154M repülőgépbe a középső hajtómű helyére egy hidrogén üzemű Kuznyecov NK–88 hajtóművet építettek.[11]
  • Tu–156 – A Tu–154 bázisán megépített kísérleti repülőgép, amelybe 3 db földgáz üzemű Kuznyecov NK–89 gázturbinás sugárhajtóművet építettek.[12]
  • Tu–156M2 – Földgáz üzemű NK–93 hajtóművekkel felszerelt kísérleti változat, amelyet egy Tu–154M2 bázisán hoztak létre.
  • Tu–154M – A típus legjelentősebb modernizációs programja. Az eredetileg Tu–164 típusjelzést kapott változat 1982-ben repült először. A Kuznyecov NK–8–2 hajtóművet a gazdaságosabb és tisztább üzemű Szolovjov D–30KU–154 típusúra cserélték. Ez a változat a korábbiaknál gazdaságosabban üzemeltethető, megbízhatóbb és kényelmesebb.[13]
  • Tu–154M–LK–1 – A Tu–154M-ből kialakított VIP-változat;
  • Tu–154M2 – 2 db Szolovjov PSZ–90A turbóventilátoros gázturbinás sugárhajtóművel tervezett változat, nem valósult meg.
  • Tu–154M–100 – A Tu–154M modernizált pilótafülkével és utaskabinnal ellátott változata.
  • Tu–154LL – A Tu–154 különböző változataiból kialakított repülő laboratórium, amelyet a Buran űrrepülőgép fejlesztése során légi kísérletekre és tesztekre használtak. Összesen 5 db LL-változatú gépet alakítottak ki.
  • Tu–154M–LK1 – A Tu–154M bázisán kialakított légi fényképező repülőgép, amelyet a Nyitott égbolt program keretében felderítő repülésekre is használ az orosz kormány.

Műszaki adatai (Tu–154M)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Személyzet:3–4 fő
  • Utaslétszám: 114–180 fő

Tömeg- és méretadatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fesztáv: 37,55 m
  • Hossz: 48,0 m
  • Szárnyfelület: 201,5 m²
  • Magasság: 11,40 m
  • Üres tömeg: 55 300 kg
  • Legnagyobb felszállótömeg: 102 000–104 000 kg

Hajtóművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülési adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legnagyobb sebesség: 950 km/h
  • Gazdaságos utazósebesség: 850 km/h
  • Szolgálati csúcsmagasság: 12 100 m
  • Hatótávolság: 3900 km (maximális terheléssel)

Hasonló repülőgépek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. V Szamara zaversajetszja szerijnoje proizvodsztvo reaktyivnovo passzazsirszkovo szamoljota Tu-154, ITAR-TASZSZ, 2013. február 19. (orosztul)
  2. http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20011004-0
  3. http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20020701-0
  4. http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20060822-0
  5. http://aviation-safety.net/database/record.php?id=20060901-0
  6. Repülőgép-szerencsétlenségben életét vesztette Kaczynski lengyel államfő (magyar nyelven). MTI (ingyenes). (Hozzáférés: 2010. április 10.)
  7. Egyhetes nemzeti gyászt rendeltek el a lengyel légikatasztrófa miatt (magyar nyelven). MTI (ingyenes). (Hozzáférés: 2010. április 10.)
  8. Ту-154Б – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
  9. Ту-154Б-2 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
  10. Ту-154С – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
  11. Ту-155 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
  12. Ту-156 – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)
  13. Ту-154М – az Ugolok nyeba repülő-enciklopédia cikke (oroszul)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tu–154 témájú médiaállományokat.