Tarnóc
| Tarnóc (Liptovský Trnovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Liptószentmiklósi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1283 |
| Polgármester | Karol Maťko |
| Irányítószám | 032 22 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | LM |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 583 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 20 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 588 m |
| Terület | 27,45 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 19° 32′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 13″, k. h. 19° 32′ 50″ | |
| Tarnóc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnóc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tarnóc (más néven Liptótarnóc, szlovákul Liptovský Trnovec) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
Fekvése
Liptószentmiklóstól 6 km-re északnyugatra, a Szentmáriai-víztározó északi partján fekszik. Benyusháza tartozik hozzá.
Története
Területe a bronz- és a vaskorban is lakott volt. A falu már a 12. század előtt is létezett, királyi birtok volt. 1283-ban "Tornouch" alakban említik először. 1391-ben "Tarnoch", 1406-ban "Trnoch", 1480-ban "Thernouecz", 1482-ben "Trnowecz" néven szerepel a korabeli forrásokban. Királyi birtok volt, a 13. század közepétől a liptóóvári uradalom része. 1429-ben Zsigmondtól mezővárosi és vásártartási jogot, 1480-ban Mátyástól vámmentességet kapott. A 16. században a likavai uradalomhoz került, de kézműipara továbbra is jelentős maradt. 1625-ben 30 jobbágytelkén 61 család élt. 1638-ban III. Ferdinánd több vásárt engedélyezett a településnek. 1784-ben 157 házában 951 lakos élt. 1828-ban 147 háza és 1094 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, kender és zöldségtermesztéssel, vászonszövéssel sör és szeszfőzéssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak.
Vályi András szerint " TARNÓCZ. Tarnovce. Tót Mezőváros Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, és a’ Likavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Pettendorfhoz 1/2 mértföldnyire; földgyének 1/3 része sovány, 3/4 része a’ hegyek miatt nehezen míveltetik, 2/3 része termékeny, fája van mind a’ kétféle, piatza helyben, és másutt."[2]
Fényes Elek szerint "Tarnócz (Trnovech), tót m. v. Liptó vmegyében, 81 kath., 1,013 evang. lak. Kath. és evang. anyaszentegyházakkal. Van szép erdeje, országos vásárai, fűrészmalma, sör és pálinkafőző házai. Lakosai sok lent, borsót termesztenek; Vásznat szőnek. F. u. a kamara."[3]
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
Népessége
1910-ben 729, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 587 lakosából 576 fő szlovák volt.
2011-ben 562 lakosából 547 fő szlovák volt.
Nevezetességei
- A Szentléleknek szentelt római katolikus temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.
- Evangélikus temploma 1925-ből való, a korábbi templom helyén épült.
- Harangláb a 19. század közepéről.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
A Liptószentmiklósi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
