Szidón
Szidón (صيدا, Ṣaydā, Saida) | |
Közigazgatás | |
Ország | Libanon |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség |
|
– elővárosokkal | kb. 200 000 fő |
Földrajzi adatok | |
Terület | 7,0 km² |
Időzóna | kelet-európai idő |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″Koordináták: é. sz. 33° 33′ 38″, k. h. 35° 22′ 33″ | |
Szidón weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szidón témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szidón vagy Szaída (arab: صيدا, صيدون, Ṣzaydā, főníciai: צדן, óhéber írással: צִידוֹן, Ṣzīḏōn, ógörög: Σιδών) kikötőváros Libanonban, a Földközi-tenger partján. A libanoni Dél kormányzóság székhelye. Dél-Libanon kereskedelmi és pénzügyi központja.
Itt található a szaúd-arábiai olajmezőkről induló kőolajvezeték vége és egy olajfinomító. A város környékén zöldséget, citrusféléket termesztenek és exportálnak innen. Jelentős a halászat.
Földrajz
A város az ország 3. legnagyobb települése, lakossága mintegy 160 000 fő.[1]
Népesség
Vallás
A legnagyobb vallási felekezetek a szunnita (80%) és síita iszlám (11%), továbbá a melkita katolikusok (3,7%) és a maroniták (3,3%).
Történet
Szidón története a Kr. e. 4. évezredig nyúlik vissza. Az ókori gazdag, főníciai kereskedőváros többek közt elefántcsont faragványairól, arany és ezüst ékszereiről, gyönyörű üvegtárgyairól volt híres.[2]
A Bibliában
A Biblia alapján Kánaán idősebb fia alapította.[3] Később Ezékiel próféta Szidón ellen is jövendölt.[4]
A kereszténység gyorsan elterjedt itt az I. században. Pál apostol, mielőtt Rómába ment, meglátogatta az itteni testvéreket.[5]
Látnivalók
- A keresztes kori erőd
- A medina (a középkori város)
- Murex-domb
- A piac (souk)
- Középkori mecsetek
- A szappanmúzeum
- Az Eshmoun-templom - föníciai romok
Panoráma
Jegyzetek
- ↑ http://www.tiptopglobe.com/city?n=Sidon&p=163554
- ↑ The New Lion Encyclopedia of the Bible, 1998.
- ↑ I. Móz. 10,15
- ↑ Ez. 28, 20-23
- ↑ Ap. Csel. 27,3
Források
- Reader's Digest: Világjárók lexikona
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Sidone című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.