Pásztor János (szobrász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Seprentyu (vitalap | szerkesztései) 2021. február 15., 13:04-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk: sablon hozzáadása)
Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Pásztor János (egyértelműsítő lap).
Pásztor János
Született1881. január 29.[1][2]
Gyoma
Elhunyt1945. január 7. (63 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiPásztor János
Foglalkozásaszobrász
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor János témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A szegedi Vásárhelyi-szobor (Mátrai Lajos) egyik mellékalakja. A mellékalakok Pásztor János alkotásai

Pásztor János (Gyoma, 1881. január 29. – Budapest, 1945. január 7.) szobrászművész, Pásztor János színművész apja.

Művészetszemlélete az alföldi iskola festőinek munkásságához kapcsolja az ő alkotásait.

Életpályája

A budapesti Országos Magyar Iparművészeti Iskolában – ma a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – Mátrai Lajos György tanítványaként tanult szobrászati ismereteket. Első jelentősebb munkája a szegedi Vásárhelyi Pál emlékmű két oldalfigurája. 1903-tól 1905-ig állami ösztöndíjjal a párizsi Julián Akadémia hallgatója volt. Hazatérése után Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol barátságot kötött Rudnay Gyula festővel, majd 1910-től Budapesten élt. A II. világháborúban a Budapestet ért szovjet bombázások[3] alatt vesztette életét, három héttel 64. születésnapja előtt. Fia Pásztor János színművész (1914–1984).

Művészete

A Hősi emlékmű Makón

Igazán hírnevessé népszerű kiállításai miatt vált (1911, 1918, 1925 és 1930). Már 1906-ban vásárolt tőle szobrot a Szépművészeti Múzeum, Búcsúzkodás c. zsánerszobrát. Eredetileg terrakottából készítette el a művész ezt a kisplasztikát, aztán a múzeum kérésére fából is kifaragta. Alacsony talapzaton álló két alföldi pásztort ábrázol, egy öregebbet és egy fiatalabbat, amint éppen búcsúzkodnak egymástól, kézfogásuk már szinte csak jelképes, gesztusaikban és arckifejezésükben tükröződik szoros érzelmi kötöttségük, ez volt Pásztor János erőssége. Érzelmeket, kötődéseket tudott ábrázolni szobrain, később a megrendelt szobrokon is, nem egyszerűen historizáló szemléletben előadott alkotások a ő szobrai, amelyből máig oly sok áll tereinken, több annál, az ő szobraival máig szívesen élnek együtt a népek, melegséget, emberséget árasztanak.

1929-ben megnyerte a Grand Prix of the World's Fair versenyt Barcelonában. Témái főleg női alakok, portrék és síremlékek. Az 1930-as és 1940-es években több budapesti emlékművet készített. Egyik legismertebb munkája Kazinczy Ferenc emlékműve a Budai Várnegyedben, és a neoklasszicista stílusú barokkos lendületű lovasszobor II. Rákóczi Ferencről. Ezt a szobrot a Parlament épülete előtt, a Kossuth téren állították fel 1937-ben. Fehér márványból megformázta Rudnay Gyula festő barátjának mellszobrát,[4] melyet 1966-ban állítottak fel a Margit-szigeti Művészsétányon.

Pásztor János sírja Budapesten. Kerepesi temető: 33-1-1. Pásztor János saját műve

Főbb művei

Díjai

Galéria

Források

  • Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Főszerk. Körber Ágnes. Budapest : Enciklopédia Kiadó, 2002. Pásztor János, 329–330. o. ISBN 9638477660

Jegyzetek

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/11868.htm, Pásztor János, 2017. október 9.
  2. ↑ a b Pásztor, János, János Pásztor
  3. ↑ Budapest ostroma – 1945. január 7. eseményei
  4. ↑ A Rudnay mellszobor magassága 96 cm.
  5. ↑ Köztérkép. Gömbös Gyula szobra.

További információk

Commons:Category:János Pásztor (sculptor)
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztor János (szobrász) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pásztor_János_(szobrász)&oldid=23587261”